Hogyan buzdítja munkára a fiatalokat a kormány?

Az Országos Munkaerő Elosztó Hivatal (ANOFM) kampányt indított a fiatalok alkalmazása érdekében, amelyben mind a munkavállalókat, mind a potenciális alkalmazókat megcélozzák. A forrást hozzá egy EU-s program biztosítja: a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program célja a munkaerő képzettségének a piaci igényekhez történő hozzáigazítása, illetve a belföldi elhelyezkedési lehetőségek megnövelése. A program révén a kormány 1.650.000 munkavállalóhoz szólna, amely a 2006-os év aktív lakosságának 18%-át fedi le. A 4-es Közfoglalkoztatási Szolgáltatások Fejlesztési tengely finanszírozási keretét használták fel, az állami szolgáltatás minőségének javítása, hatékonyságának növelése céljából. A kampány során az intézmény szolgáltatásait elsősorban az interneten keresztül népszerűsítenék, de tájékoztató füzeteket is kiadnának. A munkakereséshez tippekkel teli füzetecskéket is találunk a weboldalon, amelyekben az önéletrajz összeállításához, a motivációs levél megfogalmazásához, vagy az interjúra való felkészüléshez látnak el tanácsokkal. A videók a fiatal munkavállalók mellett a potenciális munkaadókat is ösztönzik. A fiataloknak bemutatják, miért is lenne érdemes saját lábukra állni, a munkáltatóknak pedig a fiatalok sokrétű tulajdonságait ecsetelik. A munkakedv-ösztönzéssel azonban az a gond, hogy csak az anyagi vonzatát emelik ki: az üzenet – egyértelműsége miatt – szinte fölöslegessé válik. Kérdéses az is, hogy a romániai főnöknek elég-e annyi, hogy fiatal alkalmazottja meglepetésszerűen előrukkol egy-egy nem várt kvalitással. A kampány hatékonyságáról Kádár Magort , a BBTE kommunikációtudományi karának adjunktusát kérdeztük.

Mennyire lehet hatékony egy közintézmény esetén egy ilyen kommunikációs kampány?

– A kampánnyal kapcsolatosan az az igazán vad és meglepő, hogy közintézmények nem szoktak ilyeneket tervezni. Szinte furcsának számít, hogy a kampánynak van füle-farka, leírása, meg van konkrétan fogalmazva a cél, a költségvetés. Tehát annyira átlátható, hogy ez már gyanús. Igazából sosem hittem abban, hogy egy minisztériumi kampány hatékony lehet, igazán akkor jó, ha szakértő cégekhez szervezik ki, vagy ha a kezdeményezés a piacról érkezik.A kampány továbbá azért is érdekes, mert az ANOFM kezdi a kommunikációt, és arra számít, hogy cégek fognak bekapcsolódni, akik majd továbbviszik, így várhatóan majd a munkakeresési kedv és a munkavállalási hajlandóság javulni fog.

A hatékonyságát tekintve azonban bajok vannak: egy országos kampányt terveznek, amit öt eseményre limitálnak. Az online kommunikáció volna a legfontosabb, viszont ezzel az a baj, hogy a társadalomnak csak egy nagyon szűk szegmensét éri el. Romániában az internethasználók aránya nagyon alacsony, körülbelül 10%.

A kampány leírása egyébként egy szemináriumi dolgozat követelményeinek sem felelne meg, és ez egy országos, közpénzből finanszírozott kampány. Tehát az ötlet nagyon jó, a kezdeményezés meglepő, a kivitelezéssel viszont nagyon súlyos problémák vannak. [*[youtube tkod="DuuqMskj3aM">

Egyáltalán ki a felelős a kivitelezésért?

– Ezek egy részét közbeszerzési eljárással végeztetik el. Azonban nem hiszem, hogy a tevékenységek elérik majd a megfogalmazott célokat. Viszont a célok is nagyon általánosan vannak megfogalmazva, úgy mint az öregedő lakosság pótlása vagy a munkavállalási kedv növelése. Annyira nagyívűek a célok, hogy nem lehet majd felismerni, hogy elérik-e ezeket.

Ami viszont ismét pozitívum, hogy előfelmérésen alapul a kampány, az eredményeket közölték is. Megjelentették, hogy milyen a munkavállalás Romániában, milyen a munkaerőpiac helyzete, hogy néznek ki a számok, arányok. Megfelelően kritikus hozzáállással fogadva ezeket az adatokat akár ki is lehet indulni belőlük.

Miért nem felelne meg akár egy szemináriumi dolgozatnak?

– Felületes és naiv. Nem bontja szét a célcsoportot, hiszen nincs olyan, hogy valami Románia szerte mindenkinek szóljon. Nem megy bele a rétegekbe, hogy konkrétan milyen csatornákon keresztül, milyen csoportoknak, milyen üzenetet juttatunk el. Ez a kampánynak egy alapvető kritériuma. Jó ötletek, hogy használunk majd Facebookot és lesz majd egy interaktív portál, de hiányzik a konkrét elképzelés: hogy fog kinézni ez a portál, hol hirdetem meg, hogy a felhasználók megismerjék, stb.

Feltételezhetjük, hogy megvannak ezek a részletek, és csak a bemutatót redukálták le ennyire, vagy esetleg a munkát elvállaló cégek majd kicsit pontosítani fogják az ötleteket. [*[youtube tkod="7a9_jhd1Vtk"> Gond továbbá a célközönség megszólítása. Egyrészt az internetet használókat tudják elérni, akik kevesen vannak, és sokkal jobb információszerzési képességgel rendelkeznek, nyitottabbak a keresésre, nagyobb valószínűséggel fognak találni állást.

Lehet pont azt a réteget célozzák meg, akiknek nincs is igazán erre szükségük...

– Így van. Fiatalabbak is, jobban érvényesülhetnek. A leginkább veszélyeztetett célcsoport a nyugdíj előtt 10-15 évvel álló korosztály, ők nehezen tudnak váltani, mert ebben a korban már nehezen alkalmazzák őket. Inkább ezzel a célcsoporttal kellene egy kicsit foglalkozni. Ezt a célcsoportot így nehéz elérni, ha el is érem, akkor is csak a városi közönség egy részét érintem.

Hogyan lehetne megszólítani az általad említett veszélyeztetett korosztályt?

– Az intézmény nem használja fel a saját erőforrásait, mégpedig azt, hogy gyakorlatilag minden városban van kirendeltsége. Nagyon sokan személyesen keresik fel az irodákat, ezért ezekre kellene építeni. Léteznek elérhetőségi lehetőséggel ellátott adatbázisok is a munkanélküliekről, vagy akár helyi szinten is lehet hirdetni: médiában, vagy akár plakátokon, mert sokan ebből a csoportból nem olvasnak újságot. A települések szintjére kell levinni az információelosztást, nem egy nagy, általános honlappal megcélozni mindenkit.

Az irodákon keresztül karavánokat is lehetne szervezni, megyénként egy-egy csoportot létrehozni és így koordinálni. Így a kampány már lemenne a személyek szintjére, az üzenet effektív eljutna magához a munkanélkülihez vagy a munkakeresőhöz. Ez utóbbit arra értem, hogy azokhoz is kell szólni, akik munkát keresnének. Lehetséges, hogy valaki mondjuk egy vidéki önkormányzat alkalmazottja havi 500 lejes fizetéssel, váltana, de nem ismeri a lehetőségeket, nem tudja magát átképezni.

Milyen arculatot teremt ez a kampány az intézménynek, egyáltalán van-e egy erre irányuló törekvés ?

– A kampány célja között szerepel, hogy pozitív arculatot kívánnak teremteni az intézménynek. Ez megint érdekes, mert nem tudom mérni, hogy a pozitív arculat mitől pozitívabb, mint fél évvel ezelőtt. Viszont tény, hogy publicitást biztosít az intézménynek, ami eddig nem volt. Sokan nem tudják betájolni, mi is az az ANOFM, mivel foglalkozik. Nagyobb lesz a vizibilitása, és lehet, hogy jelenleg csak annyi is elég lenne, tudatosuljon a lakosságban az intézmény szerepe. [*[youtube tkod="bW0v2ZodbYg"> Itt nagyon fontos lenne a munkaerő képzése, kéne figyeljenek a be- és be nem jelentett munkanélküliek migrációjára, azok képzettségére, illetve azokra a személyekre, akik váltanának munkahelyet, de nem tudják, milyen irányba induljanak el.

Érdekes, hogy tulajdonképpen a kisebb toborzóirodák feladatait látja el, csak központosítva és nagyban működve...

– Körülbelül, és ez is volna a feladata. Azzal a különbséggel, hogy hatással lehet a nagy közszolgáltató intézményekre, amelyek állami fennhatóság alatt állnak és több ezer személyt foglalkoztatnak.

Igazából a gond tényleg az, hogy központosítva van. A kampány során 1 millió ember és 10 ezer cég kell találkozzon a kampányüzenettel a médián keresztül. Ez a lakosság kb. 5%-a, ezt el lehet érni. Minisztériumi kampányokban láttunk már olyat is, hogy a teljes lakosságot, vagy legalábbis annak 70%-át meg akarná szólítani. Ezek már hadjáratok, nem is kampányok.

A videókról mi a véleményed? Mennyire hatékonyak, megtalálják-e a célközönséget?

– Azért, mert a Youtube-on és a Facebookon nagy iramban terjednek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy zseniálisak. Lehet, hogy azért terjednek, mert valamelyik célcsoport ezeket jópofának találja. Sajnos olyan üzeneteket használnak, amelyek már kicsit lejártak. A kampány egyik célja a munkakedv növelése, és ez rendben is van, mert a munkakedvvel nagyon komoly problémák vannak Romániában, effektív senki nem akar dolgozni. Az általános mentalitás az, hogy ha lehet, éljek meg munka nélkül, még ha kicsit kevesebb pénzből is. A munkavállalási kedv Romániában mérhetően alacsony, ez benne van az előfelmérés eredményeiben is. Viszont széles az a réteg is, amely dolgozna, ha volna mit. Mondjuk itt csoportok vannak, van, akinek a betevő falat miatt már tegnaptól kellett volna dolgozni, és van, aki pedig azt mondja, hogy inkább kicsit szűkösebben, de inkább kivárja a jobb ajánlatot. [*[youtube tkod="UhXzBGCgyc0"> Visszatérve a videókra: az üzenet megfelelő a kampánytervnek, jól vannak elkészítve, azonban nem vagyok biztos benne, hogy a kampány célja reális, vagy megfogható lenne, vagy hogy tényleg azzal kellene foglalkozniuk.

Mivel kellene foglalkozniuk?

– Jó az, hogy a munkavállalási kedvet akarom növelni, de a «dolgozz, mert ettől leszel ember« és a «munka nemesít« és «aki nem dolgozik, ne is egyék« nagyon jó szlogenek voltak – régen. Egy ţara de şmecheraşi , amiben élünk, ahol a lakosság egy jó része azzal foglalkozik, hogy lehetőleg kerülje a munkát, és ha dolgozik is, minél kevesebbet, ott tényleg erre volna szükség. Csak nem így.

Ugyanígy van azzal az üzenettel is, hogy ha dolgozol, akkor meg tudsz élni. Mostmár ez nem igaz: azért mert dolgozol, nem biztos, hogy rendesen meg tudsz élni, és fordítva, azért mert nem dolgozol, vagy nem alkalmaztak munkakönyvvel, még nem jelenti azt, hogy nem fogsz tudni megélni. Valahogy ezt a sajátosságot kellene megfogni, és erre építve kitalálni a kampányüzeneteket.

Ugyanez érvényes a munkáltatókat célzó videókra is?

– Igazából a fiatalok alkalmazását leginkább törvényi szabályozásokkal lehetne ösztönözni. Ezért is nehéz valakit arra buzdítani, ami számára nem logikus. Ő alkalmazna új embert, ha lennének első foglalkoztatással járó kedvezmények, vagyis létezik ilyen jelenleg is, csak gyenge, vagy nehezen lehet megkapni. Szerintem inkább a támogatásra kellene kiélezni a kampányt, mert ugye közintézmény lévén hat a döntéshozó testületre.

A kampány szép, csak nincsen mögötte stratégia. Ha úgy kezdenénk, hogy hogyan szerkesszük át a romániai munkaerőpiacot, megnézzük, mire van szükség, és a képzést a megszabott irányba kezdjük terelni, akkor rendben lenne. Ilyen körülmények között lehetne növelni a munkavállalási kedvet, a cégeket alkalmazásra sarkallani, megmutatva nekik, hogy itt a munkaerő, akit neked képeztem ki. Így csak olyan dolgokat promoválok, amelynek nincsen háttere. Alkalmazz, mert nekem ez a kampányom. Ez így nem működik.

Mekkora a program költségvetése?

– A teljes büdzsé meghaladja a 10 millió lejt, ami finoman fogalmazva bőven elég. Ebből az összegből meg lehetne csinálni az országos szintű, helyi ügynökségekre és személyi szintre lebontott kampányt. Ebből egy rendes médiakampány simán elvihet egymillió eurót, de nem vagyok benne biztos, hogy erre ekkora súlyt kéne fektetni.

Ha én lennék a felelős, nem média alapú kampányt terveznék: igen, meg kell jelenni a TV-ben, mert a romániai lakosság 80%-a televíziónéző, de ez is inkább partnerségeken keresztül kellene megvalósuljon.