Miközben Băsescu egyik kezével nemet int a Nemzetközi Valutaalapnak, a másikkal már a következő hitelszerződést írja alá. Kérdés, miért van rá szükség.
Vasárnap este Traian Băsescu államfő bejelentette, hogy Romániának nincs szüksége az IMF hitel utolsó részletének lehívására, ugyanis a két éves hitelszerződés sikeresen lezárult, ezalatt stabilizálták az ország gazdaságát, és megteremtették a tartós növekedés feltételeit. Hozzátette azonban, hogy az uniós hitelrészletre viszont igényt tartanak a költségvetési hiány fedezése érdekében. Kedden este Băsescu már finomított hétvégi kijelentésén. Kiemelte, hogy Románia azért nem hívta le az utolsó hitelrészletet, mert az
a jegybank valutatartalékait gyarapította volna,
annak szintje pedig már elég magas ahhoz, hogy mindenféle spekulációs támadást kivédjen a lejjel szemben. Mindezzel párhuzamosan a kormány egy új, két évre szóló elővigyázatossági hitelmegállapodást köt az IMF-fel. A 3,6 milliárd euró értékű egyezmény május elsején léphet életbe, és a kormány csak szükség esetén fog pénzlehíváshoz folyamodni. A következő hitelszerződést a populizmus elleni egyezményként értelmezte az államfő, a kormány ugyanis a ránehezedő feltételek nélkül fordulna a nemzetközi szakértők segítségéhez a reformok kivitelezésében. A hétvégi kijelentés hátterében sokan politikai indokot sejtenek: a szombaton megalakult ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség Románia megmentését tűzte ki célul, erre pedig Băsescu válaszként azonnal biztosított mindenkit a terv szükségtelenségéről, hiszen az ország – kormányának hála – már kilábalt a válságból. Székely Levente , a Deloitte könyvvizsgáló cég senior auditora szerint azonban a döntésnek nincs politikai vonzata, ezt legfeljebb csak belemagyarázni lehetne.
Szerintem nem Băsescu döntött, hanem a jegybank.
Az államfő legfeljebb bejelenteni akarta ezt a pozitívnak számító hírt, ezzel politikailag előnyt kovácsolva magának. A döntés hátterében álló ok azonban egyszerű: a jegybanknál felhalmozott devizatartalék elég nagy, a valutaválsággal járó kockázatok pedig enyhén csökkenőben vannak, ezért nincs szükség további pénzre – mondta el kérdésünkre a szakértő, hozzátéve, hogy egyértelműen gazdasági döntésről van szó. A mi politikusaink számára a gyakorlati monetáris politika nagyrészt ismeretlen, ezért nem is igazán másznak bele. Ebből pedig mi nyerünk a legtöbbet – emelte ki. Székely véleménye szerint a pillanatnyi makrogazdasági helyzet és kilátások alapján tényleg nincs szükség további devizahitelre.Ehhez azonban hozzá kell fűzni, hogy a nagy politikai áldozatok árán kivívott viszonylagos költségvetési egyensúlyt tovább kell javítani, és fenntarthatóvá kell tenni. Románia egy kis és nyitott gazdaság, amelyiknek pont ezen jellemzői miatt nem áll rendelkezésére korlátlan és olcsó hitelforrás.
Romániának azért volt szüksége a külföldi hitelre, hogy egy esetleges spekulatív támadás esetén a jegybank a lej árfolyamát képes legyen megvédeni. Elméletben nyugodtan lehet hagyni a lejt leértékelődni a többi valutához képest, ennek van számos előnye is. Hirtelen megugrik a versenyképességünk külfölddel szemben, az exportőrök ugyanis olcsóbban lesznek képesek eladni termékeiket külföldön úgy, hogy itthon még mindig profitjuk származzon belőle, emellett a külföldiek számára olcsóbbnak fog tűnni a hazai munkaerő.
A leértékelésnek viszont vannak komoly hátrányai is:
általában megnő az importált termékek ára, és ez inflációs nyomást gerjeszt. Emellett fennáll annak a veszélye is, hogy a devizahitelesek nem lesznek képesek lejes jövedelmükből a leértékelődés miatt egyre növekvő törlesztőrészleteket időben kifizetni. Mivel Romániában nagyon sok vállalatnak és magánszemélynek devizában felvett hitele van, a gyakorlatban pont ez a kockázat tűnt a legsúlyosabbnak. Emiatt kellett a lej árfolyamát stabilan tartani, vagy legalábbis a további leértékelődést megakadályozni – magyarázta a közgazdász.
A következő hitelegyezmény szükségessége is sokszor kételyeket ébresztett a lakosságban. Az elővigyázatossági szerződésben csak szükség esetén fog lehívni pénzt Románia, ilyen vészhelyzet lehet mondjuk egy spekulációs támadás, bár ennek a valószínűsége szinte elhanyagolhatóan kicsi – mondta Székely Levente, hozzátéve, hogy a spekulatív támadás egyébként is egy magas kamatlábú, esetleg amúgy is erősödő valuta esetén lenne valószínűbb.
Ami viszont inkább megtörténhet, az a fiskális oldalon lévő problémák tömkelegéből fakad. Egyelőre sikerült lefaragni az államháztartási hiányt, de fennáll annak a veszélye, hogy ezen reformok, megszorítások visszavonásra kerülnek, ami ismét kockázatos helyzetbe,
az államcsőd közelébe sodorhatja az országot.
Ez egy másik vészhelyzet lenne, amelynek sajnos a spekulatív támadáshoz képest sokkal nagyobb a valószínűsége, és ezért elsősorban a politikai osztály a hibás – fejtette ki a szakember.
Véleménye szerint azért lesz jobb ez a hitelszerződés, mert arra utal, hogy stabilizálódni látszik a hazai gazdasági helyzet. Azonban nehéz megítélni, hogy erre mennyire van szükség. Főleg objektíven. Véleményem szerint ilyen helyzetben, amikor valamilyen komolyabb bajból kezdünk kilábalni, az elővigyázatosság megköveteli, hogy képességeinket ne tegyük egyből teljes mértékben próbára, hanem válasszuk inkább a biztonságosabb utat. Egyfajta better safe than sorry elgondolás ez. Talán a döntéshozókat is ez az elv vezérelte, amikor a következő hitelszerződés megkötése mellett döntöttek – véli Székely Levente.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!