17%-kal csökkent egy év alatt a kezdő vállalkozói aktivitás Romániában

2011. február 1. – 14:30

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ennél alacsonyabb arány csoportunkból csak Oroszországban van. Szerencsére az a kevés legalább nem muszájból önállósodik.

Január 19-23 között Washingtonban mutatták be a GEM (Global Entrepreneurship Monitor – Globális Vállalkozásfigyelő) éves konferenciáján a 2010-es GEM Világjelentését, 59 ország kutatóinak részvételével. Az eredményekről dr. Györfy Lehel t, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatának adjunktusát kérdeztük, aki a Romániát képviselő egyetem kutatójaként és oktatójaként negyedik alkalommal volt jelen az eseményen.

A tavaly ilyenkor már beszéltél nekünk a GEM projektről. Össze tudnád foglalni röviden, hogy mivel foglalkozik a kutatás?

– A GEM a brit London Business School és az amerikai Babson College kezdeményezésében 12 éve működő kutatási hálózat, amely a vállalkozói aktivitást és ennek a gazdasági fejlődéssel való kapcsolatát vizsgálja, évente megismételt kutatásokkal. Románia a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyik kutatócsoportján keresztül 2007 óta vesz részt a ma már 59 országra kiterjedő felmérésben.A kutatás egyik legjelentősebb része a Felnőtt Lakossági Felmérés, amely egy kb. 30 oldalas kérdőív lekérdezéséből és az adatok feldolgozásából áll. Romániában tavaly 2200 standard kérdőív került kitöltésre, a mintát az országos szintű reprezentativitás biztosítása mellett a GEM módszertanának megfelelően választották ki.

London, Boston, Santiago de Chile és Washington után jövőben Madridban, majd Kuala Lumpurban kerül sor a világeredmények összehasonlítására. Miért kap nemzetközi figyelmet ez a kutatás?

– A kutatási projekt nemzetközi elismertségét és hitelességét több tényező biztosítja. Egyrészt tavaly már 59 ország olyan felsőoktatási vagy kutatási intézménye képviseltette magát, amelyek megfelelnek a hálózatba történő bekapcsolódás minőségi feltételeinek.

Emellett fontos, hogy létezik egy egységes kutatási módszertan, amely elfogadott a legmagasabb tudományos körökben is. Ez lehetővé teszi az országok közötti összehasonlítást a vállalkozói aktivitás tekintetében.

A GEM-ben szereplő bármely ország képviselője nyugodtan nyilatkozhat úgy az eredményekről, hogy közben nem kell kerülgetnie a lekérdezések körülményeit, vagy azok országos szintű reprezentativitásának kérdését. A nemzetközi tudományos szakmai körök könyörtelenek e tekintetben.

Továbbá mind a vállalkozók, mind a politikum döntéseinek megalapozásához megbízható és részletes információforrást jelenthetnek a kutatás eredményei.

2010-ben 2009-hez viszonyítva milyen változások történtek a romániai kezdő vállalkozói aktivitásban?

– A 2009-es évi 5%-ról tavaly 4,29%-ra csökkent a 18-64 évesek közti kezdő vállalkozók aránya, vagyis azoké, akik aktívan foglalkoznak cégük elindításával, vagy legfennebb három és fél éve vállalkozók. Annak ellenére, hogy arányaiban nagynak mondható a csökkenés, ez még nem jelent szignifikáns különbséget, inkább egy alacsony szint állandósulása jellemző.

Ennél alacsonyabb szintet az alacsony és közepes jövedelmű országok között csak Oroszországban mértek. A megállapodott vállalkozók – akik több mint 3,5 éve aktív vállalkozás tulajdonosai és vezetői – 18-64 éves lakosságból számított aránya szintén visszaesett, a tavalyi 3,16%-ról 2,1%-ra.

Más országokban milyen ez az arány?

– 2010-ben is kimutatható az országok gazdasági fejlettségi szintje, és a kezdő vállalkozói aktivitás közötti U görbe alakú kapcsolat. A részletes excel táblázat itt tölthető le

Az alacsony gazdasági fejlettségi szinthez általában magas kezdő vállalkozói aktivitás társul, magas kényszervállalkozói arány illetve kudarcráta mellett – ez a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan csökken. Az innováció-orientált, magas jövedelmet biztosító országokban az életszínvonal további növekedése általában magasabb kezdő vállalkozói aktivitással is párosul. Itt nagyobb arányt képviselnek a lehetőség-motivált vállalkozók. Ezért az országokat fejlettségi szint szerint külön vizsgáljuk.

Mit takar az alacsony kezdő vállalkozói arány?

– A vállalkozásindítással aktívan próbálkozók, illetve a legfennebb három hónapja vállalkozók 18-64 év közötti lakosokból számított együttes aránya a 2009-es 2,79%-ról 3,25%-ra növekedett, viszont az ennél hosszabb ideje tevékenykedő kezdő vállalkozók részaránya 2,3%-ról kevesebb, mint ennek felére csökkent 2010-ben. Részben a tavalyi alacsony születőben levő vállalkozói arány köszön vissza idén a fiatal vállalkozók mérsékelt arányában. Az idei magasabb születőben levő vállalkozói arány mindenképpen reményt kelt a jövőre nézve.

Nemek szerint figyelve: az aktív munkakorú férfiak kezdő vállalkozói aktivitása 6,91%-ról 5,13%-ra csökkent, miközben a női kezdő vállalkozói ráta 3,2%-os szinten stagnált. Ha a motivációt nézzük, 2009-cel ellentétben 2010-ben már nem volt jellemző, hogy a kényszervállalkozók aránya tovább növekedjen. Sőt: miközben a lehetőség-motivált vállalkozók száma ugyanakkorra maradt, a kényszervállalkozók arányában csökkenés mutatható ki 2009-hez képest. Egyébként több éve jellemző Romániára, hogy a hasonló fejlettségi szinttel rendelkező országokhoz képest kedvezően alacsony a kényszervállalkozók aránya.

Mennyire jelent rosszat, hogy kevés a kezdő vállalkozó, de kevés köztük a kényszer-motivált?

– A nagyon magas kényszervállalkozói arányok mellett nyilvánvalóan ott van a magas kudarcráta is, és az is igazolt, hogy sokkal ritkábban kerülnek ki a kényszervállalkozók közül olyan vállalkozók, akik gyors növekedésű és innovatív vállalkozásokat működtetnek. Reményt jelent, hogy a vállalkozók nagyobb arányban lehetőség-motiváltak, mint a világ más, hasonló fejlettségű országainak vállalkozói, de nem ajánlott Románia esetében ezt a kezdő vállalkozók összességében alacsony számától teljesen elvonatkoztatva értékelni.

Mindenképpen egy magasabb kezdő vállalkozói aktivitási szint kellene megfeleljen a romániai fejlettségi szintnek. Kelet-európai standardok szerint is még mindig túlzottan erős az alkalmazotti gondolkodásmód. Mivel értelemszerűen az életszínvonal növelése a cél, megvalósítási eszközként sokak számára testhezállóbnak tűnhet például az elvándorlás, mint a vállalkozásindítás. Nyilvánvalóan nem kell mindenkiből vállalkozó legyen, de a számunkra létrehozott munkahelyek és az állami gondoskodás bűvköréből lassan már ki kellene törni.

Milyen jó hírek vannak még?

– Egyértelműen jó hír, hogy a következő öt évben gyors növekedésre számító kezdő vállalkozók aránya a 2009-es 7%-ról 29,3%-ra növekedett, meghaladva a 2008-as évi 20,5%-ot. Ez a növekedés a válsághangulatban kialakult kilátástalanság-érzés feloldására ad reményt.

Világviszonylatban mi történt 2010-ben a kezdő vállalkozói aktivitás tekintetében?

– 2009-ben a válság alatt a kényszer-motivált kezdő vállalkozók aránya világszinten növekedett, a lehetőség-motivált kezdő vállalkozóké pedig csökkent, összességében növekvő kezdő vállalkozói aktivitást eredményezve az alacsony és közepes jövedelmű országokban, és csökkenőt a magas jövedelmű országokban. Világszinten a kezdő vállalkozói aktivitás 2010-ben inkább a tavalyi összkép állandósulásáról, mint annak radikális változásáról szól.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében a legmagasabb kezdő vállalkozói aktivitást az afrikai országokban találjuk, amelyeket a latin-amerikai országok követnek. Az ő esetükben tavalyhoz képest növekedett, vagy nem változott a kezdő vállalkozói aktivitási ráta, de a jövedelemszint szerint ugyanebbe a csoportba sorolható ázsiai országokban is növekedést mértünk. Kelet-Európában (Montenegró kivételével) továbbra is alacsony maradt a vállalkozói aktivitás, csupán Bosznia-Hercegovinában növekedett jelentősen a mutató.

Kismértékben csökkent a kezdő vállalkozói aktivitás a magas jövedelmű országok nagy részében, a legnagyobb zuhanás Görögországban volt kimutatható, Izlandon a tavalyi csökkenés után jelentős kezdő vállalkozói aktivitás növekedést figyeltünk meg. A magas jövedelmű országok között kezdő vállalkozói aktivitás tekintetében Izland, Ausztrália, Norvégia és az USA a listavezető.

Miben vagyunk világelsők?

– 2010-ben és 2009-ben is nálunk vélik úgy a vállalkozók a legnagyobb arányban, hogy nehezebb vállalkozást indítani és működtetni, mint az előző évben. Ez összefüggésben van a viszonylag magas kudarctól való félelmi-, és a viszonylag alacsony lehetőségfelismerési rátával is.

Úgy gondolom, hogy gazdaságpolitikai döntéshozóinknak mindenképpen figyelembe kellene venniük ezt az információt a további vállalkozásfejlesztési döntéseiknél, illetve az eddigiek értékelésénél. De azért óvatos lennék azzal, hogy ezt a világelsőséget kizárólagosan a politikum vagy a körülmények számlájára írjam. Látni kell azt is, hogy számos fejlődő afrikai, latin-amerikai, dél-ázsiai országot körözünk le toronymagasan a vállalkozói válságpesszimizmusunkkal. Valóban nem volt könnyű ez a két év sem az alkalmazottaknak, sem a vállalkozóknak, és a gazdasági fejlődés dinamikája sem volt kedvező. De lehetséges, hogy valóban a mi helyzetünk lenne a legrosszabb a világon? El tudom képzelni, hogy a Föld sok más országában sem tökéletesek a körülmények.

A potenciális és kezdő vállalkozóknak fel kell ismerniük, hogy elég ritkán fordul elő Romániában, hogy támogató, példaképekkel teli környezetben indíthasson valaki vállalkozást. Továbbá amiért nálunk még mindig inkább az állam szerepét, a szocializmus örökségét és a munkahelyek sorsát szokták vitatni, nem jelenti azt, hogy a vállalkozásindítás most időszerűtlen, vagy éppen kivitelezhetetlen lenne.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!