Meddig drágulhat a benzin?

A benzinár szárnyalása a válság alatt szinte soha nem látott méreteket öltött. 2009 januárjától 2010 végéig euróban számolva 71%-kal nőtt a benzinár Romániában, noha az üzemanyag iránti kereslet 2009-ben 6, tavaly pedig 10%-kal csökkent. A Petrom referenciaárait tekintve 2009 január elején egy liter benzin 2,87 lejbe került, ugyanez tavaly december végén 4,79 lej volt. Azóta a jövedéki-adó emelések következtében a legtöbb töltőállomáson átlépte az 5 lejes lélektani határt egy liter benzin ára, amit már nehezen nyelnek le a szállítóvállalatok, a taxisok, de akár a magánszemélyek is. Idén januárban ugyanis az ólommentes benzin jövedéki adója 1000 literenkénti 452 euróról 467 euróra nőtt, a gázolaj esetén pedig 347 euróról 358 euróra emelkedett a díj. Ennek következtében 5-6 banis drágulással kezdődött az új év.

2010-ben egyébként a benzin 24%-ot drágult, a gázolaj ára ugyanezen idő alatt 28%-kal emelkedett, összesen pedig 30-szor változtak az árak az év folyamán. Eközben uniós szinten a drágulás csak 17,2%-os volt tavaly, de még így is 19%-kal alacsonyabb a Romániában kapható üzemanyag ára az uniós átlagnál.

Mi az oka a drágulásnak?

A jelenség több tényezőre vezethető vissza. Első és legkézenfekvőbb, ha a kőolaj világpiaci árában keressük a magyarázatot, hiszen a laikusok számára az az egyértelmű, hogy ennek alakulását egyenes arányban követi a tankba töltött üzemanyag ára.A kőolaj hordónkénti világpiaci ára 45 dollár volt 2009 elején, mostanra meghaladta a 97 dollárt. Tavaly az olajár 70 és 90 dollár között ingadozott, a lej árfolyama pedig nem mutatott olyan nagy kilengéseket a dollárral vagy az euróval szemben, amely ilyen mértékű drágulást indokolna. Hozzá kell tenni, hogy Románia kőolajfogyasztásának körülbelül felét belföldi termelésből fedezi, miközben a legtöbb európai ország nettó kőolaj importőr. Azonban szakértők szerint a finomítók alacsony hatékonysága is közrejátszik az üzemanyag drágulásában. Juhász Jácint gazdasági szakértő szerint az üzemanyag árát csak körülbelül 30%-ban alkotja a kőolaj ára, 50%-ban adók és illetékek teszik ki, 20%-ban pedig a finomítási és szállítási költségek játszanak szerepet. Egy esetleges kőolajdrágítás tehát mindössze 30%-ban tudna tovább terjedni az üzemanyagárakban: ha például 50%-kal növekedne a kőolaj ára, az 15%-os benzináremelkedést indukálna. Azonban 50%-os kőolajdrágulás nagyon nagy, a jelenlegi körülmények között nem tartom valószínűnek – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a jövedéki adók szintjét Romániának az EU-s normákhoz igazodva kell megállapítania, a nemzetközileg meghatározott magasabb díjarányhoz fokozatosan fel kell zárkóznia.

A következő ok lehet a piaci verseny sérülése. Juhász Jácint szerint alacsony szintű a verseny az üzemanyag-terjesztők körében: néhány szereplő tartja irányítása alatt a piac meghatározó hányadát, a MOL és az OMV például az országos fogyasztás több mint kétharmadát biztosítja. A Petromnak egyébként 550, a Rompetrolnak 450, a LukOilnak 310, a MOL-nak 126, az OMV Romániának pedig 80 töltőállomása van országszerte.

Politikai akarat kérdése az árszabályozás?

Sokan a kormányt tartják felelősnek a drágulásokért, mondván, hogy a vezetők az adók mértéktelen növeléséből nyerészkednek. A mélyülő elégedetlenség nyomán Emil Boc miniszterelnök a napokban kijelentette, hogy felkérte a Versenytanácsot, vizsgálja meg, valóban fennáll-e monopólium veszélye a piacon, esetleg kartellgyanús-e a szereplők magatartása. Emellett az országos pénzügyi- és adóhivataltól (ANAF) elemzést kért az olajvállalatok nyereségének alakulásáról.

Boc kiemelte, a kormánynak nem áll módjában közvetlenül beleszólni az árak alakulásába, azonban egy esetleges többletadó ígéretével megpróbálta lehűteni a kedélyeket. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter a tervet cáfolandó később bejelentette, hogy a kormány nem szándékszik plusz terhet róni a termelőkre. Boc egyébként a drágulást

a Petrom gondatlan privatizálására

vezeti vissza, amikoris Năstase kormánya 600 millió euróért elkótyavetyélte az állami vállalatot, miközben más országokban a hasonló kaliberű cégeket 18 milliárd euró körüli áron értékesítették. Adrian Năstase volt miniszterelnök azonban elutasította a vádakat, mondván, hogy a privatizálásról szóló memorandumot maga Traian Băsescu írta alá.

Juhász Jácint a Transindex kérdésére elmondta, hogy a politikum csak abban az esetben avatkozhat be a piaci mechanizmusokba, ha a Versenytanács kimondja a szabad verseny sérülését.

Az üzemanyagforgalmazók magánkézben vannak, ezért az állam nem alkalmazhat más áfát vagy adókat ezek esetében. Amennyiben a tanács úgy találja, hogy a vállalatok kartelleznek, kemény szankciókat szabhat ki rájuk, de a döntés még fellebbezhető a bíróságon. A vizsgálat így is legalább egy évet fog igénybe venni, mert meg kell vizsgálják a cégek költségszerkezetét és profitalakulását. Amennyiben úgy találják, hogy az egységes drágítást nem magyarázták a magasabb kiadások, és kizárólag a profitnövelést célozta, bebizonyosodhatna az összejátszás – magyarázta a szakember.

A különadó kérdése is vitatott, ugyanis Juhász Jácint szerint a jelenlegi hiányos versenyhelyzetben csak további drágításokat eredményezne, továbbá az EU sem nézné jó szemmel, kiindulva a magyarországi bank- és retail szegmens többletadóztatásának visszhangjából. A politikai nyomás kizárólag a verseny erősödésére irányulhat – tette hozzá a közgazdász.

Meddig növekedhet még az üzemanyag ára?

Bogdan Chiriţoiu , a Versenytanács elnöke szerint inkább az adók mérséklése segíthetne a benzinár-csökkentésében. Véleménye szerint pedig nem áll fent a verseny torzulásának veszélye a romániai piacon, ugyanis egyik szereplő sem rendelkezik 40%-os piacrészesedéssel. Meglátása szerint gazdaságilag téves az a feltevés, hogy mivel Románia és Bulgária a legszegényebb országok az EU-ban, ezért itt olcsóbb kellene legyen az üzemanyag, mint a többi tagállamban.

Chiriţoiu úgy véli, az egyetlen tényező, ami hathat az árakra, az a szolgáltatások és munkaerő alacsonyabb költsége. Juhász Jácint szerint idén várhatóan stagnálni fog a benzin ára, mivel a főkomponensnek számító adószinten nem fog emelni a kormány, tekintve a fokozódó elégedetlenséget, továbbá a lej árfolyama is előre láthatóan stabil lesz.

Szerinted hogyan lehetne határt szabni az üzemanyagdrágulásnak? Az állam, esetleg a vállalatok kéne lépjenek? Ki a hibás? Kommentelj!