Mi várható idén a romániai gazdaságban?

Makrogazdaság

Amennyiben nem kerülnek felszínre a válság újabb hatásai, akkor akár a második félévben növekedésnek indulhat Románia gazdasága – véli Juhász Jácint , a BBTE közgazdaságtudományi karának dékánhelyettese. Véleménye szerint egyre többen beszélnek arról, hogy az önkormányzati adósságválság újabb lendületet adhat a recessziónak. Ez nem csak Romániára kiterjedő jelenség, hiszen a helyi önkormányzatok kevés hitelt vesznek fel, és ezek is állami garanciát élveznek. Ellenben ha ez világméreteket öltene, akkor újabb pesszimizmus-hullám sodorna végig a nemzetközi piacokon, ami kihatna Románia exportképességére, illetve a különböző külföldi finanszírozási források bevonásának a lehetőségeire.A deficit elég nagy, ezért hitelt vagy az IMF-től, vagy a nemzetközi piacokról kell felvennünk, ezeket pedig mindenképpen negatívan érintené, ha Nyugat-Európában vagy Amerikában önkormányzati adósságválság indulna be – fejtette ki a gazdasági szakember a Transindex kérdésére.

Elmondta még, hogy a gazdasági mutatószámok viszonylag jól állnak: a munkatermelékenység, az export és az ipari termelés növekszik, a fogyasztás és a beruházás azonban továbbra is csökkenő trendet mutat, amely valószínűleg nem is fog idén sokat javulni, hiszen a lakosság jövedelemszerző képessége idén is alacsony lesz.

Juhász Jácint véleménye szerint szükség van az IMF elővigyázatossági hitelkeretére, hiszen azt

az 5-5,5 milliárd eurós deficitet valamiből fedezni kell:

vagy külföldről, vagy a nemzetközi intézménytől. Mindkettőnek egyforma esélye van. Inkább az IMF pártján vagyok, mivel Románia teljesítette a feltételeket, így jó hitelképességgel rendelkezik az intézmény szemében. Innen jobb feltételekkel kaphatna pénzt, mint a nemzetközi piacokról, hiszen instabil az európai pénzpiac: Írországot nemrég mentették meg, finanszírozási gondokkal küzd Spanyolország, Portugália, Olaszország. Nehezebben, illetve magasabb költség árán lehet most Európában a nemzetközi piacokról hitelt felvenni – fejtette ki a szakember. Hozzátette, hogy Románia valószínűleg tartani fogja magát a 4,6%-os hiánycélhoz, hiszen 2010-ben is sikerült tartani a kitűzött célokat.

Az infláció jelentősen mérséklődni fog,

2010-ben a 8% körüli általános drágulás egyértelműen az áfaemelésnek volt betudható. Azonban az áfanövelés már fokozatosan beépült az árakba, talán a távfűtés és gázár inflációba történő beépülése várat még magára kicsit, viszont ha a fűtési szezon is lejárt, nem hiszem, hogy 4%-nál magasabb lesz az infláció – fogalmazott Juhász Jácint.

Az ingatlanpiac alakulásával kapcsolatban nem tudott biztos előrejelzéssel szolgálni, mivel az jelen pillanatban még előreláthatatlanul mozog. A kereslet oldalú pangás stagnálni látszik, az emberek nem szívesen vásárolnak, a bankok sem célozzák meg az ingatlanhitelek fejlesztését, a lakossági hitelfelvételi képesség ugyanis erősen korlátozott. A közgazdász szerint legjobb esetben is csak stagnálás várható az ingatlanpiacon.

Komoly elégedetlenségre adott okot az üzemanyag-drágulás is. Ez egyértelműen függ a kőolajáraktól, de a benzin árának több mint 60%-át jövedéki adók és az áfa teszi ki.

Egy esetleges kőolajdrágítás mindössze 40%-ban tudna tovább terjedni az üzemanyagárakban. Az EU további jövedéki adószint emelést tervez, Románia pedig még nem érte el a közösségi adószintet. Emellett a verseny is alacsony szintű az üzemanyag-terjesztők körében: az OMV és a MOL a két nagy játékos, az ország fogyasztásának több mint két harmadát ők látják el – magyarázta Juhász Jácint.

Bankszféra

A bankszektor kilátásait nagyrészt a hitel- és betétkamatlábak alakulása, az 50-es kormányrendelet hitelszerződésekre vetített jövője, illetve a hitelezés volumene rajzolja ki 2011-ben. Diósi László , az OTP Bank romániai igazgatója elmondta, hogy az 50-es kormányrendeletet nem kellene alkalmazzák a folyamatban lévő hitelekre, a legtöbb szerződést azonban már a rendelkezésekhez mérten módosítottak. Ez az ügyfelek szempontjából pillanatnyilag jó, de hosszú távon negatív következményekkel fog járni.

Folyik a végrehajtási rendelet elemzése, egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan kell eljárni. Remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amelyben az ügyfeleket nem fogja semmilyen többletadminisztráció terhelni. Alapjában véve viszont ebben a formában már teljesen vállalhatóak a rendelet intézkedései – fogalmazott a bankár, kiemelve, hogy az új verzió az ügyfelek szempontjából jelentős fogyasztóvédelmi cikkelyeket léptetett életbe: az ügyfél beleegyezése nélkül nem lehet kamatot emelni, nem lehet újfajta díjakat bevezetni, maximalizálta a bankok díjainak, illetékeinek szintjét, továbbá megkönnyíti az előtörlesztést és a refinanszírozást.

A hátrány azonban hosszú távon csapódik le a klienseken.

A nemzetközi referenciarátából és egy fix marzsból képzett kamatszámítási mód érvényben lesz a módosított hitelszerződésekre. Azonban az EURIBOR, LIBOR, ROBOR történelmi mélyponton vannak, amikor ezek emelkedni kezdenek, nőni fognak a törlesztőrészletek is. Ekkor újabb refinanszírozási háború fog a bankok között kitörni, ez pedig vagy növekvő terheket jelent az ügyfeleknek, vagy bankváltás kényszerét fogja eredményezni – fogalmazott Diósi.

A vállalatok nettó hitelállománya a szakértő szerint idén 6-7%-kal fog nőni, tehát a cégek többet fognak tudni beruházni, többet fordíthatnak működési kiadásaikra, ez pedig előrevetíti a gazdasági növekedést.A nagyobb kérdés inkább a lakossági hitelezés, ami két dologtól függ: a fogyasztástól és az ingatlanpiac alakulásától. A harmadik negyedév előtt egyik tekintetben sem várható pozitív fejlemény, hiszen a fogyasztás idén a legjobb esetben is csak stagnálni fog. Az ingatlanpiacon stabilizálódni kezdenek az árak, de a forgalmak még nem növekedtek, addig pedig az ingatlanhitelek sem nőnek. Ebben a tekintetben a második félévben várható javulás – véli Diósi.

A hitel- illetve betéti kamatok várhatóan tovább csökkennek idén.

A bankár szerint a betéti kamatok emelkedése azért nem lenne kedvező, mert azt jelentené, hogy olyan külső folyamatok zajlanak, amelyek Románia számára kedvezőtlenebb finanszírozási lehetőségeket feltételeznek. Amennyiben a régió megítélése javul, csökkenni fognak a kockázatok, és velük együtt a finanszírozási költségek is. Diósi szerint továbbá nagyon jó lenne, ha a gazdaság erősödésével a lej betéti kamatok csökkenhetnének, mert akkor a lej hitelkamatok is csökkennének, és akkor többet tudnának a bankok lejben hitelezni.

Kiemelte, hogy nem várható egyelőre alapkamat-növelés, inflációs veszély is csak akkor lehetséges, hogy ha a lej erősen gyengülne az euróhoz képest, ugyanis nagyon sok ár euróban van megállapítva az országban. Ezt azonban nem lehetne alapkamat növeléssel kezelni, a megoldás csak a lej árfolyamának stabilizálása lehetne.

Pályázatok

Farkas András pályázati szakember szerint valamelyest javultak a pályázati feltételek, ha a belföldi és külföldi pályázati rendszer operatív működését tekintjük. Az uniós támogatások tekintetében a folyamatok erőteljesen beindultak, minden területen hirdetnek pályázatot, viszont egyre több helyen véglegesen elfogy a pénz. Azonban továbbra is találni olyan szürke területeket, amelyek iránt kisebb érdeklődés van, viszont ezek gazdasági-társadalmi hatása jelentős lenne.

Tipikusan ez a helyzet áll elő, amikor a helyi vállalkozók, önkormányzatok értik, hogyan kell infrastruktúrát fejleszteni, de

komplexebb gazdaság-, illetve társadalomfejlesztési projektekbe már nem mernek belevágni,

mert hiányzik a vízió, a stratégiai gondolkodás. Élő példa az európai vidékfejlesztési forrásokból finanszírozott vidéki turizmus fejlesztésére szóló pályázat, ahol az infrastrukturális kategóriában valóságos marakodás volt, míg a vidéki turizmus marketingjére félretett pénzre lasszóval kellett fogni a pályázatokat. Pedig akár 100%-os támogatás is igényelhető volt – fejtette ki Farkas András.Elmondta még, hogy a magyarországi, határon túli közösségekre fordított támogatások rendszere idén újul meg, új formák jelennek meg, a támogatások értéke várhatóan nem nő. A romániai rendszerekkel kapcsolatban csak annyit, hogy várhatóak ismétlődő és akár új támogatások is, viszont valószínűleg a továbbiakban is jellemző lesz a pályázati rendszerek átláthatatlansága, ami nem annyira az információhiányt, mint inkább a közember számára érthetetlen útmutatókat, űrlapokat jelent.

Vállalati szektor

A vállalkozók közül többen pesszimisták az idei évet illetően, nagy számú cégcsőddel, illetve a piacok további beszűkülésével számolnak. Bagoly Miklós Levente , az ASIMCOV elnöke szerint ketté kell osztani a vállalkozói szférát: a külföldi piacra dolgozó oldal lehet optimistább, hiszen a nyugat-európai enyhe gazdasági növekedés hatására remélhetőleg a piacok is bővülnek majd. A belföldi piacra termelők helyzete nem ennyire megnyugtató, hiszen Románia még nem lábalt ki a válságból.

Tavaly a legnagyobb gondot a piac beszűkülése jelentette, a kormány pedig nem hogy támogató, de ellenlépéseket tett, amikor adókat növelt, csökkentések helyett. 2011-ben sem látom, hogy kicsit elmozdulna a vezetés, annak érdekében, hogy vállalkozóbarát környezetet teremtsen. Idén mindenképpen adócsökkentéseket kellene foganatosítani, hogy a vállatokat termelékenységnövelő beruházásokra és munkahelyteremtésre ösztönözzék. Ezzel tudnának a piacon maradni. Megoldás lehetne a befektetett nyereség meg nem adózása, vagy akár a társadalombiztosítási költségek csökkentése. Fontos lenne a közreműködés, a klaszter szerű forma. Úgy néz ki, jövőre már ezeket a klasztereket is támogatni fogja majd a kormány – tudtuk meg az üzletembertől.

Pánczél Zoltán , a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke szerint az idei év sem lesz egyáltalán vállalkozóbarát. Ez elsősorban a gyenge makroökonómiai adatoknak köszönhető. Az elindított programok kifutási ideje több, mint egy év, ezek esetleges jótékony hatásait idén még nem fogjuk érezni. Az állami szektor túlterhelt, 2012-2013-ra lehetséges, hogy a mesterségesen felfújt apparátust valamelyest közelebb hozzák az európai szinthez- mondta Pánczél, kiemelve, hogy a pályázati források lehívásának tekintetében is hosszú a kifutási idő. Ha én idén megírok egy pályázatot, azt valamikor 2012-ben fogadják el. Bárki, bármilyen típusú tevékenységbe kezd, annak az átfutási ideje több, mint egy év – magyarázza a szakember.

A bankhitelek véleménye szerint meg fognak mozdulni, azonban a vállalatoknak nagyon szigorú feltételeket kell majd teljesíteniük. Jelen pillanatban ugyanis jósnak kellene lenni, hogy valaki megmondhassa egy vállalkozásról, hogy az mennyire versenyképes.

Pánczél szerint több cég fog megszűnni idén, mint tavaly.

Sokan kihúzták még a tavalyi évet, hiszen a 2009-es év hatása lassan gyűrűzött át, azonban amikor a 2010-es évet fogják zárni, nagyon sok vállalkozásról ki fog derülni, hogy teljesen életképtelen. Nagyon sok cég fog csődbe jutni, a legtöbb a csendes csődöt fogja választani, otthagyva a teljes adósságot. Az üzletember szerint idén azok a tevékenységi területek lehetnek nyereségesek, amelyek alapszükségleteket elégítenek ki, ezek közül elsősorban az élelmiszeripar. Erős visszaesésre lehet számítani a másodlagos szükségleteket kielégítő iparoknál, mint például a ruházat vagy az elektronika, háztartási gépek. Az előző években ez a szegmens robbanásszerűen növekedett, sokan vásároltak részletre, amelyek terheit még most is törlesztik. Ameddig ez nem fejeződik be, nem fognak új beruházást eszközölni. Kelemen-Fehér Dénes , az UKKSZ elnöke szerint is nagy átalakulások lesznek, sok cég el fog tűnni, akár a nagy piaci szereplők is. Ugyanakkor a környezettudatos gazdálkodás lesz a fő szempont, az elmúlt években véghezvitt pazarlást nem lehet folytatni.Aki nem figyel oda a fölösleges kiadásaira, nagy bajba fog kerülni. Akik közfogyasztási cikkeket gyártanak és jól csinálják, mint például az élelmiszer, biztos, hogy megmaradnak. Viszont az építőipar kilábalására nem sok esélyt látok – vetíti előre a vállalkozó. Elmondása szerint sok cég azért nem csődölt be a válság első két évében, mert rendelkeztek akár két éves tartalékkal is. Ezek pedig most fogynak el igazán.

A vállalkozók kiszolgáltatottságára figyelmeztet Molnár Judit , az ARBOR elnöke. Már ebben a néhány napban is érezni lehetett, hogy a politikum bizonytalansága miatt a vállalkozói réteg sem áll a helyzet magaslatán. A vállalkozók kiszolgáltatottnak érzik magukat, emiatt csak tapogatóznak. A vállalkozók, akik gyakorlatilag kitermelik az ország fejlődését, mind csak azt lesik, hogy vajon a kormány mit mond. Sokkal több kezdeményezőkészséget várnék el a vállalkozói rétegtől, hiszen az ország alkalmazottainak fele a vállalkozói rétegtől jön.

Létjogosultsága lenne annak, hogy a vállalkozók beleszóljanak a gazdasági élet alakulásába

és ne lessék a politikum madzagrángatását- fogalmazott Molnár Judit.Véleménye szerint a legfontosabb az lenne, hogy a jogszabályok ne változzanak állandóan, így teljesen kiszámíthatatlanná válik a gazdasági élet. Ettől a pillanattól kezdve a törvények betartása is kétséges, mert az emberek magukra a törvényalkotókra is komolytalan személyekként tekintenek. A pályázási kedv is nagyon lelanyhult, mert jelenleg nagyrészt előfinanszírozási pályázatok vannak, amelyeknél le kell tenni előre a pályázati összegeket. Emellett nagyon nagy gond még a körbetartozás Molnár szerint. Jó lenne, ha a kormány kiegyenlíthetné a magánszférával szemben felhalmozott tartozását, úgy, hogy leírná belőlük az adókat, áfát.

Az ARBOR-on belül is pánikhangulat uralkodik az elnök elmondása szerint. Az emberek félnek, leülnek egy asztalhoz, és nem mernek információt megosztani egymással. Egy szövetségnek pont az lenne a lényege, hogy az információ körbejárjon, és segítse a tagságot. Szeretnénk civil szervezetként pályázni és képzési lehetőséget hozni be a vállalkozóknak. Azonban a munkaerőhiány miatt félelem van a képzésekkel szemben is, hiszen ha az alkalmazottakat magasabb minőségi szintre emelik, elszippantja őket a nyugati piac. Ugyanakkor egyre nagyobb gond a nyersanyag: a fával nem csak a régió vállalkozói gazdálkodnak, a kívülről érkezők nagyobb árat ajánlanak, és kevesebb emberrel dolgoztatnak – meséli Molnár.

Kívülről befelé

Nehéz év vár Romániára a nemzetközi vélemények szerint is. Winkler Gyula EP-képviselő megkeresésünkre elmondta, hogy a gondok két kategóriába sorolhatók.

Elsősorban a gazdasági válság hatását sem globális, sem EU-s szinten nem lehetett igazán kezelni, persze az EU egyes részei sokkal jobban állnak, mint Románia. Több ország már pozitív gazdasági növekedést tudhat magának, vannak viszont csőd szélén álló országok, mint Görögország, Portugália, Spanyolország.

A második a belső okok. Romániában a kormány gazdasági-pénzügyi döntései sajnos nem alakultak kedvezően az elmúlt időszakban. A költségvetésben nagyon kicsi hangsúlyt helyeztek a beruházások finanszírozása és a vállalkozások versenyképességének a támogatására. Emellett a pénzügyminisztérium intézkedései sokkal erősebb koherenciát kéne mutassanak, nem hasznos az adórendszer ilyen gyakori és beláthatatlan változtatása. Továbbá remélhetőleg az uniós alapok felhasználása végre föllendül, hiszen nagyon rosszul állunk ezen a területen. A 1,5-2%-os gazdasági növekedés csak a fenti három feltétel teljesítése mellett valósulhat meg.Winkler szerint elsősorban csökkenteni kell a bürokráciát, és növelni az EU-s alapok lehívásának hatékonyságát. A másik prioritás a külkereskedelem fejlesztése, az exportvállalatok támogatása, hiszen 2010-ben egyedül az export volt a hajtómotor a gazdasági helyzet javulásában. Ha 2011-ben a fogyasztás stabilizálódik, a beruházások pedig növekednek, ez utóbbi kettő együtt töltheti be a gazdasági hajtómotor szerepet.

A beruházások finanszírozása a pályázatok mellett a public-private-partnership projektekből is származhat.

Fontos, hogy az utak, autópályák és más közberuházások kivitelezése esetén lehessen ide privát tőkét is beengedni.

A bürokrácia csökkentésével kapcsolatban Winkler véleménye, saját elmondása szerint ellenkezik az IMF követeléseivel. A lakosság-közalkalmazott arányt tekintve EU szinten a középmezőnyben vagyunk. Már nem a közalkalmazottak számával, hanem a munkájuk hatékonyságával van gond. Be kell vezetni az információs hálózatokat, a hivatalnok többé ne űrlapokat töltsön ki, hanem adatbázisokat kezeljen. Így a munka hatékonyabbá válik, és kiderül, hogy nincsen túl sok közalkalmazott Romániában. Személyesen nem támogatnám a közalkalmazottak számának csökkentését – fogalmazott Winkler.

A képviselő szerint politikai akarat kérdése csak, hogy találjanak alternatívát az IMF-re. Azonban Románia számára hasznos lehet, ha egy készenléti hitelszerződés nyomán külföldi nyomás nehezedik rá, ez a reformok végrehajtására ösztönözné a kormányt.