Mire figyeljünk interjú során?

A sorozat korábbi részeiben az álláshirdetések között szemelgettünk, illetve megtanultuk, hogyan állítsunk össze egy önéletrajzot. Most az interjúk során felmerülő kérdésekre kapunk választ Pataki Csilla HR tanácsadótól.

Interjúk során milyen kérdésekre számíthatunk biztosan?

– Mindenképpen utána kell nézni a cégnek: mivel foglalkozik, milyen a stratégiája, személyzeti politikája, milyen fő eredményei voltak. Érdemes kicsit utána nézni a bérezésnek, a munkaköröknek, hogy tudjuk, milyen bérigényt fogalmazzunk meg. Itt sok tényező közrejátszik: magának a cégnek a bérskálája, de megyénként és városonként is lehetnek eltérések. A kisebb cégek általában szerényebb bérezést tudnak biztosítani. Érdemes tehát utánanézni, hogy azon a területen, ahol tevékenykedik a cég, munkakörök szerint körülbelül milyen bérek vannak, mert általában rákérdeznek a jelentkező bérelvárására.

Ilyenkor mit kell mondani?

– A lényeg, hogy nem szabad nagyon lezárni: inkább egy sávot kell hagyni, ahol a minimum, amiért elmennénk, legyen az alsó határ. Ha a munkáltatónak azt mondják, hogy 2000 és 2500 között, akkor nem 2250-et fog adni, ahogy reméli általában a jelentkező, hanem 2000-et. Tehát ezt kell belőni alsó szintnek. Ha úgy látjuk, hogy sokallják a bérigényünket, el lehet mondani, hogy nem csak alapbérben gondolkodunk, hanem egy csomagban, a bérelemeket kompenzálhatnak fejlődési lehetőségek, mert akkor hagyunk egy kis teret a további tárgyalásra. Amit még feltétlenül tisztázni kell, hogy az nettó vagy bruttó, nehogy elbeszéljünk egymás mellett.

Véleményem szerint egy munkakör besorolási bére alsó és felső határának nem kellene titoknak lenni, mert az a munkakör sajátja. A munkakör bérbesorolását nyugodtan akár a hirdetésbe is bele lehetne foglalni. Például Angliában a hirdetések 80%-ánál ott áll, hogy a bér milyen határok között mozoghat. És ezentúl már tiszta, hogy csak ebben az intervallumban tárgyalunk.

Milyen jellegzetes kérdésekre számíthatunk még?

– A jelentkezők sokszor meglepődnek azon a kérdésen, hogy hol látja magát 5 év múlva, pedig ez egy alap. Ilyenkor valami reális szakmai célt kell mondani, semmi esetre sem azt, hogy ő akar lenni a cég vezetője. Álláskeresés előtt hasznos, ha időt fordítunk a személyes stratégiai tervezésre, hogy megfogalmazzuk, mit is akarunk az életben, hova szeretnénk eljutni 5-10 év múlva. Ennek alapján tisztán látjuk, hogy a megpályázott munkakör hogyan illik bele ebbe a képbe. Sajnos ezt nem sokan teszik meg. Ehhez kell kicsi önismeret is, különben csak általános, elcsépelt szöveg lesz a válasz a kérdésre.

További fogas kérdés lehet a Mondja el három rossz tulajdonságát. A rossz tulajdonságokra is fel kell készülni. Lehetőleg olyanokat kell kiválasztani, amelyek nem befolyásolják a munka elvégzését, vagy pozitív irányba fordíthatók. Például, hogy túlságosan beleveszik a részletekbe, vagy nehezen tud nemet mondani egy-egy feladatra. Olyan legyen, amin lehet változtatni, amiben lehet fejlődni.

Azt is meg szokták kérdezni, hogy mivel tud hozzájárulni a cég sikeréhez. Vagy, hogy miért pont őt vegyék fel. De az egyik legnehezebb kérdés mindig az elején a mondjon magáról valamit. Ilyenkor sokan elkezdik a gyerekkoruktól mesélni az életüket, pedig inkább érdemesebb szakmai téren maradni, vagy egyszerűen visszakérdezni, hogy milyen területre kíváncsiak. Általában nem kell a magánéletről beszélni. Fontos a magabiztosság, de nem szabad túlzásba vinni, semmi esetre se csapjon át arroganciává.

Hogyan érdemes felöltözni az interjúra?

Attól függ, hogy mi a szakmánk, és hova jelentkezünk. Mindenképpen ápoltnak kell lenni, a hölgyek diszkrét ékszereket és csak kevés, diszkrét illatú parfümöt használjanak (ha egyáltalán, mert mi van, ha az interjúztató allergiás a parfüm illatra?). Meg lehet nézni, hogy a weboldalon vannak-e fotók, és ott hogy vannak felöltözve az alkalmazottak, ez sokat elárul a cég kultúrájáról. Nőknél ajánlott a térden aluli, de nem túl hosszú szoknya, de egy nadrágkosztüm is elegáns lehet.

Milyen próbákra számíthatnak a jelentkezők? Mit mivel szűrnek ki?

– Ez az interjúztató profizmusától is függ. Ha igazán profi, akkor megpróbál stresszhelyzetbe hozni, kényesebb kérdéseket tesz föl. Például a magánéletet nem illik szóba hozni, mert ez diszkriminációs alap, ha ilyenekre térnek ki, valószínűleg direkt kényelmetlen helyzetbe akarják hozni az interjúalanyt. Főleg a hölgyeknél szokták megkérdezni, hogy hány gyereke van, ki vigyáz rájuk stb. Ilyenkor egyszerűen csak annyit kell mondani, hogy a magánélete nem gátolja a munkavégzését, nem szabad belemenni a részletekbe.

Szituációs játékok során mire figyel az interjúztató?

– Nem biztos, hogy egy ilyen rögtönzött szituációból kijön a lényeg, mert a tűréshatár stresszhelyzetben derül ki. Ha a jelentkezőnek fel kell hívnia egy ügyfelet, csak azt tudják megállapítani, hogy szépen fejezi-e ki magát, érthetően beszél-e, ismeri-e az elemi udvariassági szabályokat. A szituációs játékok komolyabb előkészítést igényelnek ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Például előre meg kell szervezni, hogy valaki a munkatársak közül legyen a dühös ügyfél, forgatókönyvet kell készíteni. Ilyen esetben meg lehet nézni, hogy a jelentkező hogyan birkózik meg egy bonyolultabb helyzettel, azonban előre értesíteni kell, hogy ilyen próba is lesz a kiválasztáson.

Egyébként érdemes felvenni az interjúztatók hangulatát: vidámságot vagy éppen a komolyságot. Az őszinte mosoly mindig megnyerő. Mindenkinek megvan a saját stílusa, és legjobb, ha önmagát adja, mert ha szerepet játszik, előbb-utóbb leesik az álarc. Egy órán át nem biztos, hogy tud párhuzamosan koncentrálni a válaszokra és az álarc fenntartására.

Már az első interjún is lehetnek szakmai kérdések: milyen módszert alkalmazna ebben vagy abban az esetben. Viszont ha valakinek tapasztalata van, a munkáltatók jobban szeretnek rákérdezni arra, hogy volt-e már ilyen helyzetben, és ha igen, mit csinált.

Mit érdemes mondani, ha arra kérdeznek rá, hogy miért megy el a jelenlegi munkahelyéről, vagy miért hagyta ott a korábbi állását?

– Lehetőleg a valóságnak megfelelően kell fogalmazni, mert fölhívhatják a korábbi munkáltatót. Nagyon fontos, hogy ha azért ment el, mert mondjuk a főnökével összeveszett, nem szabad rosszat mondani az előző cégről vagy a vezetőkről, mert akkor azt feltételezik, hogy ha valami itt sem tetszik, akkor erről a cégről is rosszat fog mondani. Lehet érvelni azzal, hogy a feladatok nem voltak elég kihívóak, elégedetlen volt valamivel, de sem a főnököt, sem a kollégákat nem szabad negatív megjegyzésekkel illetni.

Elbúcsúznak, és azt mondják, hogy majd értesítenek. Meddig kell várni, mit kell tenni?

– Ha a majd jelentkezünk-kel búcsúznak el, akkor majdnem biztos, hogy többet sosem fog hallani arról a cégről. Ennek ellenére, két hét eltelte után fel lehet hívni a céget, és érdeklődni az eredményről. Ha a munkáltató komolyan gondolja, hogy figyelembe veszi a jelentkezőt, akkor általában megmondják, hogy 1-2 héten belül felhívják. Ha azt mondják, hogy majd jelentkezünk, akkor szinte biztosan el lehet felejteni.

Általában a romániai álláskeresők hány rostán kell keresztül haladjanak?

– Kis cégnél általában egyen, nagyobbaknál lehet 2-3. Ha tanácsadót is bevonnak, akkor ő a CV-k alapján kiválaszt néhány embert, azokkal előbb a tanácsadó interjúzik, majd a kiválasztottakat átadja a vezetőnek. De előtte lehet még egy pszichológiai teszt is. Ezt általában a nagy cégek vagy a tanácsadók csinálják. Vannak gyakorlott álláskeresők, akik már ismerik ezeket a teszteket, így ki tudják játszani őket, de általában egy jól kidolgozott tesztben sok az olyan rejtett kapcsolat, amelyekből ki lehet szűrni, hogy hol csalt az illető. Mivel a komoly pszichológiai tesztek drágák, általában kulcsmunkaköröknél alkalmazzák őket.