Többek között két adóbevallást kell leadni, és egyszerre két év fogy el a veszteségek leírhatóságából – figyelmeztet az adószakértő.
Tavaly egyszerre két évet is a hátunk mögött tudhattunk, természetesen csak adózási értelemben: az egyik január-szeptember, másik az október-december periódust foglalja magába. A furcsa helyzet az átalányadó októberi eltörlése nyomán alakult ki. Az év végére egyébként is megsűrűsödtek az adószabály-módosítások, csak hogy mindenki kicsit összezavarodva láthasson hozzá 2011-hez. Ezentúl például elektronikusan kell benyújtani a munkaszerződéseket és a bérszámfejtést, emiatt pedig pesszimista hangok szerint befagyhat a lakossági hitelezés, hiszen a bankok papírformában kérik szerződéskötéskor az illető dokumentumokat. Továbbá a lesz mikroadó – nem lesz mikroadó párbaj is a múlt héten csúcsosodott ki, amikor kiderült, hogy a parlamenti döntés ellenére a pénzügyi és adóhivatal (ANAF) mégis úgy döntött, hogy módosítja az adótörvénykönyvet és életbe lépteti a kedvezményes, 3%-os jövedelemadót a mikrovállalkozások esetén. Közben a bankhitelesek is kapkodhatják a fejüket, hiszen az 50-es kormányrendelet a folyamatban lévő hitelszerződésekre vonatkozó passzusok nélkül vált alkotmányossá, noha bankárok szerint eddig már minden szerződést módosítottak. A legérdekesebb mégis a fent említett fiskális kettéosztás, amelynek folyamán két profitadó-nyilatkozatot kell letenniük idén a cégeknek a pénzügyhöz, illetve a leírható költségek is két részre oszlanak. A gyakorlati alkalmazásokról Pál-Antal Ildikó adótanácsadót kérdeztük.
Mit jelent pontosan a pénzügyi év kettéosztása?
– Két profitadó bevallást kell, hogy készítsen a cég, amelyben úgy kell kezelnie a két periódus bevételeit és kiadásait, mintha azok két külön évben keletkeztek volna. Hátrányai, hogy a szociális alapot (cheltuieli sociale), amelynek felső értékhatára az éves béralap 2%-a, külön kell a két periódusra számolni és elkölteni. Ezek a költségek rendszerint az év végén nagyobbak, tehát sok cég nem tudta elhasználni az első periódus alapját, viszont a második periódusban adózandó túllépései keletkeztek ennél a kiadásnál.Hasonló a helyzet a szponzorálási költségek esetében is. Sok vállalkozás elvesztette azt a lehetőséget, hogy a profitadó 20%-át felhasználhassa erre a célra az első periódusban, a másodikban pedig már csak az utolsó negyedév profitadójára tud támaszkodni.
A jogszabály szerint csak azoknak a cégeknek kell így eljárniuk, amelyek idén átalányadót fizettek. De mi történik, ha mondjuk egyik negyedévben átalányadót, másikban pedig profitadót fizetett a cég?
– Gyakorlatilag minden cég köteles az évet kétfelé osztania, mert az, hogy nem minimáladót, hanem profitadót fizetett, nem jelenti azt, hogy nem alanya a minimáladó kötelezettségének. Kivételt képeznek azok a cégek, melyek felfüggesztették a tevékenységüket, vagy azok, melyek idén alakultak.
Hogyan befolyásolja ez a kettéosztás a nyereség/veszteség elkönyvelését? Emellett hogyan alakul a veszteség leírhatóságának periódusa?
– Adózási szempontból ez a legnagyobb hátránya az év kettéválasztásának. Elsősorban azok a cégek, melyeknek volt még a 2005-ös évből elhatárolt fiskális veszteségük, azt csak a 2010 első felében tudták felhasználni. A második periódusban az esetlegesen fennmaradó 2005-ös évi veszteséget már adózási szempontból elvesztették. A veszteséget 2009-től 7 év alatt lehet felhasználni, tehát az addigi 5 majd az utána következő 7 évből valóban most egyszerre 2 év fogy el.
Mikor kell pontosan leadni ezeket a nyilatkozatokat?
– Az első periódusra az adónyilatkozatot február 25-ig kell leadni, a második periódusra pedig a régi szabály marad érvényben, azaz a cég választhat a következő két megoldás közül: vagy fizet január 25-ig egy adóelőleget, amelynek a mértéke a harmadik negyedévben fizetett adó, s majd április 25-ig véglegesít, vagy most januárban nem fizet semmit, viszont hamarabb, február 25-ig kell kifizetnie a teljes összeget.
Milyen hatással van ez a cégek működésére, mennyire nehezíti meg a könyvelés vezetését?
– Magát a könyvvezetést nem nehezíti meg, viszont az adószámítást igen. Most is csak egy éves pénzügyi jelentést kell készíteni, viszont ebbe a két bevallás adója kerül bele.
Másik téma a mikro-adó bevezetése: mennyire könnyíti meg ez a kisvállalkozások működését?
– Azok a cégek fogják választani ezt az adózási formát, amelyeknek az árbevételhez viszonyított profitrátája magas, tehát egyértelműen az adómérséklés a cél. Emellett a költségekre csak az áfa miatt kell majd odafigyelni, illetve az adószámítás is jóval egyszerűbb lesz.
Előreláthatóan hány százaléka fogja választani ezt az adózást?
– A kedvezményt a létező, eddig profitadót fizető mikrovállalkozások is élvezhetik, kivételt képezve – többek között – a tanácsadást és a menedzsment-szolgáltatást végző társaságok. Úgy látom, hogy a következő évre inkább az lesz jellemző, hogy a létező mikrovállalkozások fogják kihasználni a forgalomarányos adózási lehetőséget, és a módosítás kisebb mértékben fogja fellendíteni a cégalapítást. Nem tartom valószínűnek azt sem, hogy a pfa-ként működő egyének mikrókká alakuljanak, mert még így is az egyéni vállalkozás marad a legelőnyösebb konstrukció.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!