Többek között két adóbevallást kell leadni, és egyszerre két év fogy el a veszteségek leírhatóságából – figyelmeztet az adószakértő.
Tavaly egyszerre két évet is a hátunk mögött tudhattunk, természetesen csak adózási értelemben: az egyik január-szeptember, másik az október-december periódust foglalja magába. A furcsa helyzet az átalányadó októberi eltörlése nyomán alakult ki. Az év végére egyébként is megsűrűsödtek az adószabály-módosítások, csak hogy mindenki kicsit összezavarodva láthasson hozzá 2011-hez. Ezentúl például elektronikusan kell benyújtani a munkaszerződéseket és a bérszámfejtést, emiatt pedig pesszimista hangok szerint befagyhat a lakossági hitelezés, hiszen a bankok papírformában kérik szerződéskötéskor az illető dokumentumokat. Továbbá a lesz mikroadó – nem lesz mikroadó párbaj is a múlt héten csúcsosodott ki, amikor kiderült, hogy a parlamenti döntés ellenére a pénzügyi és adóhivatal (ANAF) mégis úgy döntött, hogy módosítja az adótörvénykönyvet és életbe lépteti a kedvezményes, 3%-os jövedelemadót a mikrovállalkozások esetén. Közben a bankhitelesek is kapkodhatják a fejüket, hiszen az 50-es kormányrendelet a folyamatban lévő hitelszerződésekre vonatkozó passzusok nélkül vált alkotmányossá, noha bankárok szerint eddig már minden szerződést módosítottak. A legérdekesebb mégis a fent említett fiskális kettéosztás, amelynek folyamán két profitadó-nyilatkozatot kell letenniük idén a cégeknek a pénzügyhöz, illetve a leírható költségek is két részre oszlanak. A gyakorlati alkalmazásokról Pál-Antal Ildikó adótanácsadót kérdeztük.
Mit jelent pontosan a pénzügyi év kettéosztása?
– Két profitadó bevallást kell, hogy készítsen a cég, amelyben úgy kell kezelnie a két periódus bevételeit és kiadásait, mintha azok két külön évben keletkeztek volna. Hátrányai, hogy a szociális alapot (cheltuieli sociale), amelynek felső értékhatára az éves béralap 2%-a, külön kell a két periódusra számolni és elkölteni. Ezek a költségek rendszerint az év végén nagyobbak, tehát sok cég nem tudta elhasználni az első periódus alapját, viszont a második periódusban adózandó túllépései keletkeztek ennél a kiadásnál.Hasonló a helyzet a szponzorálási költségek esetében is. Sok vállalkozás elvesztette azt a lehetőséget, hogy a profitadó 20%-át felhasználhassa erre a célra az első periódusban, a másodikban pedig már csak az utolsó negyedév profitadójára tud támaszkodni.
A jogszabály szerint csak azoknak a cégeknek kell így eljárniuk, amelyek idén átalányadót fizettek. De mi történik, ha mondjuk egyik negyedévben átalányadót, másikban pedig profitadót fizetett a cég?
– Gyakorlatilag minden cég köteles az évet kétfelé osztania, mert az, hogy nem minimáladót, hanem profitadót fizetett, nem jelenti azt, hogy nem alanya a minimáladó kötelezettségének. Kivételt képeznek azok a cégek, melyek felfüggesztették a tevékenységüket, vagy azok, melyek idén alakultak.
Hogyan befolyásolja ez a kettéosztás a nyereség/veszteség elkönyvelését? Emellett hogyan alakul a veszteség leírhatóságának periódusa?
– Adózási szempontból ez a legnagyobb hátránya az év kettéválasztásának. Elsősorban azok a cégek, melyeknek volt még a 2005-ös évből elhatárolt fiskális veszteségük, azt csak a 2010 első felében tudták felhasználni. A második periódusban az esetlegesen fennmaradó 2005-ös évi veszteséget már adózási szempontból elvesztették. A veszteséget 2009-től 7 év alatt lehet felhasználni, tehát az addigi 5 majd az utána következő 7 évből valóban most egyszerre 2 év fogy el.
Mikor kell pontosan leadni ezeket a nyilatkozatokat?
– Az első periódusra az adónyilatkozatot február 25-ig kell leadni, a második periódusra pedig a régi szabály marad érvényben, azaz a cég választhat a következő két megoldás közül: vagy fizet január 25-ig egy adóelőleget, amelynek a mértéke a harmadik negyedévben fizetett adó, s majd április 25-ig véglegesít, vagy most januárban nem fizet semmit, viszont hamarabb, február 25-ig kell kifizetnie a teljes összeget.
Milyen hatással van ez a cégek működésére, mennyire nehezíti meg a könyvelés vezetését?
– Magát a könyvvezetést nem nehezíti meg, viszont az adószámítást igen. Most is csak egy éves pénzügyi jelentést kell készíteni, viszont ebbe a két bevallás adója kerül bele.
Másik téma a mikro-adó bevezetése: mennyire könnyíti meg ez a kisvállalkozások működését?
– Azok a cégek fogják választani ezt az adózási formát, amelyeknek az árbevételhez viszonyított profitrátája magas, tehát egyértelműen az adómérséklés a cél. Emellett a költségekre csak az áfa miatt kell majd odafigyelni, illetve az adószámítás is jóval egyszerűbb lesz.
Előreláthatóan hány százaléka fogja választani ezt az adózást?
– A kedvezményt a létező, eddig profitadót fizető mikrovállalkozások is élvezhetik, kivételt képezve – többek között – a tanácsadást és a menedzsment-szolgáltatást végző társaságok. Úgy látom, hogy a következő évre inkább az lesz jellemző, hogy a létező mikrovállalkozások fogják kihasználni a forgalomarányos adózási lehetőséget, és a módosítás kisebb mértékben fogja fellendíteni a cégalapítást. Nem tartom valószínűnek azt sem, hogy a pfa-ként működő egyének mikrókká alakuljanak, mert még így is az egyéni vállalkozás marad a legelőnyösebb konstrukció.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!