Jövőre sem vezetik vissza a 3%-os jövedelemadót

A költségvetési törvénytervezet hétfő esti, plénumban folytatott vitája során eltörölték azokat a cikkelyeket, amelyek az ellenzék javaslatára kerültek bele a költségvetési-pénzügyi bizottsági munkálatok alatt. Így jövőre a mikrovállalkozások nem választhatják azt, hogy a 16%-os profitadó helyett a forgalom 3%-át fizetik ki. Idén január elsejétől szűnt meg a mikrovállalkozások kedvezményes választási lehetősége. A rendelkezés akkor nagy port kavart, noha csak azokat érintette, akik 2009-ben alapítottak céget, hiszen a többi mikrovállalkozás az átalányadó miatt már egyébként is profitadó fizetésére volt köteles. A két intézkedés együtt kisvállalkozások ezreit szüntette meg, ezután következett csak az egyéni vállalkozók és szerzői jogdíjasok pénzügyi meghurcolása. A 3%-os jövedelemadó jellemzően azoknak a mikrovállalkozásoknak kedvezett, amelyek alacsony leírható költségszinttel dolgoztak, így bevételük 3%-a kisebb volt, mint a nyereségük 16%-a – mondta el D.Z. könyvelő a Transindex kérdésére. Ezek a cégek inkább szolgáltatásokat nyújtanak, például könyvelés vagy tanácsadás. Költségként kevés számlát tudnak leírni, betehetik mondjuk a telefonszámlát vagy a lakás fűtésszámláját, ha az szolgál irodaként. Akik viszont már magas költséggel, több alkalmazottal dolgoznak, nem biztos, hogy jobban járnak, ha forgalom alapján adóznak – mondta D.Z., kifejtve, hogy gyakran a legális adóelkerülésre használták fel a mikrovállalkozások a kedvezményes jövedelemadót.

Hogyan lehetett spórolni a mikro-adóval?

Számpéldával érzékeltette a műveletet: ahhoz, hogy egy alkalmazott mondjuk 2100 lej nettó bért kapjon kézhez, 1760 lejt kell fizessen utána a munkaadó, ebből 860 lej a cég költsége, 900 lej pedig az alkalmazotti járulékokat takarja. Így a bruttó bér 3860 lej. Ha ezt nem alkalmazotti bérként, hanem kiszámlázva, mikrovállalkozási bevételként könyveli el az egyszemélyes cég, 115 lejt kéne fizessen 3%-os jövedelemadóként. Emellett ha alkalmazza magát bruttó 720 lejes fizetéssel, ebből 375 lejt tesznek ki az államnak fizetendő járulékok, és mondjuk havonta még fizet 100 lejt a könyvelőnek. Ha az államkasszába irányuló költségeket levonjuk, marad 3270 lej. Ahhoz, hogy ezt kivegye a cégből, ki kell fizetnie még a 16%-os osztalékadót és az 5,5%-os egészségügyi járulékot a 2726 lejből (544 lejes nettó bérrel csökkentett jövedelem), ami 586 lej. Amennyiben így jár el, 3270 – 586 = 2684 leje marad a vállalkozónak a 2100 lejes fizetés helyett. Természetesen hosszú távon lehet nem a legkifizetődőbb, ha a kisebb nyugdíjjárulékot, későbbiekben pedig az alacsonyabb nyugdíjakat vesszük figyelembe. Ugyanez a forgatókönyv 16%-os profitadó mellett a következő: a kiszámlázott 3860 lejből költség az 544 lejes nettó bér, a 375 lejes járulék, illetve a 100 lejes könyvelői díj. A tiszta nyereség-ből számolt profitadó 455 lej, ehhez még hozzájön az osztalékadó és egészségügyi járulék, 510 lejt. Kezünkben marad tehát 3860 – 375 – 455 – 100 – 510 = 2420 lej, ami több mint 200 lejjel kevesebb, mint az előző esetben. De ennyi spórolás csak 2100 lejes nettó fizetés esetén lehetséges. Ha alacsonyabb az alkalmazott bére, akkor a megtakarítás alig néhány száz lej lesz, ami lehet már nem éri meg a későbbi alacsonyabb nyugdíjszint mellett – magyarázza D.Z.