Márciusra tetőznek a hiteltörlesztési késedelmek

Igaz-e az, hogy jövő márciusban tetőznek a hiteltörlesztési késedelmek? Mekkora hatással lesznek a közszférabeli megszorítások a hiteltörlesztésekre? Hogyan készülnek erre a bankok? A lakosság törlesztési képességeiről és a hitelintézetek helyzetéről Diósi Lászlót , az OTP Bank romániai igazgatóját kérdeztük.

Többen is azt állítják, hogy március környékén fog tetőzni a hiteltörlesztési késedelem. Ez mivel magyarázható?

– Idén nyáron, június-augusztus felé már látszott egyfajta tetőzés a késve törlesztett hitelek esetében. Sajnos a kormány közalkalmazottakat sújtó intézkedései következtében egy újabb hullám indult meg az év végére. Annál is inkább, mert a decemberi időszak hagyományosan az eladósodás időszaka: az ünnepek során az emberek még többet vállalnak, mint általában. Ezért a karácsonyi költekezés után valószínűleg tavasszal tudnak a háztartások ismét olyan állapotba jutni, amikor már feltételezhető, hogy nem fog tovább nőni a késő hitelek mértéke.

Felmerülhet az, hogy a lakosság nagy arányban fog mondjuk fogyasztói hiteleket felvenni az ünnepek tájékán?

– Azért fog a késő hitelek volumene márciusban csúcsosodni, mert hagyományosan az emberek ünnepek táján túlköltekeznek, akár még hitelt is fölvesznek. Sajnos sokan emiatt nem tudják törleszteni a hitelüket. Ezek után várható, hogy a helyzet március környékén majd stabilizálódik.

Jelenleg az ügyfelek körülbelül hány százalékának van törlesztési nehézsége?

– Jelenleg olyan 14-15%-ra tehető azok aránya, akik már késett kategóriába tartoznak. Ők már több, mint három hónapja nem tudták fizetni a részleteket.

És mekkora azok aránya, akik esetleg csak egy részletet nem tudtak eddig kifizetni?

– Ezek aránya olyan 20%.

Hány százalékuk menthető meg hitel-átütemezéssel?

– A mi tapasztalatunk szerint legalább 70%-uk megmenthető. Nagyon fontosnak tartom, hogy bank és ügyfél kommuniáljanak egymással, és közösen találjanak megoldást nehéz élethelyzetekre. Tipikusan ilyen, amikor valakinek csökken a jövedelme vagy elbocsátják. Ilyen esetekre a bankok elég rugalmas megoldásokat nyújtanak manapság, hiszen az a céljuk, hogy az ügyfél fizetőképes maradjon. Az elmúlt másfél évet alapul véve az a tapasztalatom, hogy amikor lejárnak ezek a könnyített időszakok, akkor az ügyfelek 70%-a normálisan tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Átalakítják a fogyasztási szokásaikat, lefaragják költségeiket, újra elhelyezkednek, esetleg eladják a drágább autót. Tehát sok olyan egyedi megoldás lehetséges, amely segítheti az ügyfeleket az életvitelük újragondolásában. Ehhez a bank egy átmeneti segítséget nyújt azáltal, hogy egy meghatározott időszakra kevesebbet kér. Ez általános tendencia, legtöbb bank alkalmazza. A bankszövetség elnöke szerint az átütemezett hitelek aránya 20%, de minden bizonnyal 10-15%-ot eléri minden bank esetében.

Mekkora veszélyt jelentenek a bankokra a közszférában tovább folytatódó elbocsátások?

– Mivel a romániai alkalmazottak 30%-a közalkalmazott, ezért könnyen kiszámítható, hogy a bankok ügyfeleinek átlag 30%-át fogja ez negatívan érni.

Hogy készülnek erre a bankok?

– Igazából már július-augusztus folyamán elkezdték felkeresni a fiókjainkat a közalkalmazottak. Az ő esetükben egyszerűsített módszerrel, gyorsabb elbírálással próbálunk segíteni.

A hazai bankszektorban az a tendencia, hogy az intézetek megpróbálják elkerülni, hogy a jelzálog eladására kerüljön a sor. Hogyan tudják mégis behajtani a kintlévő hiteleket, ha nem folyamodnak kényszervégrehajtásokhoz?

– Az már a legeslegvégső állapot. Mindenkinek az az érdeke, hogy az ügyfelek jelentős része újra törleszteni tudjon. Emlékezzünk csak az USA-ra: a tömeges fizetésképtelenség miatt elindított végrehajtások miatt összemlott az ingatlanpiac, magával rántva az ingatlan alapú kötvényeket. Senkinek sem az érdeke, hogy ez így történjen. A bankoknak is az az érdeke, hogy az ügyfelek megőrizzék az ingatlanjaikat és a fizetőképességüket. Természetesen a végső megoldás a végrehajtás, de igyekszünk ehhez minél később, és minél kevesebb ügyfél esetében eljutni.

Hogy állnak a lakosságival szemben a vállalati hitelek? Itt is előre jelezhetünk egy mélypontot?

– A vállalati hitelek átütemezési aránya közel megegyezik a lakosságival. A csökkenő forgalmak csökkenő bevételeket eredményeznek, ezek pedig azonos költségbázis esetén természetesen nehézségeket okoznak a bankhitelek fizetésében. Ilyenkor valamennyi vállalkozót egyedi esetként bíráljuk el, és személyre szabott megoldást igyekszünk találni. Amennyiben a cég életképes, mindenképpen megéri a banknak, hogy csökkentse a pénzügyi terheit. Ugyanakkor a kamatfizetéshez szoktak ragaszkodni a bankok. A vállalati hiteleknél egyébként már valószínűleg túl vagyunk a mélyponton. Már csak olyan szempontból is, hogy pontosan kirajzolódott egy olyan ügyfélkör, amelyik megerősödött, hiteleket tudna fölvenni, terjeszkedni képes, és tovább növekszik. Az elmúlt másfél évben azok a cégek, amelyek nem voltak életképesek, már megszűntek, illetve a megszűnés határán vannak. Továbbá nagyon sok vállalkozás, amelyik megkapta a megfelelő tulajdonosi és banki segítséget, talpraállt és működik tovább.