2011-es költségvetés: ha enyhe növekedés lesz, tarthatóak a keretszámok

A költekezés drasztikus visszafogását vetíti előre a jövő évi költségvetési törvénytervezet, ugyanis a GDP 2,2%-ával szeretnék leszorítani a közkiadásokat. Ez rekordnak számít az utóbbi évek tekintetében, hiszen 2009-től 2010-re GDP arányosan csak 0,3%-os takarékoskodást vitt véghez a kormány, 2008-ban pedig még csak a bruttó össztermék 37%-át tették ki a kiadások.

Juhász Jácint gazdasági szakértő szerint nem elképzelhetetlen, hogy teljesüljön a kiadáscsökkentési terv.

Egyrészt a közalkalmazotti bércsökkentés az idei év közepén már megtörtént, aminek a hatása csak a jövő évben fog érződni. Igazság szerint a költségcsökkentés meg tud valósulni, ehhez nem kell semmi különöset tegyen a kormányzat. Beszerzések terén is vannak visszafogások, de az könnyebben kordában tartható. Úgy érzem, hogy még az a 10%-os bérnövelés sem zökkenti ki a kiadási oldalt a vállalt szűkebb keretből – fogalmazott a közgazdász.A 2011-es kiadásokat 200 milliárd lejre becsüli a kormány, ez nominális értéken megegyezik az idei évben elköltött állami pénzek volumenével. A GDP-hez mérten az arány viszont alacsonyabb lesz, mert az a tervek szerint 544 milliárd lejre emelkedik az idei 512 milliárd lejről.

Honnan vesznek el?

1,6 milliárd lejt a személyzeti kiadásokból vágnának le, erre a célra jövőre 40,6 milliárd leje maradna az államnak. A javakhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat szintén 1,6 milliárd lejjel csökkentenék, 27,3 milliárd lejt hagyva a beszerzési célokra. A szubvenciók költségvetését 0,6 milliárd lejjel kurtítanák meg, így 5,8 milliárd lej maradna a támogatások kifizetésére.

Jövedelemnövelés recesszió idején?

Miközben a kiadásokat a GDP 39,1%-áról 36,9%-ra tornáznák le, a bevételek a jelenlegi GDP arányos 32,3%-ról csak 32,5%-ra fognak emelkedni. Ez azonban nominál értéken 7%-os bevételnövekedést jelent, ami szakértők szerint még így is túl optimista a kockázatos gazdasági kilábalást tekintve.

Juhász Jácint szerint is az igazi kérdés, hogy mi fog történni a bevétel oldalon.

Egyelőre a gazdasági növekedés tekintetében Románia még nem mutat semmilyen pozitív jelet. Igaz, hogy a költségvetésbe egy mérsékelt szintű jövedelem növelést építettek be, az azonban mégiscsak növekedés. Ha ez nem történik meg, bizony hiányosságok lesznek ezen az oldalon. Az előrejelzések az idei évre is növekedést mutattak, de azok utólag nem bizonyultak valósnak – mondta Juhász, hozzátéve, hogy az áfanöveléssel kapcsolatban is hasonlókat lehet elmondani.

Az áfabevételek 20%-os növelését ugye a 2010-es tervhez képest szabták ki, a megvalósított áfajöveledem már idén is jelentősen növekedett. Mivel júniusban emelték meg az adókulcsot, ennek hatásai már érződnek.

Minden hónapban látható volt ez a 20%-os növekedés az előző évekhez képest. Ez egyszerűen annak tudható be, hogy magasabbak az áfakulcsok. Ennek az első hat hónapra vetítve is realizálódnia kell, amennyiben nem történik megint egy gazdasági visszaesés. Ha recesszió van, nyilván az emberek fogyasztási szokásai is ehhez fognak igazodni, ami az állami áfabevételek csökkenését is maga után vonhatja. Amennyiben akár egy 0,5-1%-os gazdasági növekedés is megvalósul, akkor már tarthatóak ezek a keretszámok.

Honnan lesz a pluszbevétel?

A kormány tervei szerint a jövedéki adókból, a jövedelemadókból, a profitadóból és az áfából is több bevételre fog szert tenni jövőre. Ez utóbbi esetén igen szembetűnő, 20%-os bevételnövekedésre számítanak, azonban ez jelentős belső fogyasztás bővüléssel kéne járjon, ami még kétséges a jövő évre nézve.

Tartható a hiánycél?

Reális esély van ilyen körülmények között a 4,4%-os deficit elérésére. Noha az idei évre 6,8%-os hiányt hagytak jóvá, eddig ez az arány csak 4,6%-on áll. Így gyakorlatilag két hónapra 2%-os tartalékja van a kormánynak, ez nagyon magas, a deficit 40%-a. Ilyen körülmények között, ha egyszerűen lemásoljuk a jövő évi költségvetést az idei mintájára, a 4,4% hozható lenne. De megint csak azt kell mondjam, hogy ennek a legnagyobb kockázati paramétere az, hogy történik-e változás a gazdasági tendenciában, tehát hogy lesz-e bár egy mérsékelt növekedés – fogalmazott a szakértő.

Melyik minisztérium jár jól?

2011-ben 2010-hez képest több pénzt kap a munkaügyi, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, a szállításügyi minisztérium, a többi tárca viszont kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre, mint idén.Erősen megvágták az egészségügyi minisztérium költségvetését, amely az idei 7,1 milliárd lejjel szemben jövőre már csak 4,4 milliárd lejből gazdálkodhat. Ez 40%-os csökkenésnek felel meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eredeti terv szerint idén 4,2 milliárd lejt kellett volna kapjon a szaktárca, amelyet utólag bővítettek, hogy az egészségügyi szféra felé felhalmozott tartozásait törleszthesse a minisztérium. A csökkentés másik oka lehet még, hogy sok korház átkerült helyi közigazgatás hatáskörébe, a pénzt pedig a helyi költségvetésből fogják kapni.

Emellett 30%-kal lecsökkentik a védelmi minisztérium költségvetését, továbbá csökken a külügyminisztérium, illetve a belügyminisztérium költségvetése is.

Juhász Jácint szerint sem valós az egészségügyi minisztérium esetén 40%-os csökkentésről beszélni.

Ebben az évben egészségügyi reformot hajtottak végre, amelynek következtében nagyon sok kórházat átadtak a helyi önkormányzatoknak és ezért tűnik úgy, hogy a minisztérium költségvetése ennyivel csökken. A különbség ott van az önkormányzatok költségvetésében. Hasonlóképpen igaz ez az oktatási intézmények egy részére. Tehát kissé brutálisnak tűnnek a két területen véghezvitt változások, de a kettőt csak akkor láthatjuk egészében, ha a feladatmegosztást is figyelembe vesszük.

Azonban én személy szerint veszélyesnek tartom az egészségügyi rendszerben véghezvitt spórolásokat, hiszen a legtöbb orvos már külföld felé kezdi venni az irányt, és hasonlóképpen a tanügyi költségcsökkentésnek is az lesz a következménye, hogy tovább romlik ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonala. Ez hosszú távon akár behozhatatlan veszteségeket is jelenthet az ország számára – magyarázta a közgazdász.