Havi 800 fontos tiszta haszon, egyetemista lakáslégkör, egész napos biciklizés. Nehéz, de megéri. Külföldi álláskülönlegesség itthonragadtaknak.
A riksázás Európa szinte minden fővárosában közkedvelt turisztikai fogásnak számít, a központot rendszerint benépesítik a fedett háromkerekű járműveken cikázó fiatalok. A legnagyobb londoni szakosodott vállalkozás, a BugBugs 40-50 riksát üzemeltet. Weboldala szerint a brit fővárosban 1998-ban indult el ez a környezetbarát személyszállító rendszer, bevallott célja pedig a látványteremtésen túl valóban egy zöldebb belváros megalkotása. Az oldal készítői arra buzdítják a portálra látogatókat, hogy ne csak a turisták, de a helyiek is vegyék igénybe különböző rendezvényekre vagy akár kirándulásokra a kis kerekes kabinokat. Emellett a leendő sofőröket is megpróbálják ösztönözni – ugyanis a pénzügyi vonzaton túl remek lehetőség, hogy állandóan új emberekkel ismerkedjenek, erőnlétük és egészségük megmaradjon, továbbá szolgálatukkal elsőosztalyú közlekedési lehetőséget nyújtanak a lakosság számára. Előnyként kiemelik, hogy a munkabázison ingyenes internetkapcsolatot biztosítanak a sofőrök számára.
A riksák reklámozási felületként sem utolsók. Az általuk hordozott hirdetéseken azonnal megakad a sétálgatók szeme, és akár külön sofőrrel is ki lehet bérelni a riksákat egy-egy reklámkampány erejéig. Sajnos konkrét árajánlatokat nem találtunk az oldalon, de a felületeket az itt található felosztás szerint lehet kibérelni, és akár a sofőr ruháját is a közvetített brandhez igazítják.
A munkavállalók 18 éven felüliek kell legyenek, követelménynek számít a kommunikációs szintű angoltudás és a munkavállalói engedély.
Egyéni tapasztalatok
Levente már több mint egy fél éve tekeri a pedált Londonban, előreláthatóan még idén kint marad. Egy gyergyóremetei ismerőse hívta fel rá a figyelmét, ő már 6 éve kinn van és körülbelül 10 riksa menedzselésével foglalkozik.Kicsit bele akartam kóstolni a külföldi munkába, mert eddig nem igazán volt részem benne, és ez volt az első kézenfekvő ajánlat – mesélte megkeresésünkre Levente.
Az üzleti modell a következő: a piacon van kb. 5-6 cég, amelyek a nyári főszezonban összesen olyan 300-400 riksát, tavasszal és ősszel pedig 100-150 kerekesjárművet üzemeltetnek. Tőlük szerződéses alapon lehet kibérelni a riksákat, havi 350 fontért, a beérkező teljes jövedelem a sofőr kezében marad. Azonban ebből a pénzből még kell a lakásra és az ételre is fussa, ami a romániai szűkös zsebhez mérve nem épp a legolcsóbb.
Mennyi az annyi?
Egyéntől és tapasztalattól függ, hogy mennyit keresel, de mondjuk az itteni minimálbért ki lehet hozni. Lakbér kb. 250 font, a riksa bér 350 font, heti 50 fontot el lehet enni nyugodtan, szóval az is úgy 200 font egy hónapra. 1500-1600 fontot lehet keresni havonta, ebből pedig 800-at meg lehet takarítani – avat be Levente az anyagiakba.És hogy mennyit is kell ezért dolgozni? Levente elmondása szerint átlagosan 10 fontba kerül egy 10-15 perces utazás, továbbá általában kétféle igény jelentkezik: van, hogy turistákat kell körbefuvarozni a városban és mesélni az épületekről, és van, hogy A pontból kell elvinni valakit B pontba.
Az árban előre megegyeznek, és a hallgatólagos szabály szerint arra még rátesznek egy kis borravalót. Egyébként a riksák a West End-nek nevezett központi körzetben szétszórva tevékenykednek. Ez egy 4x4 kilométeres zóna, ahol van 20-30 színház, bevásárlóközpontok, pubok, klubok. Alap angol szükséges, hogy megértesd magad a turistákkal. De nagyon gyakran ők sem tudnak angolul, így marad a pantomimezés. Igazából a riksás érdeke, hogy minél többet tudjon mesélni, mert minél többet beszél, annál nagyobb az esélye, hogy több borravalót kap – meséli Levente.
Több kiló, több kiadás?
A fizikai megpróbáltatásnak is van pénzügyi költsége, talán ezt a riksások tudják a legjobban. Számoljuk, hogy a riksa 100 kiló üresen, ha abba még beül három ember, az legalább plusz 200 kiló. Plusz ott van még a te testsúlyod. Szóval jó sokat kell enni, hogy bírjuk, ez pedig sokba kerülA vállalkozás pedig teljesen legális, „amit nem tiltanak, lehet” alapon. Levente elmondása szerint a tulajdonos a törvényekből kihámozta, hogy azért nem lehet betiltani ezt a tevékenységet, mert nem motorhajtású járművekről van szó, ezek még a biciklis kategóriába tartoznak. A cég profilja pedig tulajdonképpen reklámcég, a riksások pedig promósokként dolgoznak.
Kell egy ház...
A lakhatás pedig szinte olyan, mint az egyetemista élet. Én magyarokkal lakok együtt, mint a kolozsvári egyetemisták. Egy házban 13-an, egy szobában pedig általában 2-en. De elterjedt itt asquatolás, számunkra furcsa lehet, de itt sok riksás foglaltházban lakik, olcsóbb, mint a lakásbérlés.Hogy mi is ez tulajdonképpen? A wikipedia szerint a squat olyan elhagyott vagy használaton kívüli ingatlan, amit a tulajdonos tudta nélkül erőszakmentesen birtokba és használatba vettek többnyire alternatív csoportok.
A squattolásról
A squatterek nem állnak semmilyen klasszikus jogviszonyban az ingatlan tulajdonosával. Mégis gyakran jogot formálnak az elfoglalt területre a tulajdonjog helyett pusztán a foglalás jogán. A squattolás nem újkeletû fogalom, története egészen a tulajdon ideájának megjelenéséig nyúlik vissza. Sok országban magában is bûncselekmény, más helyeken viszont csak a tulajdonos és a foglalók közti polgárjogi vitaként tekintik. A tulajdonjog és az állam tradicionálisan többnyire a tulajdonost védi, mindazonáltal sok helyütt, ahol a squatterek de facto birtokosaivá váltak az épületeknek, magukat a törvényeket igazították a helyzethez, legitimizálandó a fennálló állapotokat.
Angliában és Walesben a squattolás szó általában egy üres városi ház elfoglalását takarja. A tulajdonosnak hosszadalmas (általában több hónapos) törvényi eljárást kell lefolytatnia, mielõtt kilakoltathatná a foglalókat: hivatalosan be kell bizonyítania, hogy – ellenben a squatterrel – joga van a házban lakni. A foglaló még ekkor is panaszt emelhet elégtelen tájékoztatás vagy a bizonyítékok hiányossága okán – léteznek olyan squatok, ahol a kilakoltatást immáron 20 éve kerülik el sikeresen a foglalók. Az Egyesült Királyságban a squatterek 12 év után jogos birtokosaivá válnak a helynek, ha ezalatt senki más nem formál rá jogot. A londoni házfoglalók évekkel ezelõtt alakítottak egy non-profit szervezetet, amely elsõsorban jogi tanácsadással foglalkozik. (wikipedia)
Nem csak kelet-európai biznisz
A londoni riksások legnagyobb része lengyel, de sok a bangladeshi, a kolumbiai. Angol 1-2, román 2-3, kínai szintén, Magyarországról úgy 4-5-en vannak, de vannak itt Amerikából és Afrikából is. Igazi multikulti. A székelyföldi kollégánk, aki már külön riksahálózatot menedzsel, általában Romániából hozza a munkatársakat.
Én is hozzá mentem volna, csak már nem volt nála hely, így kerültem az angliai főnökömhöz – meséli Levente, hozzátéve, hogy bár pénzügyileg valóban megéri, a csapat összetartó és külföldi tapasztalatként kitűnő, de komoly erőnlét szükséges hozzá, és ezt is mérlegelnie kell annak, aki elindul.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás