Havi 800 fontos tiszta haszon, egyetemista lakáslégkör, egész napos biciklizés. Nehéz, de megéri. Külföldi álláskülönlegesség itthonragadtaknak.
A riksázás Európa szinte minden fővárosában közkedvelt turisztikai fogásnak számít, a központot rendszerint benépesítik a fedett háromkerekű járműveken cikázó fiatalok. A legnagyobb londoni szakosodott vállalkozás, a BugBugs 40-50 riksát üzemeltet. Weboldala szerint a brit fővárosban 1998-ban indult el ez a környezetbarát személyszállító rendszer, bevallott célja pedig a látványteremtésen túl valóban egy zöldebb belváros megalkotása. Az oldal készítői arra buzdítják a portálra látogatókat, hogy ne csak a turisták, de a helyiek is vegyék igénybe különböző rendezvényekre vagy akár kirándulásokra a kis kerekes kabinokat. Emellett a leendő sofőröket is megpróbálják ösztönözni – ugyanis a pénzügyi vonzaton túl remek lehetőség, hogy állandóan új emberekkel ismerkedjenek, erőnlétük és egészségük megmaradjon, továbbá szolgálatukkal elsőosztalyú közlekedési lehetőséget nyújtanak a lakosság számára. Előnyként kiemelik, hogy a munkabázison ingyenes internetkapcsolatot biztosítanak a sofőrök számára.
A riksák reklámozási felületként sem utolsók. Az általuk hordozott hirdetéseken azonnal megakad a sétálgatók szeme, és akár külön sofőrrel is ki lehet bérelni a riksákat egy-egy reklámkampány erejéig. Sajnos konkrét árajánlatokat nem találtunk az oldalon, de a felületeket az itt található felosztás szerint lehet kibérelni, és akár a sofőr ruháját is a közvetített brandhez igazítják.
A munkavállalók 18 éven felüliek kell legyenek, követelménynek számít a kommunikációs szintű angoltudás és a munkavállalói engedély.
Egyéni tapasztalatok
Levente már több mint egy fél éve tekeri a pedált Londonban, előreláthatóan még idén kint marad. Egy gyergyóremetei ismerőse hívta fel rá a figyelmét, ő már 6 éve kinn van és körülbelül 10 riksa menedzselésével foglalkozik.Kicsit bele akartam kóstolni a külföldi munkába, mert eddig nem igazán volt részem benne, és ez volt az első kézenfekvő ajánlat – mesélte megkeresésünkre Levente.
Az üzleti modell a következő: a piacon van kb. 5-6 cég, amelyek a nyári főszezonban összesen olyan 300-400 riksát, tavasszal és ősszel pedig 100-150 kerekesjárművet üzemeltetnek. Tőlük szerződéses alapon lehet kibérelni a riksákat, havi 350 fontért, a beérkező teljes jövedelem a sofőr kezében marad. Azonban ebből a pénzből még kell a lakásra és az ételre is fussa, ami a romániai szűkös zsebhez mérve nem épp a legolcsóbb.
Mennyi az annyi?
Egyéntől és tapasztalattól függ, hogy mennyit keresel, de mondjuk az itteni minimálbért ki lehet hozni. Lakbér kb. 250 font, a riksa bér 350 font, heti 50 fontot el lehet enni nyugodtan, szóval az is úgy 200 font egy hónapra. 1500-1600 fontot lehet keresni havonta, ebből pedig 800-at meg lehet takarítani – avat be Levente az anyagiakba.És hogy mennyit is kell ezért dolgozni? Levente elmondása szerint átlagosan 10 fontba kerül egy 10-15 perces utazás, továbbá általában kétféle igény jelentkezik: van, hogy turistákat kell körbefuvarozni a városban és mesélni az épületekről, és van, hogy A pontból kell elvinni valakit B pontba.
Az árban előre megegyeznek, és a hallgatólagos szabály szerint arra még rátesznek egy kis borravalót. Egyébként a riksák a West End-nek nevezett központi körzetben szétszórva tevékenykednek. Ez egy 4x4 kilométeres zóna, ahol van 20-30 színház, bevásárlóközpontok, pubok, klubok. Alap angol szükséges, hogy megértesd magad a turistákkal. De nagyon gyakran ők sem tudnak angolul, így marad a pantomimezés. Igazából a riksás érdeke, hogy minél többet tudjon mesélni, mert minél többet beszél, annál nagyobb az esélye, hogy több borravalót kap – meséli Levente.
Több kiló, több kiadás?
A fizikai megpróbáltatásnak is van pénzügyi költsége, talán ezt a riksások tudják a legjobban. Számoljuk, hogy a riksa 100 kiló üresen, ha abba még beül három ember, az legalább plusz 200 kiló. Plusz ott van még a te testsúlyod. Szóval jó sokat kell enni, hogy bírjuk, ez pedig sokba kerülA vállalkozás pedig teljesen legális, „amit nem tiltanak, lehet” alapon. Levente elmondása szerint a tulajdonos a törvényekből kihámozta, hogy azért nem lehet betiltani ezt a tevékenységet, mert nem motorhajtású járművekről van szó, ezek még a biciklis kategóriába tartoznak. A cég profilja pedig tulajdonképpen reklámcég, a riksások pedig promósokként dolgoznak.
Kell egy ház...
A lakhatás pedig szinte olyan, mint az egyetemista élet. Én magyarokkal lakok együtt, mint a kolozsvári egyetemisták. Egy házban 13-an, egy szobában pedig általában 2-en. De elterjedt itt asquatolás, számunkra furcsa lehet, de itt sok riksás foglaltházban lakik, olcsóbb, mint a lakásbérlés.Hogy mi is ez tulajdonképpen? A wikipedia szerint a squat olyan elhagyott vagy használaton kívüli ingatlan, amit a tulajdonos tudta nélkül erőszakmentesen birtokba és használatba vettek többnyire alternatív csoportok.
A squattolásról
A squatterek nem állnak semmilyen klasszikus jogviszonyban az ingatlan tulajdonosával. Mégis gyakran jogot formálnak az elfoglalt területre a tulajdonjog helyett pusztán a foglalás jogán. A squattolás nem újkeletû fogalom, története egészen a tulajdon ideájának megjelenéséig nyúlik vissza. Sok országban magában is bûncselekmény, más helyeken viszont csak a tulajdonos és a foglalók közti polgárjogi vitaként tekintik. A tulajdonjog és az állam tradicionálisan többnyire a tulajdonost védi, mindazonáltal sok helyütt, ahol a squatterek de facto birtokosaivá váltak az épületeknek, magukat a törvényeket igazították a helyzethez, legitimizálandó a fennálló állapotokat.
Angliában és Walesben a squattolás szó általában egy üres városi ház elfoglalását takarja. A tulajdonosnak hosszadalmas (általában több hónapos) törvényi eljárást kell lefolytatnia, mielõtt kilakoltathatná a foglalókat: hivatalosan be kell bizonyítania, hogy – ellenben a squatterrel – joga van a házban lakni. A foglaló még ekkor is panaszt emelhet elégtelen tájékoztatás vagy a bizonyítékok hiányossága okán – léteznek olyan squatok, ahol a kilakoltatást immáron 20 éve kerülik el sikeresen a foglalók. Az Egyesült Királyságban a squatterek 12 év után jogos birtokosaivá válnak a helynek, ha ezalatt senki más nem formál rá jogot. A londoni házfoglalók évekkel ezelõtt alakítottak egy non-profit szervezetet, amely elsõsorban jogi tanácsadással foglalkozik. (wikipedia)
Nem csak kelet-európai biznisz
A londoni riksások legnagyobb része lengyel, de sok a bangladeshi, a kolumbiai. Angol 1-2, román 2-3, kínai szintén, Magyarországról úgy 4-5-en vannak, de vannak itt Amerikából és Afrikából is. Igazi multikulti. A székelyföldi kollégánk, aki már külön riksahálózatot menedzsel, általában Romániából hozza a munkatársakat.
Én is hozzá mentem volna, csak már nem volt nála hely, így kerültem az angliai főnökömhöz – meséli Levente, hozzátéve, hogy bár pénzügyileg valóban megéri, a csapat összetartó és külföldi tapasztalatként kitűnő, de komoly erőnlét szükséges hozzá, és ezt is mérlegelnie kell annak, aki elindul.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!