A magánnyugdíjrendszert ideiglenesen államosíthatják, a hipermarketek és a telekom szektor fizetheti a válságadót, a nagycsaládosok azonban megússzák. Merre lendül nyugati szomszédunk gazdasága?
A múlt héten megjelent új magyarországi adózási csomag nagy port kavart a vállalkozók és szakemberek körében. Nemcsak nagyvonalú adócsökkentési csomagot terjesztett a kormány a parlament elé, hanem adóteher-növelő törvényjavaslatot is készített. A kiskereskedelmi cégekre – beleértve a gépjármű-kereskedőket is –, a távközlési szektor szereplőire, valamint az energetikai cégekre extraadókat rónak ki három évig, éves szinten összességében 161 milliárd forint értékben. Az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Az energetikai társaságokra 1,05%-os adókulcs vonatkozik, a távközlési adó háromkulcsos lesz a forgalom függvényében: 500 millió forintig 2, ötmilliárd forintig 4, afeletti adóalap után 6,5% lesz az extraadó. A hipermarketadó hasonló rendszert követve négysávos lesz, 100 milliárd forintos éves nettó árbevétel alatt keveset kell fizetni: 0-0,4% között mozog a kulcs. Ezt meghaladó forgalom esetén megugrik az adóteher és az e fölötti rész 2,5%-át kell leróni.
Fuccs a nyugdíjnak?
A legvitatottabb elem a magánnyugdíj-járulékokra vonatkozik: az állam ugyanis birtokába venné a nyugdíjrendszert, legalábbis 14 hónapig. Egyes vélemények szerint azonban ez csak a folyamat eleje, végül pedig teljes államosítással, esetleg egy teljesen új rendszer alkalmazásával fog zárulni. Melyek az erre utaló jelek?
Röviden a rendszerrõl
A munkavállalók nyugdíjbefizetései jelenleg két zsebbe mennek, az állami rendszerbe illetve a nyugdíjkasszákba. Az összes járulék a bruttó bér 33,5%-a, ebbõl 25,5% az állami nyugdíjalapba megy, 8% pedig a magánpénztárakba, ahol a pénzt egyéni számlákon írják jóvá és fektetik be. A munkaadók a járulékot elõször az APEH-nek utalják, majd az adóhatóság továbbítja a pénzeket a pénztáraknak. Az új rendelkezés szerint novembertõl egyszerûen elvágják ezt az érfolyamot, így az APEH megtartja a beérkezõ magánnyugdíj-járulékokat, ezzel fedeznék az állami nyugdíjkassza hiányát. (index.hu nyomán)
Kidolgozás alatt áll egy olyan törvény, amely kedvezményeket juttatna azok számára, akik visszalépnek a tiszta állami pillérbe, az ügyfelek elvesztése révén azonban nehézkesen tudnának tovább működni a magánalapok. Orbán Viktor kedden úgy nyilatkozott, hogy azoknak garantálják a kieső pénzt, akik visszalépnek az állami rendszerbe, akik pedig maradnak "a mostani nyugdíjtőzsdés rendszerben", természetesen belátásuk szerint rendelkezhetnek a felhalmozott pénzzel, "az állam azonban többet oda pénzt már nem fog átutalni" – fogalmazott a kormányfő.
Jó is, rossz is
A Véleményvezér közölte Holtzer Péter , az Oriens elemzőjének véleményét. Szerinte sem valószínű, hogy 2012-ben kompenzálni fogják a magánpénztárak tagjait, hanem inkább a rendszer államosításáról lehet szó.
A második akcióterv pillérei
– 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó a bér- és tõkejövedelmekre egységesen – A bérjövedelmeknél marad a félszuperbruttó adóalap jövõre, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ebbõl vonják le a 16%-os adót, 2012-ben ezt a szorzót 1,135-re csökkentik, 2013-tól pedig megszüntetik – Az egy- és kétgyermekes családoknál havonta gyermekenként maximum 10 ezer forint lesz a családi adókedvezmény, három- és többgyerekeseknél gyermekenként havi 33 ezer forint – Jövõre az adójóváírás havonta legtöbb 12 100 forintra csökken (a mai 15 100 forintról), és az érvényesíthetõségi határából is visszavesznek, így mialatt ma a maximum bruttó 210 ezer forintot keresõ személy tudja kihasználni, jövõre csak a havi bruttó 180 ezer forintot keresõ személy – Új alapokra kerül a béren kívüli juttatások rendszere, tulajdonképpen eltörlik ezt a fogalmat – A vállalkozók a minimálbér után is kell járulékokat fizessenek – 2013-tól egykulcsos, 10%-os lesz a társasági adó lép életbe – Lex Audi: a kísérleti motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját vissza lehet igényelni – A cigaretta jövedéki adója 4-5%-kal, a fogyasztási dohányé 12%-kal nõ (index.hu nyomán)
A Fidesz már 1996-97-ben, ellenzékben is opponálta a magánpénztárak bevezetését. 1998-tól, kormányon, több éves késleltetést épített be a tagdíjmérték felfutására az eredetileg elfogadott törvényi menetrendhez képest. Most az utóbbi időszakban, még ellenzékben, többször támadta a pénztárak működését. Az alacsony eredményesség mellett a költségszintek kerülnek gyakran felemlegetésre, vagyis ez az intézmény is belesimul abba a vonulatba, amely a kilencvenes évek eleje-közepének rosszul privatizált ágazatairól szól, és amely így többletet nem nyújt a fogyasztónak, csak addicionális terhet.
Bizonyos jobboldali körök kezdetektől zsigerből utasítják el a vegyes nyugdíjrendszer 1997-es reformját, mivel azt a globális pénztőke Magyarországra oktrojált akaratának tekintik, amely az egyéni számla megjelenése és a befizetések tőkepiacokon történő befektetése okán szétveri a családi és társadalmi alapú szolidaritást – olvasható a blogon.
Észre kellene végre venni: egy jól működő gazdaságban és társadalomban (rendben lévő adórendszerrel és foglalkoztatási jellemzőkkel, továbbá megszülető gyerekekkel) egy jól szabályozott és kalibrált, transzparens felosztó-kirovó rendszer és egy jól szabályozott, transzparens tőkésített rendszer egyaránt megfelelhet a céloknak. Egy gyengén muzsikáló, rossz ösztönzőkkel megtűzdelt gazdaságban, együttműködéshez nem szoktatott társadalomban pedig szintén nagyjából mindegy, hogy milyen a nyugdíjrendszer: úgyis borzalmasan alacsony hatásfokú lesz.
Ha a befektetéseink között van olyan, amely a miénknél kedvezőbb gazdasági és társadalmi-demográfiai növekedési jellemzőjű régiókat céloz meg, akkor oly módon csökkentettük az egyoldalú hazai kockázati kitettségünket, hogy az a nyugdíjkilátásainknak valószínűleg jót tesz. Így nem csupán attól függ a majdani időskori életszínvonalunk, hogy idehaza mi történik, és nem csak egy zárt rendszerben tudjuk pénzzé (havi nyugdíjjá) konvertálni majd megtakarításainkat.
Azonban minden ilyen kockázatmegosztás csökkenti az idehaza befektetett tőkét, miközben a gazdaság erősen tőkehiányos, és a pénztárak megteremtésének egyik indoka éppen a hazai megtakarításokon keresztüli tőkebevonás volt. Az állam egyébként szabályozással gondosan szűkíti is a nem-hazai, nem-forint befektetési kereteket, tehát vehetjük úgy, hogy ez a potenciális különbség a rendszerek között igencsak csekély – szemelgettük a Véleményvezérről Holtzer írását.
Egyéb vélemények szerint az eddigi rendszer sem működött éppen tökéletesen: miközben biztosította a megtakarítások felhalmozását, alulszabályozottsága és az így kialakuló versenyhiány aránytalanul drágává tette. Ehhez hozzájárultak az előző kormány által hozott intézkedések – mint a forint alapú eszközök kötelező arányának drámai emelése –, emiatt pedig a rendszer éppen az egyik legfontosabb funkcióját, a hazai megtakarítások nemzetközi diverzifikációját veszítette el.
Veszteség vagy nyereség az államkasszának?
A Költségvetési Tanács véleménye szerint a már elfogadott, illetve beterjesztett adóváltozások nyomán jövőre 21 milliárd forint, 2012-ben pedig 350 milliárd forint bevételtől esik el az államháztartás ahhoz képest, amit a tanács az idei augusztusi technikai kivetítésében mutatott be, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest.
Az elemzés megállapítja: rövid távon az intézkedés látszólag kizárólag pozitív fiskális következményekkel jár, hosszabb távon azonban – a társadalombiztosítási kötelezettségek emelkedése miatt – az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rontja, továbbá a magánnyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság és fenntarthatóság együttes sérüléseinek – olvasható a portfoliu.hu -n. Kopits György tanácselnök szerint az alacsony egykulcsos adó nem hozza majd meg a várt bevételnövekedést, a hatást romániai és szlovákiai példákon keresztül érzékeltette.
A szakember szerint sokan az alacsony kulcsokra válaszként, az ösztönzési hatásoknak köszönhetően, azt várják, hogy a gazdaság kibocsátása jelentősen növekedni fog. Sok esetben egyenesen arra számítottak, hogy a megnövekedett teljesítmény önmagában olyan jelentős adóbevételi többletet generál, ami ellensúlyozza az alacsony kulcsok okozta bevételkiesést. Azonban ezek a várakozások szinte soha nem teljesültek – fogalmazott Kopits, hozzátéve, hogy az utóbbi évek alacsony egykulcsos adórendszereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a sokak által várt adóbevétel-növekedés helyett a GDP-arányos adóbevételek csökkenése a jellemző.
A Tanács véleménye szerint a jövedelemadó-javaslat hatása inkább a munkaintenzitás növekedésében fog jelentkezni, és csak kisebb mértékben a munkavállalói létszám növekedésében. Ennek oka, hogy a változások inkább a magasabb jövedelmi rétegeket érintik, akik között a többség eddig is teljes munkaidőben dolgozott. Az alacsonyan képzettek és alacsonyabb keresetűek körében, ahol jelentős aktivitás-növekedést várhatnánk, alig változik a határadókulcs, így jelentős ösztönzési hatások nem fognak jelentkezni. Rámutatott, hogy az alacsonyabb jövedelmű személyek likviditáskorlátosak, tehát gyakorlatilag annyit fogyasztanak, amennyi a jövedelmük. Nincsenek sem tartalékaik, sem hitelfelvételi lehetőségeik.
A magasabb jövedelműeknek voltak tartalékaik, és hitelt tudtak felvenni akkor is, amikor jövedelmük a válság hatására jelentősen visszaesett. Ennek megfelelően nem számítunk arra, hogy most, amikor nettó jövedelmük az őket előnyösen érintő szja-kulcsváltozás hatására jelentősen emelkedik, hirtelen a fogyasztásukat is ezzel egyenlő mértékben megemelnék. Úgy is mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági szintű fogyasztásra gyakorolt hatás tompított" – mondta Kopits.
Összességében a magasabb jövedelmű háztartások az adócsökkentésből eredő nettó többletjövedelmüknek csak egy részét fordítják fogyasztásra, jelentős részét megtakarítják, ami a hitelpiaci feszültségek idején különösen jelentős lehet.
Az adóváltozás rontani fogja a nettó exportot, hiszen a 2011-ben 1,1, 2012-ben 0,7%-kal növekvő fogyasztás egy része importot generál. A megnövekedett fogyasztás ezen kívül az inflációt is emelheti kb. 0,2-0,3 százalékponttal mindkét évben. A GDP növekedés az adócsomag hatására mintegy 0,2 százalékponttal lesz magasabb az egyébként vártnál. A változtatás a versenyszektor foglalkoztatottságát élénkíti, 2014-ig összességében kb. 15 ezer fővel.
Forrás: index.hu, portfolio.hu, velemenyvezer.blog.hu, mti
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!