A magánnyugdíjrendszert ideiglenesen államosíthatják, a hipermarketek és a telekom szektor fizetheti a válságadót, a nagycsaládosok azonban megússzák. Merre lendül nyugati szomszédunk gazdasága?
A múlt héten megjelent új magyarországi adózási csomag nagy port kavart a vállalkozók és szakemberek körében. Nemcsak nagyvonalú adócsökkentési csomagot terjesztett a kormány a parlament elé, hanem adóteher-növelő törvényjavaslatot is készített. A kiskereskedelmi cégekre – beleértve a gépjármű-kereskedőket is –, a távközlési szektor szereplőire, valamint az energetikai cégekre extraadókat rónak ki három évig, éves szinten összességében 161 milliárd forint értékben. Az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Az energetikai társaságokra 1,05%-os adókulcs vonatkozik, a távközlési adó háromkulcsos lesz a forgalom függvényében: 500 millió forintig 2, ötmilliárd forintig 4, afeletti adóalap után 6,5% lesz az extraadó. A hipermarketadó hasonló rendszert követve négysávos lesz, 100 milliárd forintos éves nettó árbevétel alatt keveset kell fizetni: 0-0,4% között mozog a kulcs. Ezt meghaladó forgalom esetén megugrik az adóteher és az e fölötti rész 2,5%-át kell leróni.
Fuccs a nyugdíjnak?
A legvitatottabb elem a magánnyugdíj-járulékokra vonatkozik: az állam ugyanis birtokába venné a nyugdíjrendszert, legalábbis 14 hónapig. Egyes vélemények szerint azonban ez csak a folyamat eleje, végül pedig teljes államosítással, esetleg egy teljesen új rendszer alkalmazásával fog zárulni. Melyek az erre utaló jelek?
Röviden a rendszerrõl
A munkavállalók nyugdíjbefizetései jelenleg két zsebbe mennek, az állami rendszerbe illetve a nyugdíjkasszákba. Az összes járulék a bruttó bér 33,5%-a, ebbõl 25,5% az állami nyugdíjalapba megy, 8% pedig a magánpénztárakba, ahol a pénzt egyéni számlákon írják jóvá és fektetik be. A munkaadók a járulékot elõször az APEH-nek utalják, majd az adóhatóság továbbítja a pénzeket a pénztáraknak. Az új rendelkezés szerint novembertõl egyszerûen elvágják ezt az érfolyamot, így az APEH megtartja a beérkezõ magánnyugdíj-járulékokat, ezzel fedeznék az állami nyugdíjkassza hiányát. (index.hu nyomán)
Kidolgozás alatt áll egy olyan törvény, amely kedvezményeket juttatna azok számára, akik visszalépnek a tiszta állami pillérbe, az ügyfelek elvesztése révén azonban nehézkesen tudnának tovább működni a magánalapok. Orbán Viktor kedden úgy nyilatkozott, hogy azoknak garantálják a kieső pénzt, akik visszalépnek az állami rendszerbe, akik pedig maradnak "a mostani nyugdíjtőzsdés rendszerben", természetesen belátásuk szerint rendelkezhetnek a felhalmozott pénzzel, "az állam azonban többet oda pénzt már nem fog átutalni" – fogalmazott a kormányfő.
Jó is, rossz is
A Véleményvezér közölte Holtzer Péter , az Oriens elemzőjének véleményét. Szerinte sem valószínű, hogy 2012-ben kompenzálni fogják a magánpénztárak tagjait, hanem inkább a rendszer államosításáról lehet szó.
A második akcióterv pillérei
– 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó a bér- és tõkejövedelmekre egységesen – A bérjövedelmeknél marad a félszuperbruttó adóalap jövõre, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ebbõl vonják le a 16%-os adót, 2012-ben ezt a szorzót 1,135-re csökkentik, 2013-tól pedig megszüntetik – Az egy- és kétgyermekes családoknál havonta gyermekenként maximum 10 ezer forint lesz a családi adókedvezmény, három- és többgyerekeseknél gyermekenként havi 33 ezer forint – Jövõre az adójóváírás havonta legtöbb 12 100 forintra csökken (a mai 15 100 forintról), és az érvényesíthetõségi határából is visszavesznek, így mialatt ma a maximum bruttó 210 ezer forintot keresõ személy tudja kihasználni, jövõre csak a havi bruttó 180 ezer forintot keresõ személy – Új alapokra kerül a béren kívüli juttatások rendszere, tulajdonképpen eltörlik ezt a fogalmat – A vállalkozók a minimálbér után is kell járulékokat fizessenek – 2013-tól egykulcsos, 10%-os lesz a társasági adó lép életbe – Lex Audi: a kísérleti motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját vissza lehet igényelni – A cigaretta jövedéki adója 4-5%-kal, a fogyasztási dohányé 12%-kal nõ (index.hu nyomán)
A Fidesz már 1996-97-ben, ellenzékben is opponálta a magánpénztárak bevezetését. 1998-tól, kormányon, több éves késleltetést épített be a tagdíjmérték felfutására az eredetileg elfogadott törvényi menetrendhez képest. Most az utóbbi időszakban, még ellenzékben, többször támadta a pénztárak működését. Az alacsony eredményesség mellett a költségszintek kerülnek gyakran felemlegetésre, vagyis ez az intézmény is belesimul abba a vonulatba, amely a kilencvenes évek eleje-közepének rosszul privatizált ágazatairól szól, és amely így többletet nem nyújt a fogyasztónak, csak addicionális terhet.
Bizonyos jobboldali körök kezdetektől zsigerből utasítják el a vegyes nyugdíjrendszer 1997-es reformját, mivel azt a globális pénztőke Magyarországra oktrojált akaratának tekintik, amely az egyéni számla megjelenése és a befizetések tőkepiacokon történő befektetése okán szétveri a családi és társadalmi alapú szolidaritást – olvasható a blogon.
Észre kellene végre venni: egy jól működő gazdaságban és társadalomban (rendben lévő adórendszerrel és foglalkoztatási jellemzőkkel, továbbá megszülető gyerekekkel) egy jól szabályozott és kalibrált, transzparens felosztó-kirovó rendszer és egy jól szabályozott, transzparens tőkésített rendszer egyaránt megfelelhet a céloknak. Egy gyengén muzsikáló, rossz ösztönzőkkel megtűzdelt gazdaságban, együttműködéshez nem szoktatott társadalomban pedig szintén nagyjából mindegy, hogy milyen a nyugdíjrendszer: úgyis borzalmasan alacsony hatásfokú lesz.
Ha a befektetéseink között van olyan, amely a miénknél kedvezőbb gazdasági és társadalmi-demográfiai növekedési jellemzőjű régiókat céloz meg, akkor oly módon csökkentettük az egyoldalú hazai kockázati kitettségünket, hogy az a nyugdíjkilátásainknak valószínűleg jót tesz. Így nem csupán attól függ a majdani időskori életszínvonalunk, hogy idehaza mi történik, és nem csak egy zárt rendszerben tudjuk pénzzé (havi nyugdíjjá) konvertálni majd megtakarításainkat.
Azonban minden ilyen kockázatmegosztás csökkenti az idehaza befektetett tőkét, miközben a gazdaság erősen tőkehiányos, és a pénztárak megteremtésének egyik indoka éppen a hazai megtakarításokon keresztüli tőkebevonás volt. Az állam egyébként szabályozással gondosan szűkíti is a nem-hazai, nem-forint befektetési kereteket, tehát vehetjük úgy, hogy ez a potenciális különbség a rendszerek között igencsak csekély – szemelgettük a Véleményvezérről Holtzer írását.
Egyéb vélemények szerint az eddigi rendszer sem működött éppen tökéletesen: miközben biztosította a megtakarítások felhalmozását, alulszabályozottsága és az így kialakuló versenyhiány aránytalanul drágává tette. Ehhez hozzájárultak az előző kormány által hozott intézkedések – mint a forint alapú eszközök kötelező arányának drámai emelése –, emiatt pedig a rendszer éppen az egyik legfontosabb funkcióját, a hazai megtakarítások nemzetközi diverzifikációját veszítette el.
Veszteség vagy nyereség az államkasszának?
A Költségvetési Tanács véleménye szerint a már elfogadott, illetve beterjesztett adóváltozások nyomán jövőre 21 milliárd forint, 2012-ben pedig 350 milliárd forint bevételtől esik el az államháztartás ahhoz képest, amit a tanács az idei augusztusi technikai kivetítésében mutatott be, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest.
Az elemzés megállapítja: rövid távon az intézkedés látszólag kizárólag pozitív fiskális következményekkel jár, hosszabb távon azonban – a társadalombiztosítási kötelezettségek emelkedése miatt – az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rontja, továbbá a magánnyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság és fenntarthatóság együttes sérüléseinek – olvasható a portfoliu.hu -n. Kopits György tanácselnök szerint az alacsony egykulcsos adó nem hozza majd meg a várt bevételnövekedést, a hatást romániai és szlovákiai példákon keresztül érzékeltette.
A szakember szerint sokan az alacsony kulcsokra válaszként, az ösztönzési hatásoknak köszönhetően, azt várják, hogy a gazdaság kibocsátása jelentősen növekedni fog. Sok esetben egyenesen arra számítottak, hogy a megnövekedett teljesítmény önmagában olyan jelentős adóbevételi többletet generál, ami ellensúlyozza az alacsony kulcsok okozta bevételkiesést. Azonban ezek a várakozások szinte soha nem teljesültek – fogalmazott Kopits, hozzátéve, hogy az utóbbi évek alacsony egykulcsos adórendszereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a sokak által várt adóbevétel-növekedés helyett a GDP-arányos adóbevételek csökkenése a jellemző.
A Tanács véleménye szerint a jövedelemadó-javaslat hatása inkább a munkaintenzitás növekedésében fog jelentkezni, és csak kisebb mértékben a munkavállalói létszám növekedésében. Ennek oka, hogy a változások inkább a magasabb jövedelmi rétegeket érintik, akik között a többség eddig is teljes munkaidőben dolgozott. Az alacsonyan képzettek és alacsonyabb keresetűek körében, ahol jelentős aktivitás-növekedést várhatnánk, alig változik a határadókulcs, így jelentős ösztönzési hatások nem fognak jelentkezni. Rámutatott, hogy az alacsonyabb jövedelmű személyek likviditáskorlátosak, tehát gyakorlatilag annyit fogyasztanak, amennyi a jövedelmük. Nincsenek sem tartalékaik, sem hitelfelvételi lehetőségeik.
A magasabb jövedelműeknek voltak tartalékaik, és hitelt tudtak felvenni akkor is, amikor jövedelmük a válság hatására jelentősen visszaesett. Ennek megfelelően nem számítunk arra, hogy most, amikor nettó jövedelmük az őket előnyösen érintő szja-kulcsváltozás hatására jelentősen emelkedik, hirtelen a fogyasztásukat is ezzel egyenlő mértékben megemelnék. Úgy is mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági szintű fogyasztásra gyakorolt hatás tompított" – mondta Kopits.
Összességében a magasabb jövedelmű háztartások az adócsökkentésből eredő nettó többletjövedelmüknek csak egy részét fordítják fogyasztásra, jelentős részét megtakarítják, ami a hitelpiaci feszültségek idején különösen jelentős lehet.
Az adóváltozás rontani fogja a nettó exportot, hiszen a 2011-ben 1,1, 2012-ben 0,7%-kal növekvő fogyasztás egy része importot generál. A megnövekedett fogyasztás ezen kívül az inflációt is emelheti kb. 0,2-0,3 százalékponttal mindkét évben. A GDP növekedés az adócsomag hatására mintegy 0,2 százalékponttal lesz magasabb az egyébként vártnál. A változtatás a versenyszektor foglalkoztatottságát élénkíti, 2014-ig összességében kb. 15 ezer fővel.
Forrás: index.hu, portfolio.hu, velemenyvezer.blog.hu, mti
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!