Melyek térségünk gazdaságának fejlődési kilátásai?

Örülök, hogy válság van. Ez végre decentralizációra kényszeríti az államot, ezáltal pedig megerősödnek a régiók. Románia önmagában soha sem lesz gazdaságilag erős, ám az országon belül létezhetnek erős régiók. Én az erős régiók Európájában hiszek, és abban, hogy a jövő az erős régióké! – mondta Antal Árpád , Sepsiszentgyörgy polgármestere a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) hétvégén megszervezett vándorgyűlésén. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett találkozó aktuális problémát tematizált, stílszerűen pedig a Térségünk kilátásai a gazdasági fellendülésre címet viselte. A rendezvény egyúttal teret adott a társaság megalakulásának 20. évfordulója megünneplésére.

Az önkormányzati szereplők szerint Háromszéket kevésbé érintette a válság, hiszen Kovászna Megye Tanácsának 2009-ben prioritása volt a befektetés. Ezáltal segítették a helyi vállalkozókat, közvetetten pedig a helyi munkaerőpiacnak nyújtottak támogatást – mondta Tamás Sándor , a megyei tanács elnöke köszöntőjében. Tavaly minden második nap 1 millió euró jött be közbeszerzési beruházásokra. Ha 2010 is olyan válságos lesz, mint 2009, akkor minden rendben lesz – biztatta a hallgatóságot a megyei tanácselnök.

A hétvégén sor került a Kerekes Jenőről elnevezett Az év romániai magyar közgazdásza díj átadására is, amelyet dr. Vincze Mária , a BBTE professzora kapott.

A kötelező protokoll után kezdetét vette az előadás-maraton. Mit tudhattunk meg a gazdasági szakemberektől? Kádár Béla akadémikustól például azt, hogy milyen történelmi tényezők vezettek a 10 kicsi négerként definiált országcsoport gazdasági leszakadásához.Ezek között szerepel például szocialismusban eltöltött időszak, amelynek köszönhetően a térség kiszorult a nemzetközi tőkepiacról. A rendszerváltás pedig elmondása szerint mindenféle stratégiai elgondolás nélkül indult meg, a privatizálás előnyeit a legyengült belső gazdaság vállalatai nem tudták saját hasznukra fordítani. A 2008-ban beütő válság is leginkább a sebezhető országokat sújtotta: a térség átlagos 6%-os GDP csökkenése az uniós átlag 4%-ához képest leszakadásról árulkodik.

Továbbá négy dimenzió mentén kell felvegye a lépést Európa a megváltozott gazdasági rendszerben. Ezek a nehéz pénzügyi konjunktúra, a világgazdaság térbeli súlypontjainak eltolódása, a természeti ráfordítások megnövekedése, illetve a tömegtársadalom irányításával kapcsolatos problémák felerősödése.Az előadó továbbá figyelmeztetett: az egész növekedési pálya átszervezésre szorul, a kibocsátás maximalizálása helyett a ráfordítás minimalizálásával lehet növelni az életszínvonalat. A külpolitika szerepe felértékelődik, a kicsi országok nem tudják egyedül tartani a lépést, inkább regionális, nemzetközi szinten kell gondolkodni – fogalmazott Kádár Béla. A szakember szerint előreláthatóan 2013-ban érjük el a 2008-as gazdasági színvonalat, mivel a dinamikusan fejlődő ázsiai piac kiszorító hatása mind az export, mind az import oldalon érezteti hatását.

Azok az országok tudtak előretörni, amelyek erőforrásokat halmoztak fel, illetve az oktatást korszerűsítették. A politika műfaját is újra kell gondolni, olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely a jövőkép megtervezésével foglalkozik. A fellendülés nem csak közgazdasági feladat, ehhez egész koordinációs folyamatszervezés szükséges – mutatott rá az akadémikus.

Juhász Jácint , a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese már gyakorlatiasabb témát boncolgatott a kis- és középvállalkozások finanszírozásának tervezésével kapcsolatban. Előadásában áttekintést nyújtott a finanszírozás hüvelykujjszabályairól, amelyeket akár komolyabb pénzügyi szakismeret nélkül is követniük kell a cégeknek, hogy ne ütközzenek likviditási problémákba.Egy vállalat életpályáját finanszírozási szempontból különálló részekre lehet tagolni. Induláskor még csak a 3F-nek nevezett (Family, Friends, Fools) csoport biztosítja a kezdőtőkét, ők azok, akik bíznak a vállalkozásban már az ötlet megszületésekor.

Néhány tippel szolgált a banki finanszírozáshoz. Először is fontos, hogy a rövid lejáratú hiteleket rövid lejáratú eszközök finanszírozására kell használni, a hosszú lejáratú hiteleket pedig hosszú lejáratú eszközökbe kell fektetni. Ha ez nem így történik, könnyen likviditási problémák jelentkezhetnek. Továbbá át kell gondolni, mi az, amit a vállalat belső tőkéjének segítségével meg tud valósítani, és mihez van már szüksége a hitelintézetekre. A másik tanács pedig, hogy a felvett hitel törlesztő részlete ne haladja meg a belőle finanszírozott állóeszköz gazdasági értékcsökkenését. Amennyiben ez nem így történik, vagy árakat kell növelni a likviditási problémák miatt, vagy újabb hitelre lesz szüksége a vállalatnak. Dragoş Pîslaru , a GEA Strategy and Consulting vezérigazgatója a klaszterek és vállalati tömörülések fontosságát emelte ki előadásában. Rámutatott a megyék szintjén jelentkező egyenlőtlen versenyképességre, amelyet három mutató segítségével ábrázolt: egy főre jutó GDP, egy főre jutó export, és a technológiai fejlettség szintje. Ezek alapján a legsikeresebb megyék Kolozs, Arad, Temes, Brassó, Arges és Bukarest.Tanulmányában három kategóriába sorolta a Romániában tevékenykedő klasztereket: az innovációs szint, területi lefedettség, szakképzettség és alkalmazottak száma szerint három csillagot kaptak a nemzetközi, kettőt a regionális és egyet a helyi csoportosulások. A kutatás során összesen 8 három csillagos, 183 két csillagos és 253 egy csillagos csoportosulást talált, ezek között szerepel például a Sidex vagy a Dacia-Renault, amelyek működési szférájában több tízezer alkalmazott dolgozik. Pîslaru kitért a székelyföldi gazdaság erősségeire: Hargita megyében a borvíz és a faipar, Kovászna megyében a ruhaipar és a kiskereskedelem, Maros megyében pedig a trágya, a kerámia és a gázjellegű üzemanyagok szolgáltatása hódít.

A jelenlegi adósságválság nem csak azért veszélyes, mert nincs pénz, hanem mert a hosszú távú növekedési kilátásokat is veszélyezteti. 2010-ben a globális pénzpiac még érzékenyebb volt, mint 2009-ben, hála a görög adósságválságból induló spirálhatásnak – fejtette ki Török Ádám előadásában, hozzátéve, hogy miközben például Románia a 10. legveszélyeztetettebb állam a világon (első Venezuela), addig a görög államcsőd veszélye 5 éven belül 47%. Sőt, Kenneth Rogoff szerint biztos a görög csőd, csak az a kérdés, hogy mikor. Ilyen érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie. Természetesen együtt fogunk működni a romániai fiskális bizottsággal is – felelte egy hallgatói kérdésre az előadó akadémikus.A délután folyamán három párhuzamosan futó szekcióülés közül válogathattak a jelenlévők. Az első szekció előadásai A jövő üzletágainak témáját járták körül, jellemzően a környezetvédelmi szempont dominált. Előadók voltak Lőrincz Csilla , a Környezetvédelmi Alap alelnöke, Kurkó János székelyföldi vállalkozó és Vallasek István egyetemi adjunktus.

A harmadik szekció a foglalkoztatottságról és a munkaerő fejlesztéséről szólt. Jelen volt többek között Pataki Csilla Ida , senior management tanácsadó, Kovács Bernadett , az MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoportjának részéről, Somai József , az RMKT tiszteletbeli elnöke és Kovács Tamás , az MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoportjának részéről.

A második szekció a 21. századi versenyképesség lehetőségeit járta körül, annak minőségi és mennyiségi tényezőit is bemutatta különböző nézőpontokból. Radetzky Jenő , a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a helyi vállalatok regionális terjeszkedését ösztönözte, kiemelve a Kárpát-medencei régióban rejlő potenciált. Véleménye szerint a liberális gazdaságpolitika megbukott, új rendszer kell, azt kell előrejelezni, hogy 5-10 év múlva mi lesz a húzóágazat, és nem a jelenben ragadni. Nem lehetünk mindig követőek, innováció kell! – hangoztatta a szakember. Erre remek példát adott Somlai-Fischer Ádám , a prezi.com alapítójának videokonferenciája. A korszerű prezentációs eszköz első verziója 10 éve született meg, az alapítók először csak saját célra használták. Azután CEO-t, majd kockázati tőkeforrást kerestek induló vállalkozásukhoz, amely azóta már két világrészen, az Egyesült Államokban és Európában is méltó ellenfelévé vált a Power Point programnak. Csath Magdolna versenyképesség alatt inkább a puha tényezők által generált fejlődést érti. Ilyenek például az oktatás színvonala, az egészség, a kultúra, a társadalmi tőke és a vezetés. Nézőpontja éles ellentétben állt Székely Levente senior auditoréval, aki a gazdasági optimum és racionalitás szemszögéből mutatta be a terület versenyképességét.