Legújabb trend: költöztesd Bulgáriába a céged!

Mialatt a világban a nagyhatalmak között folyik a gazdasági verseny, addig kicsiben ugyanez lejátszódik a Balkánon Románia és Bulgária között. A növekvő adóterhek és a mindent ellepő bürokrácia miatt egyre nehezebb talpon maradni a romániai vállalkozói szférában. Ezért egyre többen döntenek úgy, hogy gépkocsijuk után – amelyek külföldi beiratására már külön cégek szakosodtak – most már vállalkozásukat is átköltöztetik a szomszédos bolgár adóparadicsomba. A jelenséget szakértők szerint fékezni lehetne, ha a kormány lecsökkentené az egykulcsos 16%-os személyi jövedelem- és társasági profitadót 10%-ra, ahogy azt a szenátus költségvetési bizottsága javasolja. A kormány azonban egyelőre nem hajlik a kezdeményezés megvalósítása felé. Nemzetközi becslések szerint eddig körülbelül 2500 romániai cég költöztette át székhelyét Bulgáriába, a beiratások üteme pedig naponta két új vállalkozói dossziéra emelkedett. Georgi Angelov szófiai elemző szerint amennyiben Görögország és Románia úgy küzd a válsággal, hogy adókat emel, Bulgáriának az a legelőnyösebb, ha ennek pont az ellenkezőjét teszi. Az áfaemelésnek komoly szerepe volt abban, hogy a romániai vállalkozók Bulgáriában nyissanak üzletet. Az ügyvédek szerint legtöbb átvándorló a kereskedelemben, a retail szektorban, az építőanyag-iparban, a szállításban és a mezőgazdaságban érdekelt. Ami pedig még fontos: ezek a vállalatok Bulgária államkasszájába fizetik be adójukat, és nem Romániába, még ha tevékenységük nagy része itt is zajlik.

Kedvezményes adókörnyezet

Bulgária adórendszere stabilitása és előreláthatósága miatt is sokkal vállalkozóbarátabb, mint a hazai. Továbbá ott 10%-os az egykulcsos jövedelem- és profitadó , szemben a romániai 16%-kal. A Bulgáriában nem regisztrált, csak ott tevékenykedő cégek az ország területén keletkező nyereségük után fizetnek profitadót. Romániában júliustól 19%-ról 24%-ra emelték a hozzáadott értékadót a legtöbb termék esetén – kivételt képeznek a gyógyszerek, ortopédiai protézisek, tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok illetve múzeumok, történelmi emlékművek, botanikus kertek, vásárok, kiállítások, mozik látogatására érvényes belépőjegyek és a szálláshelyek, amelyek esetében a tevékenység 9%-os áfafizetési kötelezettség alá tartozik. 5%-os áfát kell fizetni az új építésű, legtöbb 120 négyzetméteres lakásokra, amelyek értéke nem haladja meg a 380 ezer lejt. Bulgáriában ezzel szemben 2011 áprilisától egységesen 9%-ra csökkentik a turisztikai tevékenységek áfája, minden egyébre 20%-os áfa van érvényben. Az Európai Unió ugyanis azt kérte Bulgáriától, hogy harmonizálja a turisztikai szektorának áfarendszerét – ez az adó jelenleg 7% a szervezett csoportos kirándulások, és 20% az egyéni turisták esetén. Az eredeti tervek szerint már januártól módosították volna az áfát, azonban nem akarták összekuszálni a turisztikai irodák üzleti terveit a téli szezonra. Az egységesítés gondolata még így is elégedetlenséget váltott ki a bulgáriai hoteligazgatókból, ugyanis már a 2011-es év összes vakációjára megkötötték a szerződéseket a turisztikai irodákkal, és arra kérték a kormányt, csak 2012-től alkalmazzák az új rendszert. Bulgáriában egyébként a GDP 10%-át a turizmus adja, emellett pedig jelentős valutaforrást és munkalehetőséget jelent: a munkaerő 65%-a a szolgáltatási szektorban dolgozik, 27,6%-ot az ipar, 7,5%-ot pedig a mezőgazdaság foglalkoztat. Az áfafizetés hasonlóan a romániai jogrendhez opcionális, a forgalmi küszöb, amelynél kötelező áttérni az áfafizetésre, évi 50 ezer bolgár líra, Romániában ez a plafon 35 ezer euró. 2009 szeptembere óta már szimbolikusnak számító 1 eurós alaptőkével is be lehet jegyeztetni céget Bulgáriában – addig 2500 euró volt a regisztrációs küszöbérték. Az intézkedés része volt a kormány válságellenes csomagjának, amely révén fel kívánta lendíteni a belföldi vállalkozói aktivitást. Romániában sem magas, csupán 200 lejes a kötelező alaptőke a korlátolt felelősségű társaságok bejegyzésekor.

Egyéb illetékek, járulékok és díjak

A normál osztalékadó 5%, illetve adómentes abban az esetben, ha ezt más, EU-ból származó jogi személynek fizetik. A kamatjövedelemre és a jogdíjra 10%-os adó hárul. Az alkalmazottak után fizetendő járulékok összesen körülbelül 21,4%-ot tesznek ki a munkaadó, 13%-ot pedig az alkalmazott részéről.Ingatlanok adás-vétele esetén csak az ingatlan értékéhez kötött közjegyzői illetéket kell kifizetni, ami legtöbb 3 500 léva lehet, továbbá az érték 2%-át be kell fizetni a helyi önkormányzathoz. Emellett évente be kell fizetni az épületek illetve telkek után járó adót, ez a ingatlan értékének 0,15%-ával egyezik meg.

Gyors eljárás

A Reuters szerint egy céget kevesebb, mint egy hét alatt lehet beiratni Bulgáriában, a procedúra Romániában legalább két hétig tart. Továbbá könnyen át lehet vinni papíron a székhelyet, miközben a tevékenység irányítása továbbra is Romániában marad.

A worldwide-tax.com leírja, hogyan kell eljárni Bulgáriában cégalapításkor. Egy korlátolt felelősségű társaságot egy vagy több bulgáriai vagy külföldi állampolgár alapíthat. Az eljárás során le kell foglalni a cégnevet (50 léva és még 4 euró banki illeték), meg kell fogalmazni az alapítási okiratot, be kell fizetni a szimbolikus 1 eurós alaptőkét, ki kell nevezni az irányítószervet, be kell íratni a társaságot a cégjegyzékbe (82 euró és 2 euró banki jutalék), közjegyzői jutalékot kell fizetni (10-15 euró, egyedüli tulajdonos esetén 5 euró), bankszámlát nyitni az alaptőkének (5 euró), bizonyítványt készíteni (5 euró), illetve elintézni a hivatalos fordításokat.

Természetesen megkereshetünk külön erre szakosodott cégeket is, amelyek alig 200 eurós honoráriumért átvállalják a beiratási folyamat teljes lebonyolítását. A hotnews.ro által megkeresett könyvelési iroda összesen 310 eurót kért, amelyből 130 adókra és illetékekre megy el, 180 pedig a könyvelő zsebében marad. Alapításkor a cég nem jelenik meg áfafizetőként, ezt külön kell elintézni az Országos Jövedelmi Hatóságnál. Ahhoz, hogy áfafizetővé váljon a cég, le kell tenni egy külön erre vonatkozó kérést, saját felelősségre megalkotni egy bevallást, miszerint a tulajdonos nem követett el semmilyen pénzügyi bűncselekményt, meg kell bízni egy könyvelőt, majd le kell tenni a vele megkötött szerződést, illetve ki kell tölteni egy 7 oldalas kérdőívet a vállalat jövőbeli terveiről. Természetesen kérésre ezt a feladatot is átvállalja az ügyintéző könyvelő iroda, ez további 150 euróba kerül.

Áfatrükkök, adókikerülés

Bónuszként a könyvelő akár ingyen biztosítja a székhelyet is: semmi probléma, már 60 céget beirattam, ismer engem a postás, minden papír hozzám fog érkezni, akár a könyvelést is elintézem – informál a megkeresett szakember, és hozzáteszi: szerencsére nem lehet mindenestül áthozni a romániai céget, egy teljesen újat kell alapítani Bulgáriában. „Sokan jöttek hozzám ugyanis olyan kérésekkel, hogy áthoznák a cégüket adóssággal együtt, majd ráiratnák egy bolgár személyre, aztán eltűnnének” – meséli.

Egy sikersztorit is megosztott a könyvelő: egyik ügyfelének van cége Bukarestben, és nyitott egyet Bulgáriában is, kibérelt egy raktárt, és felvett valakit, hogy őrizze. Ide szállítja az árut Romániából, majd innen visszaviszi Romániába, havonta körülbelül egy milliós forgalmat bonyolít le. Tulajdonképpen a romániai cégen keresztül értékesít Bulgáriába, a bolgár cég pedig Romániába szállít. Mivel közösségen belüli kereskedelem, így nullszaldós lesz az áfafizetési kötelezettsége.

Az EU-s szabályozások szerint nem is elképzelhetetlen ez a játszma, ugyanis az unión belül akkor mentesül egy tranzakció az áfafizetés alól, ha a felek a menetlevéllel be tudják bizonyítani, hogy valóban átlépte a határt az áru.

Egy számpéldával is lehet érzékeltetni a mutatványt, amelyet az egyik kommentelő osztott meg a hotnews.ro-n. Ha belekeverjük a bolgár cégünket, a folyamat a következő: vásárolok 10 euróért mondjuk paradicsomot, amire kifizetem a 2,4 eurós áfát, majd ezt behajtom az államtól. Átviszem Bulgáriába, eladom annyiért, amennyiért vettem, 12,4 euróért, ugyanis nem értékesíthetem olcsóbban, mint a vásárlási ár, ezután visszaveszem 30 euróért. Kifizetem a 10%-os profitadót a 17,6 eurós nyereségemre.

30 euró plusz 7,2 euró áfáért eladom Romániában az árut, a 7,2 eurót majd befizetem az államnak, mint begyűjtött áfát. Mit nyertem? 20 – 2,4 – 10% adó = 15,84 euró.

A romániai változatban: ugyanúgy 10 euróért (+2,4 euró áfa) megveszem az árut, eladom 30 euróért (+7,2 euró áfa). Az áfakülönbséget kifizetem az államnak, illetve fizetek 3,2 euró profitadót. Ebben az esetben a nyereségem 12 euró lesz.