Három hónapra megszűnik a minimáladó

Emil Bockormányfő szerda délután bejelentette, hogy október 1-től eltörlik a minimáladót. A vállalatok tehát az év utolsó negyedévében profitadót kell fizessenek. A miniszterelnök szerint pedig ez az intézkedés segíteni fogja a vállalkozókat. Jövőre azonban a három hónapos átmeneti periódust követően új formába gyúrják, hivatalosan is átalányadóvá keresztelik, majd újra kivetik azt a magánszektorra. Legalábbis a fokozottan adócsalásnak kitett területeken tevékenykedő vállalatokra, amelyből szakértők szerint elég sok van Romániában.

Hogyan is működött eddig a rendszer?

A minimáladót 2009 tavaszán vezették be, a lényege pedig az, hogy mindig a nagyobb értéket kell fizetni. Minden romániai vállalkozást előző éves árbevétele alapján besoroltak egy kategóriába, az alábbi táblázat szerint.Amennyiben a cég negyedéves nyereségéből – amely az illető periódusban realizált bevételek és kiadások különbségeként keletkezik – számított 16%-os profitadó kisebb, mint a kategóriához tartozó adó egynegyede, akkor a vállalat a minimáladót kell befizesse az államkasszába. Ha viszont a profitadója magasabb, akkor ezt kell befizesse.

A rendszer természetesen leginkább azoknak a cégeknek hátrányos, amelyek nem képesek akkora bruttó profitra szert tenni, amelynek adója meghaladná a forgalomarányos átalányadó mértékét – mondta el Pál-Antal Ildikó adótanácsadó a Transindexnek.

Az adófajta másik trükkje, hogy azt akkor is fizetniük kell a cégeknek, ha egyáltalán nem könyvelnek el profitot. A kormány azért is hozta meg ezt az intézkedést, mert sok cég úgy alakította könyvelését, hogy papíron ne legyen nyereséges, így mentesült a profitadó fizetése alól.

A legalsó kategória évi 2 200 lej. Amennyiben a cég nem könyvel el éves szinten legalább 14 ezer lejes profitot – ehhez 2240 lej profitadó tartozna –, az átalányadót kell kifizesse. Amennyiben ennél több profitot termel, de forgalma alapján nem esik bele a következő – 52 001 – 215 000 lejes – kategóriába, akkor mindegy, hogy van-e, vagy nincs átalányadó, mert úgyis profitadót fizet. Ha nem lesz átalányadó, az évi 9000 lej profitot termelő vállalat 1 440 lej profitadót kell fizessen a 2200 lejes átalányadóval szemben – magyarázta az adószakértő.

Idén januárban a kormány még egy lapáttal rátett a kisvállalkozásokat sújtó adóterhekre: eltörölte a mikrovállalkozások 3%-os forgalom alapú jövedelemadóját. A két intézkedés nyomán, illetve a válság által generált keresletcsökkenés és forráshiány miatt 2010 első felében 11 200 cég ment csődbe: ez 7,5%-kal több, mint a tavalyi év hasonló periódusában.

Mi lesz januárig?

A következő negyedévben nem kell összehasonlítani a profitadót a kategóriához tartozó átalányadó negyedével: január 25-ig a nyereséges vállalatok profitjuk 16%-át kell kifizessék, a veszteséges cégeket pedig nem terheli az 550 lejes kiadás. Pál-Antal Ildikó szerint ugyanakkor a májusi éves adóbevallás során az egész évben veszteséges cégek nem fogják visszakapni a már kifizetett átalányadót. Előnye talán annyi, hogy a kicsi cégek, amelyek eddig még nem zártak be, az utolsó negyedévben már nem kell kifizessék ezt a többletadót.

Adókilátások a jövőre?

Januártól csak a fokozott adócsalásnak kitett területeken fogják alkalmazni a megújított átalányadót. Eddig egyetlen, hasonló elven működő terv látott napvilágot: ezt idén márciusban a Sebastian Vlădescu által vezetett pénzügyminisztérium szakemberei dolgozták ki. A tervezet szerinti átalányadó 28 szolgáltatásra terjedt ki, mint például a taxisok, autómosók, vulkanizáló műhelyek, személyszállító társaságok, tájkarbantartó tevékenységet folytató cégek, művészeti tevékenységet folytatók és rendezvényszervezők. Emellett a hotelek és más szállásbiztosító vállalatok, lakókocsi-parkok, kempingek és táborhelyek is átalányadó fizetésre kötelesek. Hasonlóan az éttermek, catering-cégek, bárok és kocsmák, illetve a turisztikai szolgáltatást nyújtó cégeknek is fizetniük kell ezt az adónemet. A lista folytatódik a házi és kerti szerszámokat, bútorokat és berendezéseket javító vállalatokkal, a cipőjavító műhelyekkel, ruhatisztító szalonokkal, fodrászatokkal és szépségszalonokkal.

A tervezet továbbá leírja az átalányadó számítási módját az éttermek, kávézók, bárok és hotelek esetében. A legkevesebbet – 2000 lejt – a falusi kocsmák kellene fizessék, amelyek területe nem haladja meg a 10 négyzetmétert. 20 négyzetméter esetén a díj már 3400 lejre emelkedne, a legfelső kategória 240 négyzetméter – ekkora területet elfoglaló vidéki lokálok tulajdonosai legtöbb évi 34 200 lejt kéne fizessenek. Ugyanígy differenciáltan emelkedne a díj a kávézónak otthont adó település, illetve a lefedetett terület függvényében.

Hotelek és panziók esetében a szobák száma, illetve a csillagok vagy margaréták száma döntene az átalányadó kiszabásakkor. A szobák számát 1 226 lejjel és egy koefficienssel szoroznák be, amely egy csillag esetében 0,5, két csillagnál 0,75 és így növekedne minden hozzáadott csillag esetén 0,25-tel.

Végül azonban nem lépett életbe a tervezet, az elsődleges ok pedig, hogy míg a hatályos minimáladó biztos bevételforrást jelentett az államkasszának, addig az új átalányadó nehezen felbecsülhető jövedelmet jelentetett volna, az IMF pedig nem fogadott el újabb bizonytalanságot a költségvetés terén – védekeztek a honatyák.

Boc szerint az új pénzügyminiszter jelenleg gőzerővel dolgozik a rendszer átalakításán, hogy az a megfelelő célcsoportot érintse és lecsökkentse az adócsalást.