A törvény értelmében a baleseti bejelentő űrlap kitöltése elegendő, ennek ellenére előfordul, hogy a biztosító kekeckedik.
Bár elvileg koccanás esetén a biztosító számára elegendő a helyben kitöltött baleseti bejelentő, nem árt, ha elővesszük a mobiltelefonunkat, és készítünk négy-öt fotót mindkét sérült autóról. Kellő lélekjelenléttel pedig az ilyenkor körénk gyűlő bámészkodók közül is meggyőzhetünk három-négy személyt, adják meg elérhetőségüket és személyi adataikat, ha esetleg tanúvallomást kell írni a baleset körülményeit tisztázandó. Jó esetben ezekre semmi szükség, de sosem tudni, mit talál ki a biztosító, hogy a kártérítés kifizetését elodázza. A közös baleseti bejelentő űrlapon és az ott előírt iratok fénymásolt példányain kívül semmilyen más bizonyítékot nem kérhet koccanás esetén a biztosító a kártérítéshez – erősítette meg a Transindex számára Bíró Albin , a Biztosítás Felügyelet Tanácsának tagja. Erre azután kérdeztünk rá, hogy tudomásunkra jutott egy eset, amikor egy koccanás után a hibás fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója kijelentette: a helyben, motorháztetőn kitöltött baleseti bejelentő nem elegendő a kártalanításhoz, a károsult fotókat kell szolgáltasson a másik autóról is. Arra a felvetésre, hogy sem a hivatalos útmutatókban , sem pedig internetes fórumokon vagy újságcikkekben nem lehet arról olvasni, hogy az űrlap kitöltésén kívül a feleknek le is kellene fotózniuk egymás autóját, a biztosító csak annyit mondott:
ez a tanulópénz,
ezentúl majd tudja a károsult, mit kell tennie. A szóban forgó – egyébként feltűnően olcsó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifákkal dolgozó - Euroins biztosító kolozsvári székhelyén dolgozó kárfelmérő ügynök szerint a fotók igénylése a sérült autókról általános gyakorlat náluk. Ezek hiányában a biztosító ugyan kiállítja a javításba adási dokumentumot ( documentul de introducere in reparație ), azonban nem szavatolják, hogy a javítás költségei meg lesznek térítve. A különös gyakorlatot azért látta indokoltnak a biztosító, mivel állítása szerint Romániában a baleseti bejelentő űrlap bevezetése után látványosan megugrott a biztosítási csalások, kamu balesetek száma. Bíró Albin cáfolta ezt: a biztosítási csalások számának növekedése a balesetek számában kellene megmutatkozzon, azonban a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy az új rendszer 2009-es bevezetése után a balesetek száma nem növekedett. A szakember szerint a biztosítók az állítólagos csalásokkal érvelve igazolják, hogy sokkal szemfülesebbek:
odafigyelnek olyan esetekre is,
amiket korábban, ha a rendőrség rendezte a kárfelmérést, behunyt szemmel kifizettek. Bíró elmondta, csúsztatni igen könnyen lehetett a rendőrségi bejelentés idején is: a sofőrök nagyon gyakran előzetesen egyeztették a balesetről szóló történetet úgy, hogy az a lehető legtöbb előnnyel járjon számukra. Ha valóban történt koccanás az autókon látható károkkal, akkor ezeket a csúsztatásokat korábban is, és most is igen nehéz kideríteni. A rendőrség balesetfelvevő pontjain nem volt mód ellenőrizni a sofőrök által mondottakat. Az egyedüli különbség az volt, hogy a rendőrség mindkét autót megtekinthette – így Bíró. Egyébként a kárt okozó autó szemrevételezése elvileg most sem bonyolult: az érvényes jogszabályok értelmében a balesetet okozó autót el kell vinni láttamozni ahhoz a biztosítóhoz, ahol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) meg lett kötve. Ott elkészülnek a szóban forgó fotók, így az okozott kár rendezése sima ügy. Csakhogy erre nem mindig kerül sor: sokan nem tudnak erről a kötelességükről, mások pedig elfoglaltságukra hivatkozva nem jelennek meg. Egy korábban a Transindex által megszólaltatott biztosítási bróker szerint ugyanakkor a biztosítási árak egyenes arányban állnak a szolgáltatással: aki nagyon olcsó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást vásárol, tudnia kell, hogy a cég által nyújtott szolgáltatások igen gyatrák,
a biztosító kekeckedni fog kártérítéskor.
Persze ez rendszerint senkit nem érdekel: hiszen az RCA kedvezményezettje egy harmadik fél, akihez az autó tulajdonosának semmi köze, azon kívül, hogy kárt okozott neki. Egyébként a Biztosítási Közvetítő és Tanácsadó Társaságok Országos Egyesülete (UNSICAR) a napokban kilátásba helyezte, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja növekedni fog. Bogdan Andriescu UNSICAR-elnök a Gândul nak kijelentette, a drágulás azért indokolt, mert az áfa, valamint a károk összege megnőtt, és ezzel párhuzamosan egyre többen próbálják kijátszani a rendszert. Bíró Albin szerint a visszaélések száma nem több, mint az összes bejelentett káreset 5-6 százaléka. Ez pedig nem túl magas arány a lengyelországi 14-hez, vagy a magyarországi 10-hez képest. A szakember kiemelte, hogy a közös kárrendezési egyezmény 2009-es bevezetése után
a balesetek száma nem ugrott meg látványosan.
A Biztosítás Felügyelet Tanácsának tagja elmondta még, a jelenlegi rendszer 30 éve működik Európában, tehát kipróbált, jól bejáratott. A koccanásokkor kitöltendő kárbejelentési űrlapot az Európai Biztosítók Bizottsága készítette, és minden országban egyforma – épp ezért ezt nem lehet módosítani. Egyébként ha visszaélés gyanúja merül fel kárrendezéskor, a biztosító ellen a Biztosítás Felügyelet Tanácsánál vagy pedig az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnál lehet panaszt tenni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!