A törvény értelmében a baleseti bejelentő űrlap kitöltése elegendő, ennek ellenére előfordul, hogy a biztosító kekeckedik.
Bár elvileg koccanás esetén a biztosító számára elegendő a helyben kitöltött baleseti bejelentő, nem árt, ha elővesszük a mobiltelefonunkat, és készítünk négy-öt fotót mindkét sérült autóról. Kellő lélekjelenléttel pedig az ilyenkor körénk gyűlő bámészkodók közül is meggyőzhetünk három-négy személyt, adják meg elérhetőségüket és személyi adataikat, ha esetleg tanúvallomást kell írni a baleset körülményeit tisztázandó. Jó esetben ezekre semmi szükség, de sosem tudni, mit talál ki a biztosító, hogy a kártérítés kifizetését elodázza. A közös baleseti bejelentő űrlapon és az ott előírt iratok fénymásolt példányain kívül semmilyen más bizonyítékot nem kérhet koccanás esetén a biztosító a kártérítéshez – erősítette meg a Transindex számára Bíró Albin , a Biztosítás Felügyelet Tanácsának tagja. Erre azután kérdeztünk rá, hogy tudomásunkra jutott egy eset, amikor egy koccanás után a hibás fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója kijelentette: a helyben, motorháztetőn kitöltött baleseti bejelentő nem elegendő a kártalanításhoz, a károsult fotókat kell szolgáltasson a másik autóról is. Arra a felvetésre, hogy sem a hivatalos útmutatókban , sem pedig internetes fórumokon vagy újságcikkekben nem lehet arról olvasni, hogy az űrlap kitöltésén kívül a feleknek le is kellene fotózniuk egymás autóját, a biztosító csak annyit mondott:
ez a tanulópénz,
ezentúl majd tudja a károsult, mit kell tennie. A szóban forgó – egyébként feltűnően olcsó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifákkal dolgozó - Euroins biztosító kolozsvári székhelyén dolgozó kárfelmérő ügynök szerint a fotók igénylése a sérült autókról általános gyakorlat náluk. Ezek hiányában a biztosító ugyan kiállítja a javításba adási dokumentumot ( documentul de introducere in reparație ), azonban nem szavatolják, hogy a javítás költségei meg lesznek térítve. A különös gyakorlatot azért látta indokoltnak a biztosító, mivel állítása szerint Romániában a baleseti bejelentő űrlap bevezetése után látványosan megugrott a biztosítási csalások, kamu balesetek száma. Bíró Albin cáfolta ezt: a biztosítási csalások számának növekedése a balesetek számában kellene megmutatkozzon, azonban a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy az új rendszer 2009-es bevezetése után a balesetek száma nem növekedett. A szakember szerint a biztosítók az állítólagos csalásokkal érvelve igazolják, hogy sokkal szemfülesebbek:
odafigyelnek olyan esetekre is,
amiket korábban, ha a rendőrség rendezte a kárfelmérést, behunyt szemmel kifizettek. Bíró elmondta, csúsztatni igen könnyen lehetett a rendőrségi bejelentés idején is: a sofőrök nagyon gyakran előzetesen egyeztették a balesetről szóló történetet úgy, hogy az a lehető legtöbb előnnyel járjon számukra. Ha valóban történt koccanás az autókon látható károkkal, akkor ezeket a csúsztatásokat korábban is, és most is igen nehéz kideríteni. A rendőrség balesetfelvevő pontjain nem volt mód ellenőrizni a sofőrök által mondottakat. Az egyedüli különbség az volt, hogy a rendőrség mindkét autót megtekinthette – így Bíró. Egyébként a kárt okozó autó szemrevételezése elvileg most sem bonyolult: az érvényes jogszabályok értelmében a balesetet okozó autót el kell vinni láttamozni ahhoz a biztosítóhoz, ahol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) meg lett kötve. Ott elkészülnek a szóban forgó fotók, így az okozott kár rendezése sima ügy. Csakhogy erre nem mindig kerül sor: sokan nem tudnak erről a kötelességükről, mások pedig elfoglaltságukra hivatkozva nem jelennek meg. Egy korábban a Transindex által megszólaltatott biztosítási bróker szerint ugyanakkor a biztosítási árak egyenes arányban állnak a szolgáltatással: aki nagyon olcsó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást vásárol, tudnia kell, hogy a cég által nyújtott szolgáltatások igen gyatrák,
a biztosító kekeckedni fog kártérítéskor.
Persze ez rendszerint senkit nem érdekel: hiszen az RCA kedvezményezettje egy harmadik fél, akihez az autó tulajdonosának semmi köze, azon kívül, hogy kárt okozott neki. Egyébként a Biztosítási Közvetítő és Tanácsadó Társaságok Országos Egyesülete (UNSICAR) a napokban kilátásba helyezte, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja növekedni fog. Bogdan Andriescu UNSICAR-elnök a Gândul nak kijelentette, a drágulás azért indokolt, mert az áfa, valamint a károk összege megnőtt, és ezzel párhuzamosan egyre többen próbálják kijátszani a rendszert. Bíró Albin szerint a visszaélések száma nem több, mint az összes bejelentett káreset 5-6 százaléka. Ez pedig nem túl magas arány a lengyelországi 14-hez, vagy a magyarországi 10-hez képest. A szakember kiemelte, hogy a közös kárrendezési egyezmény 2009-es bevezetése után
a balesetek száma nem ugrott meg látványosan.
A Biztosítás Felügyelet Tanácsának tagja elmondta még, a jelenlegi rendszer 30 éve működik Európában, tehát kipróbált, jól bejáratott. A koccanásokkor kitöltendő kárbejelentési űrlapot az Európai Biztosítók Bizottsága készítette, és minden országban egyforma – épp ezért ezt nem lehet módosítani. Egyébként ha visszaélés gyanúja merül fel kárrendezéskor, a biztosító ellen a Biztosítás Felügyelet Tanácsánál vagy pedig az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnál lehet panaszt tenni.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!