Egyre többen perelik a bankokat

A múlt héten sorra láttak napvilágot újabb és újabb, bankokat célzó bírósági perek. Az ügyfelek lázadnak: sokat fizetnek, a bankok visszaélnek jogaikkal, és nem a szerződésben foglaltak szerint járnak el. Múlt hétfőn a Volksbank és a BCR ellen indult hadjárat: 300 kliens hatalmazta fel ügyvédjét, hogy kezdjék el a hivatalos bírósági eljárást. Az ügyvédek próbálnak tárgyalni a bankokkal az ügyfelek követeléseiről, hiszen szerintük súlyos következményei lennének, ha valóban elkezdenék a kollektív pert. Az elégedetlenség fő oka pedig a sok rejtett kezelési költség, amelyet a hitelintézetek hozzászámolnak a törlesztőrészletekhez. Csütörtökön 200 kolozsvári OTP ügyfél fenyegetőzött kollektív perrel, mivel a bank tetszése szerint emeli a kamatokat. A stiridecluj.ro hírportálon közölték a kezdeményezést. Maria Moldovan például 2008-ban vett fel egy 97 ezer svájci frankos hitelt 6,99%-os kamatlábon, amelynek alapja a LIBOR CHF volt. A referencia ráta az akkori 3%-ról azóta 0,22%-ra esett, a hitelrészlet viszont nem csökkent. Elmondása szerint a bank növeli a kamatot, amikor a LIBOR emelkedik, de nem csökkentik, amikor az leesik. Időközben az 5,5%-os banki profitrátát is 6,49%-ra emelték. Az elégedetlen ügyfél elmondása szerint amennyiben a bank lecsökkentette volna a kamatrátát, havonta 200 lejjel kellett volna kevesebbet befizetni. A kliensek egy online fórumot alakítottak, és arra készülnek, hogy kollektíven lépjenek fel az ügyben. Az alapítók elmagyarázzák, hogyan kell eljárni: először is el kell menni a bankba, ott ki kell kérni a hitelszerződés kiegészítő okiratát, ezután a fórumról le kell tölteni az elutasítási nyilatkozatot, amelyet ki kell tölteni és ellátni a regisztrációs számmal. Az 50-es kormányrendelet szerint ezt szeptember 20-ig lehet megtenni, eddig lehet ugyanis jelentkezni a kollektív perbe. A szakértők szerint azonban ez a kormányrendelet – amely arra kötelezi a bankokat, hogy belső mutatóik helyett a nemzetközi standardoknak megfelelő EURIBOR, ROBOR és LIBOR kamatráták szerint szabják meg a meglévő hitelek kamatlábát – nem fogja jelentősen lecsökkenteni a hitelrészleteket, ugyanis sok bank már eddig is ezeket használta számítási alapként. Az ING Bank szerint például az ő esetükben ez alig észrevehető kamatláb csökkenést fog eredményezni, célja pedig inkább a számítások átláthatóságának növelése. A bank szóvivője példának hozott fel egy jelzáloghitelt, amelynek referenciarátája 3,75 százalékpont volt a kormányrendelet életbe lépéséig. Ezután ezt az EURIBOR szerint fogjuk megszabni. A júniusi ráta 1,28%, ez 2,25 pontos különbséget jelent. Az új kamatlábstruktúra pedig úgy fog kinézni, hogy EURIBOR + ez a 2,25%-os fix kulcs, hozzáadva az eddigi profitmarzsot – magyarázta a bank szóvivője. A Bankárok Országos Szövetsége szerint azonban a kormányrendelet a teljes bankszektornak 900 millió eurós veszteséget fog generálni. A rendelet továbbá arra is kötelezi a hitelintézeteket, hogy ne számoljanak fel többé kockázati illetékeket, noha az ügyfelek panaszai szerint ezt továbbra is tartalmazza a havonta kifizetett részlet, csupán más nevet kapott. A fogyasztóvédelem összesen már 270 000 lejre büntette a kormányrendeletet megszegő bankokat. A hatályba lépéstől számítva a hatósághoz összesen 536 panasz érkezett a hitelekkel kapcsolatban, ezek közül 109 tárgyát a kockázati illetékek képezték. Veress Emőd ügyvédet az Erdély FM riportere kérdezte a kollektív bankperek okairól, lehetőségeiről és buktatóiról. – A kollektív keresetek legfontosabb előnye, hogy megosztja a költségeket. Ha az ügyfelek tömegesen lépnek fel, akkor az ügyvédi honoráriumok, a bélyegilletékek is megoszlanak. A bíróság hatásköre jóval kiterjedtebb, mint a fogyasztóvédelemé, amely alapvetően egy ellenőrző, legföljebb szankcionáló hatóság, de a kártérítés típusú igényeket nem képes megoldani. Továbbá a fogyasztóvédelem hitelintézetekkel szembeni szabályozási kerete viszonylag új. Elsősorban a korábban megkötött szerződések esetén léteznek olyan szerződéses rendelkezések, amelyeket egyénileg már a romániai igazságszolgáltatás visszaélésnek minősített, és úgy állapította meg, hogy azok megsértik az érvényes jogszabályokat. Azonban hiába lépnek föl kollektíven, mert minden egyes szerződést vagy szerződéstípust külön-külön meg kell vizsgálnia a bíróknak" – magyarázta az ügyvéd.

Ez azt jelenti, hogy attól nem fog gyorsabban menni ez a per, mert többen ugyanazzal a problémával fordulnak a bírósághoz?

– A kollektív jelleg nem gyorsítja, sőt, inkább lassítja a per lefolyását, hiszen hiába lépnek fel többen, az elbírálás úgyis egyéni jellegű. A kollektív jellegből fakad még egy igen komoly előny: egyfajta nyomásgyakorlást jelent a bankokra, hiszen azok eddig a szerződéseiket egyoldalúan alakították ki, az ügyfélnek csak arra korlátozódott a döntése, hogy hajlandó elfogadni azt a szerződést vagy sem. Tényleges tárgyalás a szerződés tartalmáról nem volt. Tárgyalni csak legfeljebb a közepes vagy nagy méretű cégek tudtak, magánszemélyek semmiképp. A jelenlegi helyzetben ilyen tömeges fellépéssel magánszemélyek is tárgyalásra kényszerítették a bankokat.

Az igaz, hogy amennyiben egy hitelszerződés miatt mennek perre az ügyfelek a bankkal, akkor az ügyfeleknek addig nem kell törleszteniük a kamataikat, ameddig a per le nem zárul?

– Ez nincs így. A szerződés addig hatályos, ameddig meg nem állapítják a jogsértő jellegét. Vigyázniuk kell az új típusú szerződéssel rendelkező ügyfeleknek, amelyek már minden normát tiszteletben tartanak. Ezek esetében el fogják utasítani a pert, és az ügyfelek akár perköltségre, kártérítésre is kötelezhetők a bankkal szemben. Tehát nem lehet csak a gazdasági nehézségekre való hivatkozással csatlakozni egy ilyen kollektív keresethez, hanem egyenként meg kell nézni a szerződést, hogy ténylegesen van-e benne olyan záradék, amely jogsértő. Egyébként a bírósági gyakorlat már több ilyen záradéktípusról megállapította, hogy jogsértő. Például a banknak egyoldalú kamatmódosítási jogosítványt írtak elő, vagy a hitellel kapcsolatban utólag felmerült költségeit a bank az ügyfelekre háríthatta. Ilyen esetekben komoly eséllyel indulnak az ügyfelek akár bírósági úton, akár az előzetes békéltetés jellegű tárgyalás folyamán.

Milyen súlyos következményei lehetnek ezeknek a pereknek, és kikre nézve veszélyesek?

– A gazdaság stabilitásának alapfeltétele a hitelintézetekbe vetett bizalom. Ha tömeges mértékben fordulnak elő jogsértések, akkor meginog ez a bizalom azokban is, akik eddig el sem gondolkodtak, hogy a szerződésük esetleg jogsértő elemeket tartalmazhat, vagy a bankok nem járnak el törvénytisztelő módon. A bizalom megingása gazdasági szempontból akár országos szintű probléma is lehet. Kevesebb lesz az, aki hitelt igényel, megnő a perek, a vissza nem térített hitelek, illetve a késések száma, hiszen az emberek azt gondolják, hogy itt valami nincsen rendben. Ez egy külön kockázat, ami túllépi az egyéni hitelszerződések kereteit.

Milyen jogai vannak egy ügyfélnek, amikor szerződést köt?

– Nagyon részletes jogszabályok vannak, amelyek a bankok mozgásterét korlátozzák. Sajnos a magánszemélyek általában nem rendelkeznek a megfelelő felkészültséggel, ismeretekkel ahhoz, hogy a szerződést ténylegesen értelmezni tudják. Sokszor el sem olvassák a szerződést. Az egész mostani helyzetet egy újabb fogyasztóvédelmi szabály váltotta ki, amely idén kerül alkalmazásra, és a hitelintézeteket arra kényszeríti, hogy a hitelszerződéseket visszamenőleg is ehhez a jogszabályhoz igazítsák.

Mostanában indult egy módosító okirat-aláírási hullám, ennek során próbáltak meg egyes bankok újabb megszorító intézkedéseket bevinni. Azonban a hitelfelvevők is meg kell értsék, hogy pénzbe kerül, hogy mások pénzét használják. Viszont nem mindegy, hogy hogyan kerül kiszámításra más pénzének az ára. Hogyan kerül a kamat meghatározásra, illetve a különböző banki jutalékok kiszámításra. Ez a két probléma terheli a hitelfelvevőt.

Amit a bankok vitatnak, hogy a jogszabályt visszamenőleg is érvényesíteni kell, tehát a már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. Ez a jogalkotó részéről egy rendkívül aktivista fellépés, azonban ez megkérdőjelezhető sokak számára.

Milyen mértékben törvénytelen már kockázati illetékeket és adminisztrációs költségeket felszámolni?

– A jelenlegi jogszabályok szerint hitelügyintézési jutalékot kérhet a bank, de a korábban számolt kockázati jutalékot már nem írhatnak ki. Egyes bankok a módosító okiratok által át akarták minősíteni a kockázati jutalékot adminisztrációs jutalékká. Ezt az ügyfelek nem akarják elfogadni. Az adminisztrációs jutalék teljesen törvényes, csak az átminősítés jogszerűsége kérdőjelezhető meg. Mondhatja azt a bíró, hogy ez tulajdonképpen burkoltan ugyanaz a korábbi jutalék, ami most már nem jogszerű. Ez nem egy fekete-fehér zóna, hanem egy szürke zóna, ahol a bíró megítélésén fog múlni minden. Egyébként a kollektív keresetekben fellépő ügyvédek ezt jól tudják, csak mivel a bank számára is kockázatos jelenség, legalább tárgyalásra kényszeríthetik őket a bírósági fellépéssel.