Nem lehet kötelező lakásbiztosítást kötni az árvíznek kitett házakra?

Egyelőre csak néhány biztosítónál lehet kötni kötelező lakásbiztosítást abból a tizenháromból, amelyek a Katasztrófaellenes Biztosítási Szövetséget (PAID) alkotják. Ezek például az Astra, Ardaf, Euroins és a Generali. Felröppentek azonban olyan hírek, hogy közülük sem hajlandó mindegyik olyan házakat bebiztosítani, amelyek fokozott árvízveszélynek vannak kitéve, noha erre kötelezi őket a törvény. A Gândul birtokába jutott EUROINS belső dokumentuma például arra figyelmezteti a biztosító ügynökeit, hogy ne kössenek biztosítást olyan területekre, amelyekre jelenleg tilos építeni árvízveszély miatt. Az irat szerint káresemény esetén a PAID nem fizeti ki a kártérítést ezekre az ingatlanokra, így az EUROINS sem vállalja az ügylet megkötését. A Generali-nál is udvariasan elutasították azt, aki például Brădeţ falubeli lakására vásárolt volna biztosítási váltót, itt ugyanis nemrég több tíz háztartást mosott el az ár. Nem vállalhatunk egy olyan kockázatot, amelyről biztosan tudjuk, hogy be fog következni. A kormány azért hozta ezt a törvényt, hogy megkímélje magát az árvizek esetén felmerülő károk kifizetésétől – olvasható a Gândul ban a piac szakértőinek véleménye. Mindazonáltal a Transindex által megkérdezett biztosítási szakember szerint kötelező minden esetben megkötni a biztosítást, mind a tulajdonost, mind a biztosítót megbüntetik, ha ezt nem teszi meg. A fakultatívnál természetesen választhat a biztosító, hogy mekkora kockázatot vállal, de a kötelező esetén nincs meg ez a lehetőség. A birtokunkba jutott, a Generali ügynökeihez és brókereihez címzett levélben például egy figyelmeztetés olvasható a biztosító részéről, miszerint a csatolt excel file-ban található települések esetén kötelező módon kárfelmérést kell végezni a biztosítás megkötése előtt. A kockázatfelméréshez fényképet is kell csatolni. Igaz, ennek nincs túl sok értelme, hiszen egységes a díjszabás minden ingatlan esetén – kommentálta a szakember. A 481 települést tartalmazó lista olyanokat sorol fel, ahol 2005 óta volt árvíz és az lakásokat is megrongált. Itt olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Kolozsvár, Arad vagy Szatmár, de ott van akár a Kolozs megyei Nemeszsuk és Apahida is. Az iratban foglaltak arra is figyelmeztetik az ügynököket, hogy az Eurocasa fakultatív biztosítás megkötése ezekre a lakásokra tilos, kivéve ha az ingatlan látványosan nem szenvedett eddig árvízkárokat.

Ellentmondások: kinek van igaza?

Kérdésünkre a Generali biztosító bukaresti irodájában dolgozók azonban azt mondták, hogy kárfelmérés nélkül megkötik a biztosítást az árvízveszélynek kitett lakásokra is, de várnak még a szabályok tisztázására. Az Ardafnál azonban bármilyen lakáshoz egy munkatársukat küldik ki, hogy fényképet készítsen az ingatlanról, mielőtt megkötnék rá a biztosítást. Kiemelték, hogy természetesen az előzetes károkat nem fedezi a biztosítás, ezért van szükség a felmérésre.

Hogyan állapítják meg, mi a veszélyes?

Dávid Csaba , az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy nincs az egész országra kiterjedő, árvízterületet lefedő térkép, de minden polgármesteri hivatal rendelkezik a saját településének veszélyeztetett térségeit ábrázoló rajzokkal. Az árvízvédelmi tervezet alapján állítják ki ugyanis az építési engedélyeket, itt ábrázolják, hogy meddig öntenek ki a folyók. Ezt szabadon minden lakos tanulmányozhatja, ha elmegy a hivatalhoz. Azonban azokra az ingatlanokra, amelyeket korábban ilyen területekre építettek, már nem lehet mit kezdeni: nem kényszeríthetik arra a tulajdonosokat, hogy lebontsák és máshova költözzenek, ha nem hajlandóak rá biztosítást kötni, az sajnos az ő bajuk – mondta Dávid Csaba. Amennyiben pedig számításba vesszük az országos szinten létező 7-8 ezer települést, és ha ezekben csak 3 ház fekszik veszélyes területen, máris hatalmasra rúg a magas kockázatnak kitett ingatlanok száma. Egyébként minden, építési engedéllyel rendelkező, lakáscéllal használt ingatlanra meg kell kötni a kötelező lakásbiztosítást, amennyiben ezt a biztosító elutasítja, az törvénybe ütközik – mondta el Bíró Albin , a Biztosítási Felügyelet tanácsának tagja a Transindexnek. Ha egy lakástulajdonost elutasít egy biztosító, jelentenie kell azt a felügyeletnek, mert büntetést szabnak ki rá. Nincs igazából értelme annak, hogy egy biztosító ezt elutasítsa, ugyanis a fizetés terhe nem az ő vállát nyomja, hanem a PAID-ét, amely pedig a nemzetközi viszontbiztosító konzorciumtól kapja meg a kártérítés összegét. A biztosítók ebből a szempontból csak közvetítőkként működnek: a PAID kiállít egy bizonyos számú kötvényt, amelyeket szétoszt a tagja között, ők ezeket bizonyos díj – a kötvény értékének 10%-a – ellenében értékesítik, majd a bevételezett pénzt visszaküldik a PAID-hoz. Káresemény esetén az alany jelzi ezt a biztosítójánál, aki elvégzi a kárfelmérést, ebből is profitál egy minimális összeget. A dossziét továbbküldi a PAID-hoz, majd ő intézi a kifizetést a viszontbiztosító segítségével – magyarázta Bíró. A rendszer egyébként úgy van elképzelve, hogy az első évben a károk térítését teljes mértékben az állam vállalja magára, a következő négy évben pedig ez fokozatos áthárul a PAID-ra. A garanciát a viszontbiztosító jelenti: ez 5-7 nagy nemzetközi biztosítóból áll, hozzájuk érkeznek be a PAID által beszedett díjak is – mondta a felügyelet képviselője, hozzátéve, hogy Maroshévizen már megtörtént az első olyan káresemény, amelyet fedezni fog a kötelező lakásbiztosítás. Így végre konkrétan látni fogják, hogyan működik a rendszer, eddig ugyanis még eléggé zavaros a váltó beváltásának módja.