Idén nem fog jelentősen emelkedni a búza ára

Gyakran hangoztatják, hogy nagy potenciál rejlik a romániai mezőgazdaságban a termőterületek nagysága és a kedvező éghajlati viszonyok miatt, azonban hatékonyság tekintetében az európai rangsor végén kullogunk. Ennek oka az állami szubvenciók hiánya, az apróra feldarabolt gazdaságok és a gépiesítés fejletlensége. Az egy hektárra jutó támogatás Európa-szerte nálunk a legalacsonyabb, alig éri el az EU átlag harmadát, az állam pedig – noha nem hivatalosan – 3 millió hektár meg nem művelt területet is szubvencionál – olvasható az evz.ro-on. Európában átlagosan 270-300 euró szubvenció jut egy hektár termőföldre, Romániában az alap csak 82 euró. Szerbiában például 350 euróval, Magyarországon pedig 270 euróval támogatja évente az állam a gazdasági egységeket hektáronként. A folyamatok gépesítését csak a nagyobb termelők engedhetik meg maguknak. A kisebb gazdaságok, amelyekhez a termőföldek 85%-a tartozik, gyakran még mindig ló vontatta ekével szántják a földeket, a trágyaként pedig csak az állatok után maradt ürülék szolgál. Viorel Matei , a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (FNPAR) elnöke szerint miközben az unióban egy hektárra 200-250 kg trágya jut, Romániában ez alig éri el a 70 kg-ot. Matei ezentúl kiemelte, gyakran a vízhiány is gondot okoz: az öntözések tekintetében létezik egy 2,6 millió hektárnyi deficit – ha a hivatalos adatok szerint 300 ezer hektárt öntöznek, az gyakorlatilag csak 100 ezret jelent, tartja a szakértő.

700 millió euró a mezőgazdaság külkereskedelmi hiány

Az első 5 hónapban Románia mezőgazdasági kereskedelemből származó deficitje elérte a 700 millió eurót. Júniusig 769,84 millió euró értékben exportált, 4,1%-kal kevesebbet, mint 2009-ben. Az import összértéke 1,47 milliárd eurót tett ki, a tavalyi 1,519 milliárd euróval szemben. A kivitelben legnagyobb arányt a dohány-levelek és hasonló termékek képezik, 152,5 millió euró értékben. Ezt követi a búza és kukorica, amelyek együtt 111,16 millió eurót hoztak Romániának. A disznóhús jelenti a legfontosabb importárut: az első öt hónapban 105,25 millió eurót költöttünk 68 226 tonnára. Második helyen a nádból és répából készült cukor áll, 61,5 millió euró értékben.

Hol vagyunk Európában?

2009-ben az ország teljes termőföldjének 8,5%-án búzát termesztettek, ezzel Románia a negyedik helyet foglalta el az EU-ban. Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal közösen közel az 50%-át adjuk Európa búzatermelésének.A különbség azonban szembetűnő a termelékenység tekintetében. Mialatt Franciaországban 7,5 tonna búza került ki egy hektárról, addig Romániában ez az arány csak 2,3 tonnát mutat. Ez a teljesítmény már csak a 7. helyre elég, illetve az európai termelés 3,7%-át jelenti. A hektáronkénti termelési hatékonyság tízes rangsorában az utolsó helyen szerepel Románia, a legjobban Nagy-Britannia gazdálkodik, 8,3 tonna hektáronkénti terménnyel.

Kukorica esetében Románia tavaly az első helyen szerepelt a megművelt terület nagyságát tekintve, a termelésnél pedig a második helyen végzett, a teljes EU kukoricatermésének 13,8%-át adva. A hektáronkénti eredmény azonban lehangoló: miközben Romániában egy hektárról 3,4 tonna kukoricát arattak le, Franciaországban hektáronként 9,1 tonnát, Olaszországban 8,2-őt, Magyarországon pedig 6,4-et sikerült. Még Bulgária is hektáronként 800 kg-mal jobban teljesített, mint mi.

A kukoricatermelésben rejlő potenciál 14-15 tonnát jelent hektáronként, ha úgy művelnénk a mezőgazdaságot, mint Európában. Nálunk csak 80%-át öntözik a kukoricaföldeknek, trágyázás pedig nem igazán létezik – véli Viorel Matei.

Burgonyatermőföld tekintetében Románia a harmadik helyen áll, a termesztésnél azonban csak a hatodik Németország, Lengyelország, Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia után.

Tavaly Németországban 44 tonnát termeltek hektáronként, Franciaországban ennél közel 400 kg-mal kevesebbet. Lengyelországban 3,7 tonnával sikerült többet termeszteni, mint nálunk, ahol a teljesítmény 16 tonna volt hektáronként. A hazai szorul helyzetben közrejátszik az is, hogy a közvetítők nagyon alacsony áron, 0,5-0,8 lejért veszik a burgonya kilogrammját az őstermelőktől, majd a nagyvárosok piacain ennél jóval drágábban, 2-2,5 lejért értékesítik azt.

Mennyi az annyi?

Az Agerpress információi szerint az idei betakarított búzatermés 5,7 millió tonnát tesz ki. Ez a 86%-a a mezőgazdasági minisztérium előzetes becsléseinek, azonban 10%-kal meghaladja a tavalyi teljesítményt.

A minisztérium szakértői tavasszal még 6,6 millió tonnára számítottak, ugyanis télen és tavasszal az időjárási viszonyok kedveztek a gabona termesztésének, azonban a júniusi és júliusi esőzések miatt fuccsba mentek az optimista tervek. Az idei évre vonatkozó teljesítmény 2 778 kilogramm hektáronként, a kezdeti tervek még 3 221 kg-ról szóltak.Tavaly csak 499 532 tonna búzát sikerült betakarítani, annak ellenére, hogy a búzával bevetett terület akkor 2,202 millió hektárt tett ki az idei 2,048 millióval szemben.

A termelők előzetes jelzései szerint a learatott termés 30%-a annyira rossz minőségű, hogy nem lehet pékségekben feldolgozni – ez elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak tudható be.

Országos szinten 158 millió lej mezőgazdasági kárt okoztak az árvizek

Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár szerint országos szinten 158 millió lejre tehető a természeti katasztrófák által okozott mezőgazdasági kár. A megyékre lebontott statisztikáról Lázár Zoltán személyi tanácsost kérdeztük.

A székelyföldi, illetve partiumi megyék közül a hivatalos statisztikák szerint a legnagyobb károk Kovászna megyében keletkeztek. Összesen 4867 hektár mezőgazdasági terület sérült, amelyből 1693 búzát, 185 kukoricát, 82 árpát, és 179 pedig egyéb terményt ért a víz. 1696 hektárnyi legelőt és kaszálót rongált meg a rossz időjárás. A teljes kár 17 476 lej, amelyből kármegelőzésre – gátak, támfalak megemelésére, hidak megerősítésére – 4199 lejt kell fordítsanak.

Hargita megyében 6 797 hektárban keletkezett kár, ebből 492 búza, 220 kukorica, 173 árpa, 1 096 pedig egyéb (ide tartozik például a burgonya is). 4 316 hektárnyi legelőt és kaszálót tett tönkre a víz, összesen pedig 5 230 lejnyi kár keletkezett.

Maros megyében csupán 2 183 hektár terület sérült, amelyből 121 búza, 521 kukorica és 41 egyéb terményeket jelent. A természeti csapások okozta teljes kár 2 217 lej, ez tartalmazza a helyreállítási költségeket is.

Szatmár megyében 9 613 lejnyi mezőgazdasági kár keletkezett, Kolozs megyében pedig az 5 216 sérült hektárból 816 hektáron búzát, 1 350-en kukoricát, 181-on árpát, 26-on napraforgót, 1 436-on pedig egyéb növényeket termesztettek. A keletkezett teljes kár 8 580 lejre rúg, amelyből 2 800 lejt a további károk megelőzésére kell fordítani.

Tánczos Barna továbbá elmondta, hogy ezen kívül még keletkeztek egyéb károk is a mezőgazdaságban, amelyek nem feltétlenül a komoly természeti katasztrófákhoz kötődnek. Ilyenek például a hosszan tartó esőzések, amelyek ha konkrét kárt nem is, de

terménycsökkenést és minőségromlást előidézhettek.

Az államtitkár elmondása szerint a statisztikai hivatal még nem számszerűsítette, hogy ezek a károk mennyivel járulnak hozzá a GDP csökkenéshez. A búza esetén már biztos, hogy a terméskiesés legkevesebb 10%-os, és a begyűjtött búza minőségében is sokkal gyengébb, mint a tavalyi.

Ez azonban nem fog az árak jelentős emelkedéséhez vezetni. A nemzetközi piacon évtizedek óta nem tapasztalt magas áron áll a búza, de ez főleg az orosz export-tilalomnak köszönhető. Más terményeknél nem számítunk ilyen áremelkedésre, hiszen főleg az európai piacon a különböző országok termelése kiegyensúlyozza egymást. Tehát ha Romániában például a burgonya esetén van egy 5-10%-os kiesés, az nem jelenti azt, hogy a burgonya ára megugrik, mert az unión belül a piac kiegyenlíti az árakat. Ma már nem nagy dolog bármit importálni az unióból, 2007 óta egyébként is egy olyan erős import-export indult be, amelynek köszönhetően Románia tényleg egy egységes piac részévé vált.

A búza esetén az export-tilalom több mint 200 eurós tonnánkénti árhoz vezetett a nemzetközi tőzsdéken, és egyértelműen Romániában is felment a búza ára: most már elérte a 8 banit kilónként, ami tonnánként közel 200 eurónak felel meg. Valószínű azonban, hogy ez csak az idei évre lesz jellemző, jövőre ha visszaáll a normális helyzet remélhetőleg nem lesznek hasonló árlengések – magyarázta Tánczos. Nehéz azonban felbecsülni, hogy mennyivel csökken a vásárlóerő, hiszen a saját fogyasztásra termelő gazdaságok nem kerülnek be az országos statisztikákba, tette hozzá az államtitkár.

Pedig érdekes lenne felbecsülni, mekkora a valós összkár, ami az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt keletkezik. Ami biztos: ezekre az egyre gyakoribb természeti katasztrófákra nincsenek felkészülve sem a romániai nagytermelők, sem az önfenntartó kicsi gazdaságok.