Hogyan fizessék az egyéni vállalkozók járulékaikat?

Augusztus 25-ig kell kifizessék a szakmai tevékenységből (venituri de natură profesională) származó jövedelem után járó állami járulékokat az érintettek. Kik tartoznak ide? Azok a romániai állampolgárok, akik nem alkalmazotti viszonyból származó, bérjellegű jövedelemben részesülnek, illetve a kapott bevétel nem: – javak használatának átruházásából – befektetésekből – nyugdíjból – mezőgazdasági tevékenységből – nyereményből vagy szerencsejátékból – ingatlaneladásból – Az 571/2003-as törvény 78-as cikkelyének 1-es és 2-es bekezdésében meghatározott egyéb forrásból származik. Tehát érvényes mindazokra, akik engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA), egyéni vállalkozók vagy szabadfoglalkozásúak. Miután a pénzügynél, a munkaügynél és az adóhivatalnál nem tudtak érdemben válaszolni a kérdéseinkre – általában el sem lehetett érni a megyei hivatalokat – Pál-Antal Ildikó adótanácsadó segített ebben. Kiemelte, hogy nagy a zűr a törvények alkalmazásának szintjén, a rendeletek egymásnak ellentmondanak, a meghatározások többféleképpen értelmezhetőek.

Amennyiben engedéllyel rendelkező magánszemély (PFA) vagyok, és nem állok alkalmazásban, milyen járulékokat kell fizessek?

– Havonta be kell jelenteni és ugyanakkor ki is kell fizetni a ténylegesen megvalósított jövedelemre számított 10,5%-os nyugdíjjárulékot, illetve a 0,5%-os munkanélkülisegély-biztosítási járulékot. Negyedévente, az előzetes jövedelembevallás alapján kell kifizetni továbbra is az 5,5%-os egészségügyi biztosítási járulékot. A júliusban megvalósított jövedelemre augusztus 25-ig kell kifizetni a nyugdíj- és a munkanélkülisegély járulékot, az egészségbiztosítás csak jövő év januárjában esedékes. A törvény tulajdonképpen kötelezi az egyszerű cipészt arra, hogy könyvelést vezessen.

Mennyiben változik meg a helyzet, ha alkalmazva vagyok teljes, vagy fél normával?

– Semmiben, a járulékokat ugyanúgy ki kell fizetni a szakmai tevékenységből származó teljes jövedelemre.

Hol és hogyan kell ezeket befizetni?

– A megyei nyugdíj- és egészségbiztosító házaknál és a megyei munkaerő nyilvántartó hivataloknál. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden hónap 25-ig le kell adni az előző hónapra vonatkozó nyilatkozatokat és befizetni a benne szereplő járulékokat. Kivételt jelent az egészségügyi járulék, amit csak negyedévente kell bejelenteni és kifizetni. A különbség az utóbbi esetében annyi, hogy azt az év elején előzetesen felbecsült jövedelemre kell befizetni és a következő év május 15-e, azaz az adók bevallása után kiigazításra kerül a ténylegesen megvalósított jövedelemmel. Ha többet fizetett az illető, akkor a maradékot visszakapja, ha pedig kevesebbet, akkor ki kell fizesse a különbséget.

Milyen nyomtatványok szükségesek a járulékok kifizetéséhez?

– A munkanélkülisegély-biztosítási járulékra vonatkozó nyomtatványt itt, az egészségügyi biztosításra vonatkozót itt, a nyugdíjjárulékot tartalmazót pedig innen lehet letölteni. Egyébként ezek fenn vannak az illető minisztériumok és hivatalok weboldalán.

Ezeket tényleg minden hónapban le kell adjam?

– Igen, kivételt jelent az egészségügyi pénztárhoz letett bevallás, amit negyedévente kell leadni. Egyébként a nyilatkozatokban foglaltak szerint csak akkor kell minden hónapban leadni ezeket az iratokat, ha változik a járulékfizetési alap. Azonban ha a ténylegesen megvalósított jövedelmet vesszük alapul, az természetszerűleg módosul hónapról hónapra.

Mi történik, ha egy hónapban nem könyveltem el bevételt?

– Ebben az esetben nem kell leadni nyilatkozatot, elég egy értesítést beadni az illetékes biztosítóházakhoz (havonta a TB és munkanélkülisegély, és negyedévente az EB-pénztárhoz) amiben az adózó kijelenti, hogy nem köteles bevallani az illető hónapra szóló járulékait, ugyanis nem rendelkezik jövedelemmel. Tehát ha valakinek júliusban nem volt jövedelme, akkor most nem kell semmit kifizessen.

Mi történik, ha például júliusban kiszámláztam 1000 lejt, de csak augusztusban bevételeztem azt?

– A járulékfizetés alapjául mindig a konkrét pénzmozgás szolgál, tehát az a hónap, amikor a bevételezés történt.

Mi történik, ha jövedelemnorma (norma de venit) alapján adózom?

– Az új jogszabály szerint a jövedelemnorma alapján adózók járulékfizetési alapja nem lehet kevesebb, mint az országos minimálbér. Tehát ha valaki eddig 7200 lejnél (600 x 12) alacsonyabb normával volt bejelentve, az is minimum a 600 lejre számított járulékokat kell befizesse. Mivel ők állandó norma szerint fizetnek, így nem kell majd havonta végigállják a sorokat: mondjuk most augusztus 25-én leadják a nyilatkozatot, amelyben bejelölik, hogy jövedelmük nem változik az év végéig.

Mi történik a nyugdíjbiztosítóval már megkötött szerződésemre, átveszi helyét az új?

– Érdekes aberrációra figyelhetünk itt fel. A 19/2000-es társadalombiztosítási törvény rendelkezik arról, hogy a PFA-k kötelesek szerződést kötni a biztosítóházzal egy általuk választott bármekkora jövedelemre, és amennyiben nincsenek alkalmazásban, az összeg 31,3%-át kötelesek befizetni. Mivel nem létezett minimális értékhatár, akár 3 lejes havi jövedelemre is köthető volt nyugdíjbiztosítás. Az adótörvénykönyv módosítása rendelkezik arról, hogy a PFA realizált havi jövedelmére 10,5%-os járulékot kell befizessen. Normális módon a kettőt ötvözni kéne, és a megvalósított jövedelemre befizetni a 31,3%-ot, amennyiben nincs mellette még alkalmazotti jogviszony, illetve 10,5%-ot, ha az illető már dolgozik valahol. Azonban egyelőre a biztosítóházak nem tudják a kettőt összhangban kezelni, így a PFA-knak előreláthatólag két szerződése lesz a nyugdíjpénztárral: egyik a választott havi összeg 31,3%-ára, a másik pedig a valós jövedelem 10,5%-ára. Ezt valószínűleg rendeletben szabályozni fogják a közeljövőben.

A járulékfizetés havi jövedelemplafonja az országos bruttó átlagbér ötszöröse. Honnan tudhatom meg, hogy ez éppen mennyi?

– A témával foglalkozó szinte valamennyi cikkben megjelenik ennek az értéke: 2010-ben 1 836 lej, aminek az ötszöröse 9 180 lej. Ha a havi jövedelem ezt a szintet meghaladja, akkor csak ennyire kell kiszámolni és kifizetni a járulékokat, amennyiben viszont nem éri el a jövedelemplafont, akkor a megvalósított teljes összegre ki kell fizetni a megszabott járulékokat. Egyébként az átlagbért a statisztikai adatok alapján számolják ki és a költségvetési törvénybe foglalják bele.

Ugyanezek a szabályok érvényesek a szerzői jogdíjból és civil szerződésből származó jövedelemre is?

– A szerzői jogdíjból jövedelmet szerzők ugyanígy kell fizessék a járulékokat. Lyukas hónapokban, amikor nem kapnak pénzt, akkor hasonlóan a PFA-khoz, le kell adjanak egy értesítést a biztosítóházakhoz. A civil szerződések esete már érdekesebb, az ugyanis meghatározásból eredően egyszeri (ocazional) szolgáltatásnyújtásra vonatkozhat, így a módosított adótörvénykönyv szerint csak 16%-os nyereségadó fizetésével jár. Viszont az alkalmazási szabályzat rendelkezik arról, hogy a civil szerződésből eredő folytonos bevételre ki kell fizetni a járulékokat. Egy újabb aberráció. Egyébként civil szerződés keretében például olyan munkák végezhetők, mint az évente egyszeri burgonyaszedés, amelyre felbérelek valakit.

Szerzői jogdíjból származó jövedelem esetén ki kell fizessen: a pénzt folyósító cég visszatartva a járulékokat, vagy a kedvezményezett?

– Ez is érdekes, ugyanis miközben a módosító rendelet világosan kimondja, hogy a fizetést biztosító személy kell kifizesse a szakmai tevékenységből származó járulékokat, addig ennek a törvénynek az alkalmazási szabályzata már úgy rendelkezik, hogy a kedvezményezett kell befizesse ezeket. Igazából az történt, hogy a rendelet megjelenése után nehezen tartották elképzelhetőnek és megvalósíthatónak, hogy a cég minden szerződése után visszatartsa a járulékokat és azokat ő fizesse be, így a törvényt magyarázó alkalmazási szabályban ezt módosították. Valószínűleg ez utóbbi szerint kell eljárni fizetéskor.

Kötelező személyesen leadni a nyilatkozatokat vagy elküldhetek mást is helyettem?

– El lehet küldeni postán is, de akár más is leadhatja, nem szükséges hozzá közjegyző által hitelesített megbízás.

Folyamatosan ijesztgetnek a büntetésekkel. Mégis mennyire bírságolhatnak meg, ha nem adom le ezeket az iratokat?

– Erre még nem született meg a jogszabály, egyelőre az adófizetési késedelem esetén érvényes büntetésekre lehet számítani. Ez esetben napi késedelem esetén 0,5%-os, 30 napon túl a hátralék 5%-val megegyező, 90 napot meghaladó késés esetén pedig a tartozás 15%-át róják ki büntetésül. Gyakorlatilag ha valaki például a 91. napban fizet, akkor kiszámolják a 91 napra vonatkozó 0,5%-os késedelmi napi kamatot, amelyhez hozzáadják a tartozás 15%-át. A büntetésről postán ki kell küldjenek egy értesítést, amely alapján kell eljárni törlesztéskor.