Éveket várhatunk, míg a lakosság is megérzi a gazdasági javulást

Másfél éve tartó folyamatos gazdasági visszaesés után április-június között végre 0,3%-kal nőtt a romániai GDP az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint. A válságnak azonban nincs vége, korai még nyugodtan hátradőlni. Russell Johnsen , a Provident Financial Románia elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2011 lesz a harmadik recessziós év Romániában. Hasonlóan vélekednek erről az ING Bank elemzői, akik akár 2%-os gazdasági visszaesést sem tartanak kizártnak jövőre. De mégis mikor érezzük meg, hogy véget ért a válság? Kerekes Gábor vállalkozó szerint

legalább 2-3 évet kell még várnunk

erre. Az, hogy jövőre mennyire lesz recesszióban a romániai gazdaság, egy statisztikai kérdés. Mi biztos nem fogjuk azt érezni jövőre, hogy jobban élünk. Aki fizetésből él, azt nem érdekli, hogy mit mond a statisztika. A vállalkozót sem ez érdekli, hanem inkább az, hogy hozzájut-e forráshoz, van-e piaca, növekszik-e a kereslet, mennyire drága a pénz. Szerintem ezek sokkal fontosabbak a gazdaság szereplők számára, mint a GDP – hangsúlyozta a szakember. Kiemelte, nagyon nehéz megmondani, hogy 2011-ben mennyivel lesz rosszabb, vagy éppen jobb a helyzet, egyre nehezebb kiszámítani ugyanis az időjárás alakulását. A közelmúltban nagyban befolyásolták a romániai gazdaság alakulását az időjárási viszonyok: a rossz időjárás jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. Nem jelezhető előre, hogy például milyen lesz a jövő évi termés. Úgy érzem, hogy a romániai mezőgazdaság, de úgy általában a szektor egyáltalán

nincs felkészülve ezekre a szélsőséges időjárási viszonyokra

– véli Kerekes. És hogy mi konkrétan a gond? A válságnak van egy pénzügyi vetülete: a piacon nincs pénz, a vállalkozások nagyon nehezen jutnak forrásokhoz. Előfordulhat az is, hogy például egy cégnek van megrendelése, de nem tudja fenntartani a termelést, mert a termelési ciklust nem tudja finanszíroztatni a bankkal, vagy ez túl sokba kerül. Ez versenyhátrányt jelent olyan országok vállalataival szemben, amelyek például 2,5-3%-os kamat mellett jutnak forráshoz. Ha pedig máshol valaki 10%-on jut ugyanehhez a hitelhez, akkor egyszerű kiszámolni, hogy keletkezik egy 7%-os hátrány, ami a hatékonyság és a jövedelmezőség rovására megy. Kerekes Gábor szerint ennek van egy emberi oldala is, ami a tudáshoz, a képzéshez és a munkához kapcsolódik Úgy ért a válság minket, hogy nem voltunk rá felkészülve, szakmai tudásunk és nemzetközi kapcsolataink hiányoznak, ezért is számíthatunk egy hosszan tartó válságra. A harmadik ismeretlen az állami beruházások potenciáljában rejlik. A környező országok megpróbálnak nagyon sok közberuházást kezdeményezni. Ha végigmegyünk a német városokban, akkor láthatjuk, hogy annyi építkezés van, mint az elmúlt 5 évben soha. Érvényes a régi mondás: az ínséges időben az a disznó éli túl, amelyiknek több szalonnája van. Úgy ért minket a válság, hogy nem volt meg ez a tartalék, ezáltal sokkal kevesebb az eszköz az állami intervencióra. Hiszen az az állam, amelyik sok pénzt tud „belenyomni” a középítkezésbe, az egy jelentős iparágban segített munkát biztosítani. Ebben a szektorban egy munkahely a gazdaságban generál még körülbelül 6-7 munkahelyet, amelyek például az alapanyag-ellátáshoz, a gépek karbantartásához vagy azok kezeléséhez kötődnek. Diósi László , az OTP Bank romániai igazgatója szerint a kilábalást alapvetően két tényező fogja meghatározni: az export-piacok megnyílása, a másik pedig a külföldi befektetők újbóli megjelenése. A többi ország gondjainak enyhülésével együtt úgy gondolom, hogy

a talpraállás a jövő év első felében várható.

Idén még recesszió lesz, de 2011-ben egyértelműen fellendülés kezdődik- véli a banki szakember. Arra a kérdésre, hogy ez a GDP-növekedés hogyan tükröződik majd a lakosság valós életszínvonalának javulásában, Diósi elmondta, a két mozgás között körülbelül féléves, vagy akár egy éves eltolódás is lehet. Ugyanis elég sok idő telik el addig, míg a GDP-t meghatározó vállalatok és termelő egységek javuló jövedelmezősége folytán többet vásárolnak, illetve több fizetést adnak az alkalmazottaiknak. Itt lesz egy jelentős csúszás, ezért úgy gondolom, hogy 2012 előtt nem tapasztalható jelentős javulás az életkörülményekben. Jó hír a rosszban:

a munkanélküliség viszont korábban fog csökkenni

Diósi szerint ez már 2011 közepétől várható. Az idei évre vonatkozó teljes GDP csökkenést nehéz még számszerűsíteni, ugyanis ezt a mezőgazdasági termelés adatai jelentősen befolyásolják majd. 1-4%-os csökkenés között szerintem bármi lehetséges. A következő évre vonatkozó elemzői konszenzus 1-4% közötti gazdasági növekedést jósol. Mindenképpen növekedésről beszélnek, a konzervatívabbak 1, az optimistábbak 4%-ról. Azt látjuk egyébként, hogy olyan gazdaságokban, amelyek hasonlóan komoly GDP-visszaesést szenvedtek el – például az ukrán gazdaságban –, ebben a félévben már jelentős növekedés történt – magyarázta Diósi.