Megbukott a piac önszabályozási képessége, gazdasági ösztönzésre és korlátozásokra van szükség, amely a Kárpát-medencei partnerkapcsolatokra épül – vélik a vállalkozók.
A gazdasági kamarák és vállalkozói szövetségek piacformáló képességeiről volt szó a Kolozsvári Magyar Napok vállalkozói kollokviumán. Kolozsvárhoz hasonlóan, amely a híd szerepét tölti be a Magyarország és Székelyföld között, a gazdasági kamarák is közvetítőként szolgálnak az állam és a vállalati szféra között – véli Szatmáry Kristóf , a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Választ kaptunk arra is, hogy miért van egyáltalán erre szükség: támogatják a helyi termelőket, akik vállalják az Európára jellemző magasabb szociális költségeket és itthon állítják elő termékeiket, ahelyett, hogy mondjuk
Távol-Keletre költöztetnék azokat.
Ez történt ugyanis a válságot megelőző időkben – hitelek segítségével a termelés kiáramlott Nyugat-Európából, a beruházások kiürültek, átkerültek keletre. Hogy ezt visszafogják, a gazdasági kamarák szubvenciókon keresztül támogatják a helyi szereplőket. Itt is bebizonyosodott, hogy a piac mindenhatósága miatt tönkremehet a helyi ipar és termelés, hiszen akár a munkaerő-kereslet, akár a fogyasztás oda áramlik, ahol olcsóbb a munkaerő. Szatmáry arra is rávilágított, hogy egyelőre Magyarországon és Romániában még nem alakult ki az igazi kamarai kultúra, hasonlóan mondjuk Ausztriához. Ott csak a helyi kamara engedélyével lehet üzlethelyiséget nyitni, amennyiben pedig az úgy találja, hogy egy új szereplő megjelenése veszélyezteti a meglévők életképességét, nem engedélyezi a megnyitást. Nálunk ez máshogy van, figyelve csak
az egymás mellé épülő bevásárlóközpontokat
– mutatott rá a kamara elnöke, kiemelve, hogy a Duna mentén lefele haladva csökken a kamarák hatékonysága is: miközben például Ausztriában még kötelező az engedély kikérése, nálunk csak most kezdik újra felértékelni a kamarák szerepét. Romániában fontos bevételi forrástól estek el a kamarák: korábban náluk kellett bejegyeztetni a cégeket, ezt az intézményt azonban áthelyezték a bíróságokhoz. A beérkező pénz így a feneketlen zsákba kerül, ahelyett, hogy közvetlenül a cégek javát szolgálja – emelte ki Kerekes Sándor , a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara kolozsvári igazgatója. Kiemelte, hogy Romániában egyáltalán nem beszélhetünk vállalkozó-barát környezetről. A polihisztorokból alkotott politikai elit irányítja a gazdaságot, hiányzik a törvényi rendszer kiszámíthatósága,
a vállalatvezetők nem tudnak előre tervezni.
A kamaráknak itt is kulcsszerepük kéne legyen: a vállalkozói szövetségekkel közösen kéne meghatározzák az ország gazdaságpolitikáját. Kerettörvényeket kéne létrehozni, amelyeken belül szabadon mozoghat a gazdaság. Jelenleg ha politikai erő úgy kívánja és éppen pénzre van szüksége, leküldi a pénzügyi ellenőröket a kisebb cégekhez, ott pedig annyi büntetést szabnak ki, amennyit akarnak. Mi lehet még egy vállalkozói szövetség? Mondjuk vélemény- és információbróker, amely gondoskodik a megfelelő információáramlásról. Emellett ösztönzik a vállalatokat, hogy kutassanak, új ötleteket valósítsanak meg – emelte ki Farkas Mária , a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke. Új iparágakra hívják fel a figyelmet, mint mondjuk az alternatív energia, amelyben a közeljövőben rengeteg pénz lesz. Egyébként a romániai kamarák a szövetségekhez hasonlóan civil kezdeményezések és egyesületi formában működnek,
az állami támogatás aránya minimális.
Nem is feltétlenül pénzzel, mint inkább a partnerkapcsolatok lehetőségének megteremtésével és tanácsadással segítik a vállalkozókat. A Kárpátia román-magyar kamara lévén mind a Romániában dolgozó magyar vállalkozóknak, mind a magyarországi román üzletembereknek segítenek, például vacsorákat szerveznek, üzleti információkat szolgáltatnak, segítenek a partnerkeresésben. Az országok közti kapcsolat és a Kárpát-medencei gazdasági térség gondolata szemmel láthatólag rohamos fejlődésnek indult. Szatmáry Kristóf szerint azonban mégis inkább Duna-menti stratégiáról kéne az együttműködési tervet átkeresztelni, hogy ezzel is tompítsuk a történelmi érzékenységet. Ez szerinte ugyanis jellemző a térségre, és gyakran fékezi az összehangolt működést.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!