Miért nincsenek hatékony gazdasági kamaráink?

Megbukott a piac önszabályozási képessége, gazdasági ösztönzésre és korlátozásokra van szükség, amely a Kárpát-medencei partnerkapcsolatokra épül – vélik a vállalkozók.

A gazdasági kamarák és vállalkozói szövetségek piacformáló képességeiről volt szó a Kolozsvári Magyar Napok vállalkozói kollokviumán. Kolozsvárhoz hasonlóan, amely a híd szerepét tölti be a Magyarország és Székelyföld között, a gazdasági kamarák is közvetítőként szolgálnak az állam és a vállalati szféra között – véli Szatmáry Kristóf , a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Választ kaptunk arra is, hogy miért van egyáltalán erre szükség: támogatják a helyi termelőket, akik vállalják az Európára jellemző magasabb szociális költségeket és itthon állítják elő termékeiket, ahelyett, hogy mondjuk

Távol-Keletre költöztetnék azokat.

Ez történt ugyanis a válságot megelőző időkben – hitelek segítségével a termelés kiáramlott Nyugat-Európából, a beruházások kiürültek, átkerültek keletre. Hogy ezt visszafogják, a gazdasági kamarák szubvenciókon keresztül támogatják a helyi szereplőket. Itt is bebizonyosodott, hogy a piac mindenhatósága miatt tönkremehet a helyi ipar és termelés, hiszen akár a munkaerő-kereslet, akár a fogyasztás oda áramlik, ahol olcsóbb a munkaerő. Szatmáry arra is rávilágított, hogy egyelőre Magyarországon és Romániában még nem alakult ki az igazi kamarai kultúra, hasonlóan mondjuk Ausztriához. Ott csak a helyi kamara engedélyével lehet üzlethelyiséget nyitni, amennyiben pedig az úgy találja, hogy egy új szereplő megjelenése veszélyezteti a meglévők életképességét, nem engedélyezi a megnyitást. Nálunk ez máshogy van, figyelve csak

az egymás mellé épülő bevásárlóközpontokat

– mutatott rá a kamara elnöke, kiemelve, hogy a Duna mentén lefele haladva csökken a kamarák hatékonysága is: miközben például Ausztriában még kötelező az engedély kikérése, nálunk csak most kezdik újra felértékelni a kamarák szerepét. Romániában fontos bevételi forrástól estek el a kamarák: korábban náluk kellett bejegyeztetni a cégeket, ezt az intézményt azonban áthelyezték a bíróságokhoz. A beérkező pénz így a feneketlen zsákba kerül, ahelyett, hogy közvetlenül a cégek javát szolgálja – emelte ki Kerekes Sándor , a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara kolozsvári igazgatója. Kiemelte, hogy Romániában egyáltalán nem beszélhetünk vállalkozó-barát környezetről. A polihisztorokból alkotott politikai elit irányítja a gazdaságot, hiányzik a törvényi rendszer kiszámíthatósága,

a vállalatvezetők nem tudnak előre tervezni.

A kamaráknak itt is kulcsszerepük kéne legyen: a vállalkozói szövetségekkel közösen kéne meghatározzák az ország gazdaságpolitikáját. Kerettörvényeket kéne létrehozni, amelyeken belül szabadon mozoghat a gazdaság. Jelenleg ha politikai erő úgy kívánja és éppen pénzre van szüksége, leküldi a pénzügyi ellenőröket a kisebb cégekhez, ott pedig annyi büntetést szabnak ki, amennyit akarnak. Mi lehet még egy vállalkozói szövetség? Mondjuk vélemény- és információbróker, amely gondoskodik a megfelelő információáramlásról. Emellett ösztönzik a vállalatokat, hogy kutassanak, új ötleteket valósítsanak meg – emelte ki Farkas Mária , a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke. Új iparágakra hívják fel a figyelmet, mint mondjuk az alternatív energia, amelyben a közeljövőben rengeteg pénz lesz. Egyébként a romániai kamarák a szövetségekhez hasonlóan civil kezdeményezések és egyesületi formában működnek,

az állami támogatás aránya minimális.

Nem is feltétlenül pénzzel, mint inkább a partnerkapcsolatok lehetőségének megteremtésével és tanácsadással segítik a vállalkozókat. A Kárpátia román-magyar kamara lévén mind a Romániában dolgozó magyar vállalkozóknak, mind a magyarországi román üzletembereknek segítenek, például vacsorákat szerveznek, üzleti információkat szolgáltatnak, segítenek a partnerkeresésben. Az országok közti kapcsolat és a Kárpát-medencei gazdasági térség gondolata szemmel láthatólag rohamos fejlődésnek indult. Szatmáry Kristóf szerint azonban mégis inkább Duna-menti stratégiáról kéne az együttműködési tervet átkeresztelni, hogy ezzel is tompítsuk a történelmi érzékenységet. Ez szerinte ugyanis jellemző a térségre, és gyakran fékezi az összehangolt működést.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!