Azt gondolnánk, elsősorban a munkanélküliek próbálnak külföldön boldogulni – ám ez nem teljesen így van.
Nem feltétlenül a legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező megyékből dolgoznak a legtöbben külföldön – legalábbis az online munkaközvetítő Tjobs statisztikái szerint. A vendégmunkások 9,5 százalékát Konstanca, 4,9 százalékát Prahova, 4,6 százalékát Temes és 4,4 százalékát Brassó adja. Szintén az élbolyban van Galac (4), Iasi (3,8), Maros (3,8), Kolozs (3,6) és Hunyad (3,3), valamint Szeben (2,6) megye. Ezzel szemben azokban a megyékben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség – azaz Vaslui (13,9 százalék), Mehedinţi (12,3) és Teleorman (12,1) megyében – nem érdeklődnek annyira a külföldi munkalehetőségek iránt, idézi a felmérést a Realitatea tévéadó.
Idén a legtöbb romániai vendégmunkás az építőiparban, a mezőgazdaságban, az iparban és a turizmusban talált munkát külföldön. Az új emigrációs hullám-nak nevezett jelenség mögött az állhat, hogy egyre kevesebb az elhelyezkedési lehetőség a belföldi munkaerőpiacon, és egyre rosszabb a gazdasági helyzet. Egy keresőportál elemzése szerint több közepes nagyságú, 30-70 ezres városban
alig akad érvényes álláshirdetés.
A Balaur.ro 22 állásközvetítő oldal találataira alapozta az adatot. Nyilván, sok munkahelyet nem hirdetnek meg on-line, illetve az álláskeresők egyéb úton-módon is munkahelyhez juthatnak akár bel-, akár külföldön. A statisztikákból például hiányoznak azok a tömegek, akik feketén dolgoznak.
Külföldre készülsz, vagy már kint dolgozol? Oszd meg velünk történetedet kommentben!
Tavaly év végi becslés szerint hárommillió román vendégmunkás dolgozik külföldön.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júliusban publikált statisztikája
2,7 millió román emigránsról
beszél az Európai Unió területén. Az adatok azonban hol vendégmunkásokra, hol pedig végleg kivándorolt, vagy legalábbis több éve kint élő állampolgárokra vonatkoznak.
Hogy mennyire gyakori jelenség a külföldi munkavállalás, abból az egyszerű kísérletből is kiderül, hogy seperc alatt sikerül két személyt is találni, aki érintettként nyilatkozna. És bár ez nem bizonyítja a fent idézett statisztikák érvényességét, kiderül: egyikük sem azért megy külföldre, mert itthon nem kapott állást.
A 21 éves P.K. most pakol: holnap indul, au pair lesz egy évig Angliában. Idén nyáron végezte el az egyetemet, ráadásul egy versenyképesnek mondott szakon tanult (gazdasági informatikát végzett), ám nem próbált meg itthon munkát keresni. Úgy gondolom, fiatal vagyok még, és 1-2 év világjárás belefér. Mindig is egyik nagy álmom volt, hogy világot lássak, meg nyelvet tanuljak. Itt volt a lehetőség, és kihasználtam – magyarázta a Hargita megyei lány.
A nyelvtanulás azért is fontos,
mert anélkül ebben a szakmában sem igazán lehetne érvényesülni. P.K. így azt tervezi, egy évig kísérgeti a gyerekeket, és vigyáz rájuk heti 80 fontért, és ha hazajön, immár nyelvtudással felvértezve a szakmájában fog elhelyezkedni.
És ha egy év után Angliában lehetősége nyílik arra, hogy valami más munkát kapjon? Nem tudom megmondani, hogy döntök, maradok vagy sem – attól is függ, fogom-e ott szeretni – mondja.
B.CS. 27 éves, fél éve jött haza külföldről, került munkája is, mégis fontolgatja, hogy visszamenne. Jelenleg aki Németországban dolgozik, az akármilyen fizetést kap, nyugodtan meg tud élni belőle. A németeknél nincs már krízis, munkahelyet viszont mindig lehet találni. Ezzel szemben
Romániában kilátástalan a helyzet,
és az elkövetkező pár évben csak rosszabbodnak a dolgok: egyre nehezebb lesz új munkahelyet találni, a jelenlegi fizetések, amiből nem lehet decensen megélni, csak csökkenni fognak – sorolja az okokat.
Bár van munkája Kovászna megyében, a fizetéséből nem tudja biztosítani egy lakás fenntartását. Ez Németországban nem így van. Aki ott dolgozik, annak nincsen gondja a lakással, élelemmel és ruházattal – véli. Külföldön négyszer annyit keresett, mint a mostani fizetése, miközben az árak hasonlóak a romániaiakhoz, vagy éppen alacsonyabbak. Akkor mi tartja vissza, hogy még ma összepakoljon? Jelenleg olyan munkát végzek itthon, amit szeretek, és amit nem tudnék külföldön végezni – mondja.
Ennek ellenére, ha mégis kimegy ismét, és a romániai válság eltart több mint egy évig, végleg kint maradna, mert egy év alatt megteremtené az ottani alapokat, és akkor nem lenne értelme újból elölről kezdeni mindent itthon.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!