Top gazdasági témák

Politikai találkozókon, barnamedve-veszélyen és gumicsizmás lányokon túl gazdasági témákban is bővelkedik az idei Tusványos. Ebben egyik éllovas a BKIK-SZVESZ vállalkozói sátor, amelyben rövid és pörgősre elképzelt beszélgetéseken lehet részt venni.

Állami tulajdon = hatékonytalan működés és lopás?

A világ államigazgatási formái között szép számban van olyan, ahol a vállalatok nagy része állami kézben van, de van olyanra is példa, hogy szinte minden szolgáltatás a versenyszférában valósul meg. Horváth Gergely , a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója, illetve Szarvas Ferenc , az Államadósság Kezelő Központ igazgatója az állam vezető szerepét vették górcső alá, megpróbálva megválaszolni az örök kérdést: lehet-e jó gazda az állam. A választ Szarvas Ferenc úgy fogalmazta meg, hogy az államnak nem csak a profitmaximalizálásra kell törekednie, ugyanis a közösségi igények teljesítése érdekében gyakran másodlagos szemponttá válik a nyereségszerzés. Továbbá politikai erők is elvárásokat támasztanak a szolgáltatás minőségével szemben, illetve előfordulhat, hogy a piac nem mer felvállalni bizonyos tevékenységeket, mondjuk a magas biztonsági kockázat miatt. Egyébként pedig a tulajdon kérdése sokszor nem meghatározó, hiszen az apróra darabolt óriásvállalatok esetében rég a menedzsereké az igazgatási szerep. A cél tehát a profit és a közösségi igények optimális összhangjának megteremtése. Emellett nem csak az állami szektor terméke a korrupció, pazarlás és a lopás, ez megvan a menedzser-tulajdonos viszonyban a piaci versenyhelyzetben is. Kiemelte, hogy az állami vagyonkezelés problémája: a maradék pénzből gazdálkodni. Ebből kell hosszú távú koncepciót kialakítani. Mi a jó a közösségnek? Csak szabályozási területen avatkozzon be az állam, esetleg nagyobb tulajdonjogot szerezzen? Az utóbbi sem lehet elképzelhetetlen. Meg kell nézni, hol van az állami tulajdon fenntartására igény, esetleg vegyes rendszer vagy teljes privatizációra lehetőség.

Hogyan vadásszunk le fejeket?

A munkaerő-piaci bizonytalanság kérdése talán soha nem volt időszerűbb. Az állástalanságon túl a probléma a két főszereplő – a munkaadó és munkavállaló – találkozása. A fejvadász cégek, a munkaerő közvetítő és kölcsönző vállalatok hivatottak segíteni ebben. Kott Zoltán, Megyeri Péter, Köves Balázs és Hajdú Zoltán beszélgettek a munkaerő-kereslet és -kínálat optimális találkozási pontjáról. Megtudtuk: a munkaerő kölcsönzés mind jogi, mind gazdasági előnyt hordoz, a munkanélküliségi adatok pedig nem tükrözik a valóságot sem itt, sem Magyarországon. Az utóbbi esetében sok a rokkant, akik nem része a munkaerőpiacnak, ezek 60 százaléka képes lenne dolgozni, meghatározó részük pedig piacra való reintegrációs körben dolgozik, ami tulajdonképpen mások pénzéből táplálkozik. Romániában pedig egyszerűen sok a nem bejelentett munkanélküli.

Miért legyen elégedett a munkavállaló?

Óriási tömeg keres most munkát, a megbízók a lehető legkevesebbet hajlandók fizetni értük, gyakran nem becsülik meg a kapott munkaerőt, örüljön, hogy munkája van alapon. Pedig az elbocsátások után a megmaradtakra még nagyobb nyomás nehezedik, a teljesítményre pedig a motiváció hat. Ha kevesebbel kell elvégeztetni ugyanazt a munkát, nagyon nem mindegy, hogy azok milyen szájízzel jönnek dolgozni. Elégedettség: befolyásolható, nem egy külső adottság, úgy tudjuk befolyásolni, ha ismerjük a faktorokat, ebben segítenek az elégedettség-mérések – fogalmazott Virágh Miklós , a Bell Research igazgatóhelyettese. De ez már egy következő előadás témája. Érdekes módon a kilépők elégedettségét is mérik: miért mondott fel az illető munkavállaló, ebből ugyanis sokat lehet tanulni. A teljesítményt a kompetenciák mellett a motiváció is befolyásolja. És a motiváció szó alatt nem csak a pénzt kell érteni. Az anyagi jellegű motiváció rövid ideig hat, hamar hozzá lehet szokni. A nem anyaginál a legfontosabb pedig, hogy jól fel kell mérni az igényeket: nem küldhetünk valakit továbbképzésre, ha ő erre egyáltalán nem vágyik, és inkább nyaralni menne. Ez a vezetői rétegnél mér erőteljesebb, ugyanis ott már olyan magasabb rendű faktorok is szerepet játszanak, mint az önmegvalósítás kérdése – magyarázta Hadrik Hajnalka tréner, Virágh Miklós beszélgetőpartnere. Dávid László , a Sapientia rektora abba engedett bepillantást, hogy egyáltalán hogyan lehet versenyképes munkaerőt termelni manapság. Az elv pedig, hogy erős érzelmeket kell kiváltani a diákokból, hogy érdekelje a munka, szeretnie kell azt. Kell legyen legalább egy olyan terület, ahol ők a legjobbak. Ezt kérdezik először: mihez értesz, mire tudnálak használni? A rektor véleménye szerint a világhírű nagy egyetemek azért jobbak, mint mondjuk az itteniek, mert a tanárok leszállnak a diákok színvonalára, és ezáltal megszerettetik a mesterséget, közösen kutatnak. Igazi egyetem tudományos kutatás nélkül nem létezik. Nézd meg a tanárát, és alkalmazd a diákot. A tanítás pedig egy jól jövedelmező vállalkozás. Nézzük csak, a Spiru Haret mennyi pénzt hozott?! – mondta Dávid László. És igaz, tényleg sokat hozott.