Lokálpatriotizmus, EU, export: mi lehetőség és mi béklyó Romániának?

A megnyitó örömmámorán túl a szabadegyetem első előadása gazdasági kérdéseket feszegetett: akadályt, vagy a válságból való kitörési lehetőséget jelent Romániának az EU? Egyáltalán mibe érdemes kapaszkodni, ha saját versenyképességünkről van szó? Amiben az előadók egyetértettek: fontos a lokálpatriotizmus és a határokon átívelő magyar vállalati együttműködés. Az EU ebben segít, de akadályt is gördít: országok fölött álló szabályoknak kell megfelelni, cserébe viszont pénz hívható le a vállalkozási szektor fejlesztéséhez. Becsey Zsolt Magyarország nemzetgazdasági minisztériumának államtitkára feltette a kérdést: megéri csatlakozni ez eurozónához? A válasz: már akinek. Figyelni kell arra, hogy az euró nagyon erős valuta, így jóval erőteljesebb versenyképesség növekedést kell produkálnia az illető tagországnak. Akiknek nincs ilyen potenciáljuk, akár negatívan is kijöhetnek belőle: például a déli országok a növekedést a turizmusra, illetve a nemzeti valuták évtizedes leértékelésére építették.

Az államnak igenis segítenie kell a reálszférát, nem szabad kivonuljon a gazdaság terelgetéséből.

Kiszámítható, stabil gazdaságpolitika kell,

adócsökkentés, tehercsökkentés: minden, ami a KKV szektort támogatja. Ne arra neveljük az embereket, hogy eltartottak legyenek, hanem hogy dolgozzanak.

EU továbbá 500 millió eurós belső piacot jelent, de megadja a lehetőséget az országoknak, hogy kialakítsák különálló belső piacukat. A prioritás: a Kárpát-medencei pro-aktív koncepció. A mesterséges, kereskedelmet és piaci mozgásokat gátló határokat el kell törölni. A politikai parciális célok alapján nem szabad a gazdasági érdekeket szétzilálni – hangsúlyozta Becsey Zsolt. Mendelényi Dániel , a Siemens Zrt. informatikai megoldások és szolgáltatások területének vezetője kiemelte az export szerepének fontosságát, és a határokon átívelő gazdasági kapcsolatokat. A közös portfólió bizonyos előnyei ugyanis

határokon túl csapódnak le: munkahelyteremtés, vállalkozói aktivitás

szempontjából. A multik nem viszik ki a megtermelt GDP egészét, annak nagy részét az illető országban visszaforgatják.

Az export tevékenység ösztönzéséhez pénz kell, ami befolyhat állami szubvencióból, vagy exporthitel-biztosításból. Szakács Tibor , a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vezérigazgatója az utóbbi megoldást támogatja. A rendszer igazából az export élvezőjét, azaz az importőrt finanszírozza, esetleg kedvezményesebb hitelt ajánl, mint amit a saját országában felvehetne. Ez azért is nagyon fontos, mert az EU-ban szigorúan szabályozzák az exporttevékenységet célzó szubvenciókat.A magyarországi cégek exportstruktúrájában jelentős változások történtek az utóbbi években: a német partnerek már nem vásárolnak annyit, preferálják a saját termékeiket. Jelenleg a romániai piac a második, az oroszok a harmadik helyre kerültek a magyarországi prioritási listában.

Juhász Jácint , a BBTE közgazdasági karának dékánhelyettese is egyetért abban, hogy nem szabad ingyen adni a pénzt a vállalkozóknak, sokkal szerencsésebb hitelekben gondolkodni. Egyébként pedig a béklyót véleménye szerint pont az jelenti, hogy nem tudjuk kihasználni az EU által nyújtott lehetőségeket. Éppen ezért a kormányzat tevékenységét teljesen újra kell gondolni. Mialatt bevételi oldalon a fiskális politika nagyon liberális – egységes adókulcs, stb. -

a kiadási oldal erősen baloldali, szociális: magas nyugdíjak, magas bérek jellemzik.

Íme, ez a strukturális probléma a béklyó – figyelmeztet Juhász Jácint. Megoldás pedig: a kiadási oldalt is liberálissá kell tenni: aktív piaci szereplők végezzék, akik a saját profitjuk érdekében cselekednek. Hagyni kell, hogy a hitelezés kérdését a bankrendszer, a biztosításét pedig a biztosítók oldják meg.Mint egyetemi szakember merész kijelentést tett: kérdéses, hogy mennyire versenyképes és mennyire szakképzett a hazai munkaerő, pedig csak ezt az egyet exportálhatjuk. Sajnos a romániai oktatási rendszer egyáltalán nem hatékony. Ha jó a munkaerő, akkor a külföldi vállalatok is előszeretettel jönnek ide, de amíg ezt nem tesszük azzá, hiába várjuk a befektetőket. László János a vállalkozók szövetkezésére hívta fel a figyelmet. A Magyarországi vállalkozók veszélyt jelenthetnek a helyiekre. Megoldás: szövetkezni kell velük, klaszterekbe kell tömörülni. Így kialakítható az autonóm kárpát medencei magyar gazdasági térség, ezáltal pedig elérhető a magyar nemzet fejlődése – fogalmazott az EMNT székelyföldi régió-elnöke.