Progresszív adó váltsa fel az egykulcsosat?

Sebastian Vlădescupénzügyminiszter kedden nagy port kavart bejelentésével, miszerint a minisztérium és a jegybank illetékesei egy új fiskális rendszeren dolgoznak, amely 2011-től lépne életbe. A tervek szerint január elsejétől eltörölnék az egykulcsos jövedelemadót, helyette a kereset mértékétől függő adókulcsot alkalmaznának.

Emellett 2-3%-kal csökkentenék az áfát, illetve ösztönöznék a fakultatív nyugdíj- és egészségbiztosítást, azáltal, hogy megteremtenék a járulékok leírhatóságának lehetőségét. A pénzügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy a tervnek nincs politikai töltete, nem szól sem a PDL ellen, sem a PSD mellett, egyszerűen szakmai megfontolás eredménye.

A rendszer szerint valószínűleg a legalacsonyabb adókulcs továbbra is 16% maradna, a növekvő jövedelemkvótákhoz pedig ennél magasabb adókulcsok tartoznának. 2005-ig már volt hasonló rendszer, akkor a következőképpen néztek ki a skálák és a hozzájuk tartozó adókulcsok:A bejelentést követő káosz garantált volt: a vállalatok pánikba estek, a külföldi befektetők még jobban elbizonytalanodtak, a lakosság pedig csak kapdossa a fejét az adóváltoztatások ütemét követve. Természetesen másnap jött a várt válasz: Emil Boc miniszterelnök leszidta a Vlădescut, mondván, hogy nem volt joga olyasmiről beszélni, amiről nem született egyeztetés a kormányban. Pénteken pedig már kijelentette: marad az egykulcsos adó, emellett eltörlik az átalányadót.

Bevezethetik?

Tánczos Barna , a turisztikai minisztérium államtitkára szerint azonban igaz, hogy a változtatásra ma nincs politikai támogatottság, de nem zárható ki, hogy akár holnap a PDL egy sugallatra megváltoztassa az álláspontját.

Tánczos egyébként nem támogatja az egykulcsos adórendszer eltörlését, de érdemes kettéválasztani a kérdést. Beszélhetünk ugyanis a jövedelemadó és a társasági nyereségadó problémájáról: ha meg az adórendszer progresszívvá is válna, az nem befolyásolná a társasági adó mértékét.

Amennyiben a személyi jövedelemadót megemelnénk, a nagy fizetések mindenképpen feketévé válnának, ugyanis a jelenlegi gazdasági körülmények között senki sem fizetné ki fizetésének 40-50%-át adóként. Így

semmiképpen sem fog olyan bevételt generálni, mint amekkorára a pénzügyminiszter számít.

A nyereségadó problémája a vállalatokhoz kötődik, akiknek már így is gondot okoz a bérek kifizetése és az alacsony kereslettel való küzdelem. Ezzel ellentétben számos uniós országban érvényben van progresszív adózás, és hatékonyan is működik.

Az egykulcsos adót több esetben is a gazdaság gyors kifehérítésének céljával vezették be, ami meg is hozta a várt eredményt – mondta Tánczos a Transindexnek. Kiemelte, hogy a nyilatkozatát megelőző napon több órás, gazdaság élénkítéséről szóló tanácskozáson vettek részt Sebastian Vlădescu val. A pénzügyminiszter már akkor is mondta, hogy be kéne vezetni a progresszív adót, és hogy a minisztérium elemzői számításokat végeztek erről.

Tánczos szerint azonban nem lehet csak matematikai számításokra alapozni ezt a döntést, anélkül, hogy megnéznénk, milyen hatása lenne a reálgazdaságra. Véleménye szerint az adó bevezetésével pont az ellenkezőjét érné el a kormány, mint amit szeretne.

Gáti István kormányfőtitkár-helyettes szerint egyenesen ki van zárva, hogy bevezessék a progresszív adórendszert, ugyanis ezáltal az elkövetkező 1-2 évben

a külföldi befektetők elhagynák az országot.

Magyarország is levitte a személyi jövedelemadót 10%-ra, Bulgáriában is egykulcsos, 10%-os adórendszer van érvényben. Ha mi felvinnénk, akkor minden befektető átmenne e két ország valamelyikébe – mondta Gáti hangsúlyozva, hogy ahelyett, hogy az emelésen gondolkodnánk, inkább még jobban, 8-9%-ra kéne csökkenteni a jövedelemadót, annak érdekében, hogy tartsuk itt a befektetőket. Gáti elmondása szerint már a progresszív adó bevezetésének híre is megfélemlítette a befektetőket, annyira bizonytalan most a gazdasági környezet.

Arra a kérdésre, hogy a pénzügyminiszter ilyen gazdasági körülmények között, illetve politikai támogatottság híján miért javasolta mégis a progresszív adórendszer, Gáti István elmondta, hogy a miniszter csak azt nézte, hogy 2011-ben, a jelenlegi gazdaság helyzet tükrében, nem lesz pénz a folyó kiadásokra, illetve nem teljesül az IMF és EU által kért deficitszint. „A pénzügyminiszter csak számokat lát, de nem gondol bele az intézkedések gazdasági hatásába” – mondta.

Gáti ebből a szempontból igazat adott a miniszterelnöknek, hiszen nem is a pénzügyminiszter dolga egy gazdaságélénkítő csomag kidolgozása, ez az egész kormány felelőssége.

És ha mégis...?

Mihály Csaba gazdasági szakértő szerint minden elképzelhető Romániában, így azt sem tartja kizártnak, hogy bevezessék a progresszív adót.

Erről folynak szakmai viták. Tény: mindenfajta adónemnél hogy ha emelés történik, az adóalanyok – legyenek akár magánszemélyek vagy cégek – igyekeznek valamilyen formában eltitkolni a jövedelmüket, bizonyos részüket kivonni az adókötelezettség alól. Az adóemelésnek van egy bumeráng-hatása, ugyanis az első 1-2 hónapban, esetleg negyedévben megnövekszik a bevétel, de egy idő után a rendszer átáll, és kevesebb pénz folyik be, mint azelőtt.

A szakkönyvek is azt írják, hogy válság idején a lehető legrosszabb döntés az adók emelése. Hogy ennek mennyi a valószínűsége? Mindazok ellenére, hogy az adótörvénykönyv világosan kimondja, hogy a módosítás az elfogadás utáni hat hónapban léphet életbe, mégis idén megtörtént, hogy egyik nap elfogadtak egy kormányrendeletet, másik nap pedig bevezették (áfaemelés – szerk. megj. ). Ilyen körülmények között én azt mondom, hogy

bármi megtörténhet Romániában.

Igazat adok Mugur Isărescu nak abban, hogy most már itt az ideje, hogy a politikusok is megtanulják: vannak latolgatások, van lehetőség nyilatkozni, viszont gazdasági és pénzügyi dolgokban csak akkor érdemes, amikor biztosat tudnak.

A szeretnénk, hogy ha, átgondoljuk ha stb. alapú beszélgetéseknek gazdasági következményei vannak. Tételesen: beismerni, hogy óriási tévedés volt az áfa megemelése, és helyette megnézni, honnan tudunk még adóbevételt szerezni. Ez azért is szerencsétlen, mert csak mélyíti a piac nyugtalanságát és bizonytalanságát, és ezzel együtt a válságot, amelyben Románia és az ország költségvetése van.

A progresszív adó bevezetése is csak találgatásokon alapul. Sokkal szerencsésebbnek tartanám megnézni, hogy 2011-ben hogyan fogunk adózni. Egy vállalkozásnak van egy pénzügyi terve, azonban

jelen pillanatban egyáltalán nem lehet tervezni

– mondta a szakember a Transindexnek. A követhetetlenség problémája mellett felmerülne a nehezedő adminisztráció, illetve a könyvelési munkák bonyolulttá válásának gondja – hívta fel a figyelmet Pál-Antal Ildikó adószakértő. Emellett a fekete gazdaság terjedésének veszélyét emelte ki: ugyanis mindenki megpróbálja majd elérni, hogy adózás szempontjából kedvező sávba kerüljön be az alkalmazottai fizetése, a többit pedig feketén adja oda nekik.