Amire a szükség rákényszerít: outsourcing

Vannak tipikusan válság alatt virágzó üzletágak és piacok: ezek általában a költséghatékonyságra játszanak rá. Ilyen a kiszervezés – vagy outsourcing – is, aminek egyre bővebb piaca van világszerte, és természetesen az alacsony munkabérek Európa keleti felére is folyamatosan vonzzák a szakosodott cégeket. És ha időben és térben is kicsit távolabbra pillantunk: a jövő gazdasági berendezkedése is a kiszervezésre, illetve a szakosodott cégek hierarchikus rendszerére épül. Erről az utópisztikus világról szól Charles Handy Az elefánt és a bolha című könyve, ami érdekes hasonlatot ábrázol arra, hogy vajon merre halad a világ üzleti élete. A könyv szerint vannak az „elefántok”, az óriási vállalatok, amelyek mind többet akarnak termelni, szolgáltatni, de úgy, hogy

közben egyre kevesebb embert alkalmaznak.

Ahhoz azonban, hogy ezt elérjék, egyre több tevékenységet, feladatot kiszerveznek a beszállítóiknak. Ők lesznek a „bolhák”, akik átveszik a termelési tevékenységet az óriásvállalatoktól, amelyek felelőssége így a tevékenységek hatékony koordinálására korlátozódik. Sőt, Handy szerint világszerte egyre több bolha van. Saját szülőhazájára utalva: Írország akkor gazdagodott meg, amikor az amerikai elefántok betelepülése után elszaporodtak az őket körbevevő bolhák. A professzor egyébként ezt a hasonlatot nemcsak vállalatokra, hanem országokra is alkalmazta: a gazdasági nagyhatalmak mellett a sajátos, „niche” szegmensekre specializálódott kisebb államoknak is van lehetőségük a felemelkedésre. Az elgondolást kivetítve körülnéztünk, vajon valóban ebbe az irányba halad-e a világ gazdasági rendje. Természetesen nem szeletelhetjük fel a globális piacot kiszervezési stratégiák után kutatva, de észrevehető, hogy már a közvetlen környezetünkben is

egyre erőteljesebb piaci vonulatot képvisel az outsourcing.

Szakemberek szerint például egy kereskedelmi központ építésénél a kivitelezés összes fázisában dolgozó munkaerő csak 4-5 százaléka áll a nagyvállalkozó alkalmazásában, a többi bérmunkaerő vagy az alvállalkozók munkásai. A négy fő fázishoz – alapozás, szerkezetalakítás, gépészet és építészet – tartozik egy-egy felelős főmérnök, hozzájuk mérnökök és almérnökök. Így ez a 40-50 fős szakértői gárda irányítja a folyamatokat, kiadják a munkát, leellenőrzik a mennyiségi és minőségi teljesítményt. A többi feladatot alvállalkozók végzik, vagy akár egész tevékenységláncokat is kiszerveznek. A jelenség közvetlen célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a vállalat teljes erőbedobással alaptevékenységére koncentrálhasson és abban fejlődjön, így a profiljához szorosan nem kötődő tevékenységeket egy erre szakosodott céggel végezteti el. Hat szegmensre lehet bontani a kiszervezés szempontjából legvonzóbb tevékenységeket.Ezek a humánerőforrás és időszakos munkaerő, géppark, call-center, IT szolgáltatások, könyvelés-számvitel és a PR + marketing tevékenység – mondta el Buzogány Zsolt üzletember a Transindexnek , hozzátéve, hogy a folyamat 2000-ben indult el, és azóta folyamatosan bővül a hasonló stratégiával működő cégek száma. Buzogánytól emellett megtudtuk, hogy

a humán erőforrás és időszakos munkaerő kiszervezése nagyon elterjedt.

Negyedéves záráskor, vagy egyéb periodikus munkák elvégzésének megkönnyítésekor alkalmazzák. Ilyenkor a munkaerőt biztosító vállalat – ilyen például a Manpower is – alkalmazásában van az a munkaerőhányad, amelyre az illető cégnek szüksége van, majd 1-2 hónapig kiküldetésben dolgoznak az őket igénylő vállalatnál.

A második igen népszerű ágazat a géppark, vagyis a „flotta” kiszervezése. Ez elsősorban könyvviteli előnnyel bír, de ezáltal leegyszerűsödik a vállalat eszközeinek adminisztrálása is, így tehermentesíti a menedzsmentet. A folyamat egyszerű: például a cég autóparkjának tulajdonjogát átveszi egy flottamenedzser vállalat, aki gondoskodik a gépkocsik szervizeléséről, biztosításáról és minden egyéb járulékos kötelezettségről.

Ha egy autó elromlik, a cég azonnal az alkalmazott rendelkezésére bocsát egy másik járművet. A szolgáltatást igénybe vevő vállalat pedig havonta kap egy számlát, amit költségként le tud írni adóköteles jövedelméből. Emellett az üzemanyagot is állja, de ez is leírható költségként szerepel majd a könyvelésben. A másik számviteli előnyt éppen

a költségek azonnali leírhatósága jelenti.

Ugyanis ha a vállalat a kiszervezés helyett a géppark megvásárlása mellett dönt, akkor a 100 millió eurót felemésztő beszerzésből első évben csak 20 milliót írhatna le, hiszen az amortizációs periódus 5 év. Ezzel szemben a szolgáltatás igénybevételekor minden hónapban költségként szerepel a kapott számla ellenértéke, így számviteli szempontból azonnal leírható.

A harmadik gyakori feladatkör, amelytől előszeretettel megszabadulnak a cégek, a call-center. Ebben az esetben maga a létesítmény egy külön outsource-ként fogható fel. Ha például egy vállalat új termékének sikerét szeretné lemérni, vagy egy új piacra szeretne belépni vele, megbíz egy erre szakosodott céget, ahol egy megfelelő felszereltséggel rendelkező irodában dolgozó személyek végighívogatják a kapott listán szereplő telefonszámokat.

A piackutatás, piacfelmérés egyébként is egy olyan tevékenység, ami sok időt, szakképzett humán erőforrást és a leszervezéssel járó egyéb költségeket emésztene fel, illetve ez is felfogható időszakos munkaerő bérléseként.

Egyre nagyobb szerepet kap az IT szolgáltatások kiszervezése is, különösen a szerverparkok üzemeltetése. Ennek egyszerű a magyarázata: a cégvezetők egyszerűen nem értik az IT nyelvezetét, ezért ha például fejlesztésre kerülne sor,

könnyen többletkiadásba verhetik magukat.

„A kiszervezéssel ennek könnyen elejét lehet venni, ugyanis csak annyi kapacitást bérelsz, amennyire neked valóban szükséged van, továbbá ha ezeket meg kellene vásárolnod, csak 20 év alatt tudnád leírni a költségeidet” – magyarázta Buzogány Zsolt.

A szerverparkok üzemeltetésének kiszervezésével ki lehet még küszöbölni olyan többletkiadásokat, amely a szerverpark speciális tárolásához – hűtött szobákban – kapcsolódik, de így nincs szükség még öt külön informatikusra sem. A kiszervezés biztonságot is jelent, a cégek garantálják az adatok védelmét: például ha a szerver egy aprócska hibát is észlel, automatikusan biztonsági másolatot generál, hogy ne vesszenek el az adatok.Egyébként Indiában van a legtöbb szerverpark a világon, ez az igazi hardverbirodalom, hasonlóan például a programozási, szoftverbirodalom az amerikai Szilícium-völgy.

A könyvelési feladatok esetén gyakori a bérszámfejtés kiszervezése. Hasonlóan a PR és marketing tevékenységet, illetve az image-alakítást is gyakran erre szakosodott cégek végzik. „Természetesen nagyobb vállalatoknál, ha szükség van rá, létezik például a promóciók kialakításával foglalkozó, különálló marketingszekció, de a gyártást és megszervezést már gyakran külön cég végzi” – tette hozzá az üzletember. És valóban:

számos cég működik már Kolozsváron, amelyek outsourcingra specializálódtak.

Az ok nyilvánvaló: egyetemi központként viszonylag széles, szakképzett munkaerőből meríthetnek, a versenyelőnyt a nyelvtudás jelenti, az alkalmazáshoz pedig gyakran tapasztalat sem szükséges, mert ezek a cégek multinacionális jellegükből kifolyólag nagy hangsúlyt fektetnek a képzésre, tréningekre és a cég ideológiájának átadására.

A legnépszerűbb feladatok, amelyeket ezek a cégek átvesznek, az a könyvelés, előkönyvelés, IT, beszerzés, adósságbehajtás, helpdesk. Ilyen vállalat például a Genpact, Endava, Office Depot, Bombardier, Evalueserve. Az álláskeresők valószínűleg gyakran találkoznak ezekkel a nevekkel a munkaerő-toborzó irodák weboldalain – a folyamatos változások, az új projektek, a fejlesztések és a magas fluktuáció következtében ugyanis szinte minden héten adnak fel új álláshirdetést. A nemzetközi projektek miatt azonban ha az angol mellett nem beszél még legalább egy nyelvet a jelentkező, szinte esélytelen a felvételre.

Annak ellenére, hogy hasonló igényeket elégítenek ki, az említett vállalatok működési profilja lényegesen eltérő. Mialatt a Genpact például állandó kliensek egyes munkafolyamatait bonyolítja le saját szervezetén belül, addig az Evalueserve kutatásokat végez a KPO (Knowledge Process Outsourcing) ernyője alatt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy

az alkalmazottak különböző országok piacait szolgálják ki:

például a németországi csapat az onnan érkező piackutatási felkéréseket végzi el, de van olyan eset is, hogy üzleti partnereket kell keresni egy cégnek, vagy adatokat felkutatni egy új piacra való belépéshez. Ez akár naponta új projekteket jelent, de vannak hosszabb futamidejű, akár hónapokig zajló projektek is.

Az Office Depot esetében nem beszélhetünk szigorú értelemben vett outsourcingról, ugyanis a nemzetközi vállalat tulajdonképpen off shore irodát létesített Kolozsváron, amelybe kiszervezte saját tevékenységeinek egy részét. Így egy helyre összpontosította könyvelését, adósságbehajtását és IT szektorát.

Emese is egy outsourcing cégnél dolgozik Kolozsváron, és noha angol-spanyol szakon tanult, most egy multinacionális vállalat pénzügyi tevékenységének egy részét végzi. Mint elmondta, nem is volt szükség közgazdasági végzettségre, ezek a vállalatok elsősorban a nyelvtudást keresik, majd pár hetes-hónapos tréningeken betanítanak a szükséges feladatok elvégzésére.

Egyébként is a munkafolyamatok apró részekre vannak bontva, emellett minden standardizálva van. A vezetők

állandóan a folyamatok leegyszerűsítésén dolgoznak,

hogy azok minél kevesebb időt vegyenek fel. Elmondása szerint egy ilyen cégben nagy szerepet játszik a HR, sokat fordítanak az alkalmazottak – nem csak bérezéssel történő – motivációjára, közös programok szervezésére, a csapat összerázására. Emese kiemelte ugyanakkor, hogy a hasonló cégek elterjedése nagyon jót tesz Kolozsvárnak, a kliensek állandóan jönnek ellenőrzésekre vagy csak látogatóba, a helyi hotelekben szállnak meg, a helyi éttermekben esznek, használják a szolgáltatásokat.

Fontos szempont, hogy Kolozsvárnak van reptere, így könnyen megközelíthető a külföldi ügyfelek számára. Márta egy KPO vállalatnál dolgozik, szintén Kolozsváron. Ő pont a projektek változatosságát emelte ki problémaként: nincs köztük két egyforma, és nem lehet egységes modellt alkalmazni a különböző projektekre. Ez persze segít abban is, hogy ne váljon unalmassá a munka, de sokszor nehézzé teszi, hiszen egy feladat elvégzése nem könnyíti meg a következő megoldását.

A költség- és időhatékonyság diktálja tehát a tempót az outsourcing piacon, a folyamatos versenyképességi kényszer miatt pedig látszólag elengedhetetlen, hogy a Handy által vázolt modell felé haladjon a világ üzleti rendje. Vajon így lesz, esetleg véglegesen átlépünk az „öltönyös rabszolgaság” korszakába? 10 év múlva mindenképpen visszatérünk a válasszal.