Melyik előadásra mész? – A vezérigazgatósra!

Winkler Gyula, Sógor Csaba és Sebastian Valeriu Bodu EP-képviselők Your choice: közéleti szerepvállalás vs. gazdasági szféra az EU-ban című előadása nyitotta a tábor szombati napját. Az előadók rávilágítottak a köz- és versenyszféra kölcsönhatására, a választásban rejlő lehetőségekre és buktatókra.

Sebastian Valeriu Bodu kiemelte, hogy közszereplőként is nagyon fontos a szakmai felkészültség, mert ez teszi hitelessé a politikusok munkáját, nem létezik ugyanis olyan, hogy politikusi szakma. Emellett hangsúlyozta, hogy a sikerek mellett a kudarcokat is kell tudni kezelni, csak így lehet hosszú távon békében politizálni. Ehhez továbbá szükséges a folyamatos odafigyelés nemcsak arra, amit te kommunikálsz, hanem arra is, amit a környezeted mond rólad.A politikus szakmai hátterét igazolva szó esett arról, hogy 2006-ban, amikor Bodu volt az Országos Pénzügyi- és Adóhivatal (ANAF) elnöke, 22%-kal megnőtt az intézmény bevétele. Ez nem magyarázható csupán a gazdasági aktivitás fellendülésével, ugyanis az adóból származó jövedelem növekedése több mint négyszerese volt a GDP-növekedés ütemének. Továbbá miközben négy évvel ezelőtt még a GDP 33%-át tette ki a begyűjtött adó, ez az arány 2010-re már csak 31% lett. Franciaországban 50, Németországban pedig 40% körül mozog az adók begyűjtésének hatékonyságát tükröző ráta.

Winkler Gyula szerint a gazdasági válság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a morális válság problémája. A lakosság elvesztette a bizalmát az intézményekben, az emberek pedig felnéznek azokra, akik ügyesebben tudják kijátszani a rendszert. Kiemelte egy új társadalmi szerződés szükségességét, amely a saját, európai értékeinkre kell alapuljon.A képviselő ezután rögzítette, mire lehet biztosan számítani az elkövetkező 10-15 évben, azaz merre halad Európa, illetve a világ gazdasági-társadalmi modellje. Az első pillér a tudásalapú társadalom, ugyanis ma már szinte írástudatlannak számít az, aki nem ért a kommunikációs technikákhoz. A második biztos elem a Life Long Learning, azaz az állandó tanulás, a harmadik pedig a folyamatos változásra való felkészülés szükségessége. El kell fogadni, hogy állandó a változás, ezért szükséges a sikerhez a rugalmasság és a bátorság – fogalmazott Winkler Gyula, kiemelve, hogy a legfontosabb mégis az, hogy szeretni kell azt, amivel foglalkozunk.

Sógor Csaba beszédében arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a mai pénzügyi válságban a legfontosabb hosszú távú befektetés az oktatás minőségének és körülményeinek javítása kell legyen. Számtalan országban rájöttek már arra, hogy az ország költségvetésének jelentős részét a tanügyre kell fordítani. A képviselő kiemelte, hogy miközben Indonéziában például a GDP 22-23%-át fordítják oktatásra, Romániában nagy nehezen 5%-ról emelték 6%-ra az oktatásra szánt költségvetést.Sógor Csaba ezután elmondta, hogy erős intézményekre, illetve civil társadalomra van szükség ahhoz, hogy a hatalom ne néhány ember kezében összpontosuljon. Összegzésként a Csíkszentmihályi Mihály pszichológus által vizsgált áramlat-élményt hozta fel követendő példának a fiatalok számára, amely a munka és az élvezet párhuzamán alapszik: ha azt csinálod, amit szeretsz, belekerülsz egy olyan áramlatba, amely folyamatosan arra késztet, hogy jobbá válj a szakmádban.

A délutáni kerekasztal beszélgetés témája

Románia gazdasági jövője

volt. A beszélgetés résztvevői Gáti István , kormányfőtitkár helyettes, Haschi András Péter , a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Ladányi Árpád Csaba , a Pénzügyőrség vezérigazgatója és Varga Gábor , az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója voltak.

Gáti István a beszélgetés elején rámutatott, hogy Románia gazdasági jövőjét nem lehet külön, az Európai Uniótól függetlenül vizsgálni. Az előadó feltette és meg is válaszolta azt a három kérdést, ami a legtöbb embert érdekel a gazdasági jövő kapcsán: Mennyibe fog kerülni harminc év múlva egy liter benzin, hol lesz a nyugdíjkorhatár, és mekkora lesz a bevándorlás aránya? Az ideális helyzet, amit mindenki szeretne, ha a nyugdíjkorhatár 65 év körül lenne, a benzinár a maihoz képest nem változna, és a bevándorlók száma a kényelmes 5 százalékot nem haladná meg. Ehhez képest a szakértők szerint 30 év múlva a nyugdíjkorhatár 70 év körül lesz, a benzin literenkénti ára mai összegre átszámítva 20-25 lejre nő, és a bevándorlók aránya eléri a 20%-ot. – fogalmazott Gáti István.Beszédében rámutatott, hogy a gazdasági jövőben egyre nagyobb szerep jut a fenntartható fejlődésnek, ugyanis a nemzedékek rovására tartjuk fent életszínvonalunkat. Az Európai Unió ökológiai lábnyoma 2000-ben elérte területének kétszeresét, a Romániáé pedig mostanában éri el területének nagyságát. Fontos probléma még Románia számára a demográfiai visszaesés, aminek egyik fő kiváltó oka a növekvő kivándorlás. Egyébként az EU lakossága 40 év múlva 80 millió fő alá csökken, így megnő a munkaerő importálásának szükségessége.

Az ország jövőképének vázolásakor hozzátette, hogy Románia is csatlakozott az EU 2020 elnevezésű uniós kezdeményezéshez, amelynek keretében 10 év múlva a 20-64 év közti lakosság foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 65%-ról 70%-ra kívánják növelni, a kutatás-fejlesztésre a GDP legalább 2%-át fogják fordítani, az üvegházhatást kiváltó gázokat 20-30%-kal csökkentik, a megújuló energia részarányát a teljes fogyasztásból pedig 24%-ra emelnék a tervek szerint.

Haschi András Péter a mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozta a gazdasági fejlődésben. Románia GDP-jéhez 6,4%-ban járul hozzá a mezőgazdasági termelés, az uniós átlag csak 1,8%. Az országszerte elterülő 15 millió hektár mezőgazdasági területből majdnem 10 millió támogatható lenne. Az államtitkár kiemelte, hogy a mezőgazdasági tevékenység legjobb esetben is nullszaldós lehet, ami a profitot adja, az a támogatásokból származik. Azonban komoly problémát okoz még a források hatékony lehívása, ugyanis többségben vannak a kicsi, túlélésre berendezkedett farmok, amelyek nehezen teremtik elő a befektetéshez szükséges önrészt.

Ladányi Árpád szerint ennek a felaprózott mezőgazdasági termelésnek az elsődleges oka a rossz föld-visszaszolgáltatási törvény, ami a rendszerváltást követően nehezen tudta alkalmazni a tulajdonjog elvét. A hatalmi viszonyok kapcsán pedig kiemelte, hogy a politikusok nem szabadok, a kampány során a cégektől kapott szponzorálást valahogy vissza kell szolgáltassák, innen is származik a közbeszerzés problémája.

A rendszer hiányosságai kapcsán még azt is kiemelte, hogy a közhivatalnokok 80%-a rosszul felkészült, így nem lehet erős intézményrendszert kiépíteni. A pénzügyőrség pedig azért sem tud hatékonyan dolgozni, mert a hatásköre nem konszolidált, a felfedett bűntetteket az ügyészséghez, majd a rendőrséghez továbbítják, gyakran a bíróság elé sem kerülnek az ügyek. Ezzel kapcsolatban Ladányi elmondta, hogy a statisztikák szerint Romániában szinte a legalacsonyabb az adócsalás Európában, ugyanis 2008-2010 között a 15 ezer ügyészséghez elküldött esetből végül csak 101-ben történt vádemelés, ebből pedig csak 3 eset végződött elítéléssel.

Varga Gábor a szellemi tulajdon védelmének kérdésköréről beszélt. Szoros összefüggés van egy ország fejlettsége és a szellemi tulajdon védelmi szintje között. Az a társadalom működik jól és fog működni a jövőben, amelyben támogatják az alkotó munkát, hisz tudomásul kell venni, hogy a szenvedélyes alkotó emberek viszik előre a társadalmat – magyarázta a vezérigazgató. Kiemelte, hogy Romániában még nagyon gyengén áll a szabadalomkérések aránya: a 2001-2008-as átlagot nézve egymillió lakosra csak 45,8 szabadalmi kérelem érkezett, Japánban ez közel 2800, Nagy-Britanniában 315, Magyarországon pedig 75. Megyékre lebontva az erdélyi megyék sokkal rosszabbul állnak, mint például Moldva.

Hogyan lehetünk jobbak, mint mások?

Erre a kérdésre próbáltak választ adni a Versenyképesség hazai pályán című előadás meghívottjai: Borboly Csaba , a Hargita Megyei Tanács elnöke és Tonk Márton , a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja. Az előadók a munkaerőpiacon való megmaradás és érvényesülés szempontjait, valamint a hazai környezetben zajló karrierépítés fontosságát hangsúlyozták.Borboly Csaba a közigazgatásban való tapasztalatszerzés hasznosságát emelte ki, miszerint az itt szerzett ismereteket bármilyen szektorban, munkakörben lehet értékesíteni: aki teheti, iskolavégzés után induljon a közigazgatásban, mert a tapasztalatszerzés mellett kapcsolatokat építhet, vagy akár széles körben képezheti magát.

Elmondása szerint a decentralizáció alapfeltétele az, hogy a helyi közigazgatásnak súlya kell legyen, továbbá kifejtette a helyi tanács jövőre vonatkozó programtervezetét, mely többek között tartalmazza a jogszabályok és tervezetek módosítását, a megyei és helyi jelentőségű fejlesztéseket, útjavításokat és a turisztikai infrastruktúra fejlesztését, illetve az EU-s támogatások kihasználását a helyi közösség érdekében. Ismertetett néhány, megvalósulásra váró konkrét elképzelést, mint a játszótér program, az oktatás decentralizációja és a székelyföldi barangolás program.Tonk Márton szerint a versenyképesség alapfeltétele nem feltétlenül az egyetemi képzésben elsajátított ismeretekben rejlik, habár ezek is mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, de emellett az önerőből, az egyetem padjain kívül szerzett felkészültség teremti meg a versenyképességet – hangsúlyozta a dékán.

Elmondása szerint a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létesítése pozitív hatással lehet a társadalomra, mivel egyrészt mint egyetem vonzza a gazdasági szereplőket, másrészt pedig új családokkal jár, ezáltal pedig megállítható a magyarság részarányának csökkenése az egyes településeken. Végezetül egy személyes jótanáccsal fordult a hallgatókhoz, miszerint az egyetem nem csodagyár, nem tud kész, kiforrott, versenyképes szakembereket képezni. Az egyetemi felkészültség mellett szükség van egy erős motivációra a szakmai fejlődés terén.