Már a kamat sem a miénk?

Júliustól 16%-os jövedelemadó sújtja a bankbetétek kamatait, ez egyaránt érvényes a lejben, illetve a devizában lekötött pénzre. Így a bankban tartott pénzünk kamata éppen hogy az inflációt fedezi majd, ami azonban valószínűleg növekedni fog az áfaemelés következtében. Ezentúl tartsuk inkább a párna alatt megtakarított pénzünk? Közgazdászokat kérdeztünk. Szécsi Kálmán , a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke szerint ahhoz, hogy a betétesek hosszútávon a bankban helyezzék el megtakarításaikat, a betéti kamat nagyobb kellene legyen, mint az inflációs ráta. Az elmúlt hónapokban a bankok fokozatosan csökkentették a betéti kamatot, egyrészt a jegybank kamatcsökkentési lépései után, másrészt, mert a piacon nőtt a likviditás és viszonylag alacsony maradt a fizetőképes hitelkereslet. A következő időszakban a jegybank és a kereskedelmi bankok várhatóan emelik a betéti kamatokat, mivel az infláció növekedésének veszélye megnövekedett. Továbbá annak érdekében, hogy a jegybank kivédje az infláció hatását,

valószínűleg növelni fogja az alapkamatot.

Így a banki betétek kamatai is nőni fognak, de hasonlóan emelkednek majd a hitelkamatok is. Ez azért szülhet feszültséget, mert így nő a hitelfelvétel költsége, ami tönkreteszi a gazdaságot. Továbbá fennállhat az a veszély, hogy az inflációs rátánál alacsonyabb betéti kamatok mellett a lakosság lejbetéteit devizára váltsák, ennek hatására pedig

tovább gyengül a lej.

Ez a jegybanknak sem lehet az érdeke, hiszen a gyenge lejnek inflációgerjesztő hatása van – magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy az infláció alakulásában jelenleg két szempont érvényesül: először az áfanövelés, másodszor pedig a lej leértékelődése. Az áfanövelés inflációnövelő hatását azonban a gyengülő kereslet fékezheti, mivel a vállalatok már nem tudják átruházni az adónövelés teljes terhét. Kelemen Zoltán közgazdász szerint is leginkább a betétesek szenvedik el a kamatadó bevezetését, ugyanis csökkenni fog a nyereségük. Májusban a lakosság és a gazdasági szereplők betétállománya 168,45 milliárd lej volt – 106,25 milliárd lejben és 62,21 milliárd lejnyi valutában. Az állam így a következő 12 hónapban több mint

1 milliárd lej plusz bevételre fog szert tenni,

és ennyivel csökken a betétesek jövedelme. Ennek a hatását bizonyos mértékben megérzik majd a bankok is, ugyanis lassabban fog nőni a betétállományuk, és megérzi a gazdaság is, mivel csökkenni fog a magánszféra fogyasztása – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy elméletileg az alacsonyabb fogyasztás pozitív hatással is lehet az inflációra, az árak stabilitásához, esetleges csökkenéséhez vezethet. Arra a kérdésre, hogy elindulhat-e egy olyan tendencia, hogy a lakosság külföldi bankokba vigye át pénzét, Kelemen Zoltán szerint nincs nagy esély, mivel a külföldi bankokban nem lehet lejben elhelyezni a pénzt, másrészt pedig lehet még nagyobb bonyodalmat jelentenek a tranzakciós költségek – nagyon kevesen rendelkeznek ugyanis külföldi bankszámlával, és a pénz átutalásának a költsége is nagyon magas. „A külföldi befektetők viszont kivonhatják pénzüket a romániai bankokból, hiszen őket a magasabb hozamok vonzottak Romániába, a kamatadó megemelése, és az árfolyam volatilitása egy részüket pénzüknek a romániai piacról való

kivonására késztetheti majd.

A külföldi befektetők megtartása érdekében a központi banknak ki kell dolgoznia egy stratégiát: például az irányadó kamatlábat kellene megnövelnie, azonban ez a gazdaság további csökkenéséhez vezetne, így ez elég kényes döntés a jegybank számára” – fejtette ki a szakember. Kelemen Zoltán továbbá úgy vélekedik, hogy a kamatjövedelem adójának a növekedése nem fogja befolyásolni a betétek kamatát. Ha változik is ez a kamat, az a pénzkereslet és a pénzkínálat függvényében, valamint egy esetleges irányadó kamatláb módosításakor fog változni. Ugyanez érvényes a hitelek kamataira is, amit a hitelkereslet és -kínálat alakít, nincs direkt kapcsolat az adómódosítással – fejtette ki a közgazdász. Keresztúri Zsolt banki szakértő kiemelte, hogy a banki kamatokból származó jövedelem régebben is adóköteles volt, az állam a gazdasági válság elején törölte ezeket az adókat a megtakarítási hajlam, illetve a bankszektor likviditásának növelése érdekében. Viszont azt sem mondhatjuk, hogy ennek az adótípusnak az újra-bevezetésével visszatértünk a normalitásba. A jelenlegi negatív gazdasági konjunktúra, a különböző megszorító intézkedések, a kamatadó, az áfaemelés mind olyan intézkedések, amelyek együttesen csökkentik a lakosság „teherbírását”, és megváltoztatják a családi költségvetések egyensúlyát. Az emberek természetesen nem fognak örvendeni a kamatok jövedelemadójának, de szerintem elenyésző mértékben fogják megszüntetni bankbetéteiket, mivel még mindig jobb a bankban tartani a pénzt, mint például otthon. A kamatból származó jövedelem az adó levonása után is jövedelem marad, és nem igazán létezik jobb alternatív megtakarítási forma, amely egyrészt ugyanolyan likviditással bírna, mint a bankbetét, másrészt adómentes lenne. Arra a kérdésünkre, hogy klienseik megtartása érdekében milyen stratégiákat fognak a bankok várhatóan alkalmazni, Keresztúri elmondta, minden bank

saját stratégiáját fogja kidolgozni

és alkalmazni, így nem lehet általánosítani. „Viszont valószínűnek tartom, hogy különböző promóciókkal, kedvezményekkel fognak előrukkolni, annak érdekében, hogy továbbra is megőrizzék a letéteket, illetve újakat vonzzanak. Nem kizárt, hogy újra fogunk látni megtakarításokra ösztönző reklámokat a médiában” – vélekedett. Elmondta, a kamatláb értekét nem lehet összekapcsolni az adónöveléssel. Ezt minden bank a különböző időtartamú forrás-szükséglete alapján határozza meg. Ugyanakkor befolyásolja a jegybank alapkamata (lej esetén) és a bankközi pénzpiac állapota. Kamatláb-növekedés abban az esetben valószínű, ha jelentős összegeket fognak kivonni a bankszektorból. Szerinte a hitelkamatok növekedését az is kiválthatja, hogy a nemzetközi rating-ügynökségek fontolgatják Románia adósság-kockázati besorolásának csökkentését, s a Romániára vonatkozó CDS is enyhén megnövekedett a napokban. „Ez kiválthatja a hitelkamatok növekedését, viszont az utóbbi időben annyira lecsökkent a hitelek iránti kereslet, hogy véleményem szerint a bankok nem fogják megengedni maguknak a kamatok emelését” – magyarázta.