Adótörvénykönyv: mi marad és mi változik júliustól?

Megjelent Románia Hivatalos Közlönyében az Adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet. A következő alapvető változások lépnek életbe július 1-jétől: – a normál áfakulcs 24%-ra nő a jelenlegi 19%-ról, ez nem érinti a kedvezményes áfakulcs alá tartozó, illetve a nem áfaköteles termékeket – eltörlik (nem léptetik életbe) az ingatlantulajdonra kivetendő szolidaritási adót, amely a második lakás esetén 50%-kal, a harmadikra 100%-kal, a negyedik után pedig 200%-kal több adót rótt volna ki a tulajdonosokra. Ezt a kormány a közeljövőben törvénytervezetbe kívánja foglalni

A jövedelemadó tekintetében:

– A szerzői jogdíj leírható költségeinek szintjét a bruttó jövedelem jelenlegi 40%-áról 20%-ra csökkentik – Műalkotás készítéséből származó jövedelem esetében az elszámolható költségek rátáját a bruttó jövedelem 25%-ra csökkentik, a jelenlegi 50%-hoz képest – 16%-os adóteher fogja sújtani az étkezési jegyeket, ajándék-utalványokat, bölcsőde-jegyeket és üdülési utalványokat, azonban ezekre nem kell társadalombiztosítás járulékot fizetni

Egyéb nyereségadók:

– banki betétek után, és folyószámlán tartott pénzösszegre fizetett kamatokra 16%-os adókulcsot vezetnek be – a valuták adás-vételéből származó nyereségre számított 1%-os adót 16%-ra emelik a rezidens magánszemélyek esetén – szerencsejátékból származó jövedelemre egységes, 25%-os adót számolnak. Jelenleg a szerencsejátékokból származó 10 000 lejnél kevesebb nettó jövedelmet 20%-kal adózzák, a 10 000 lej és ennél nagyobb nyereség 25%-át tartják vissza

Szabad foglalkozásból származó jövedelem

-A szabad foglalkozásból származó jövedelemre az egészségbiztosítási-(5,5%), társadalombiztosítási-(10,5%) és a munkanélküliségi járulék (0,5%) levonása után jövedelemadót kell kifizetni. Amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül, a kapott jövedelmet beleszámítják a fizetésbe és a fizetésnek megfelelően adóztatják, a dolgozó a munkáltató céggel együtt felel a társadalombiztosítási járulékért és jövedelemadóért. A feltételek: -A független tevékenységet folytató személy alá- vagy fölérendelt munkaviszonyban van a jövedelmet folyósító személlyel -A jövedelemben részesülő személy az alkalmazó által megszabott feltételek és munkaprogram szerint dolgozik, az általa megszabott helyen végzi a tevékenységét illetve az ő munkaberendezéseit használja -A kedvezményezett csak fizikai vagy szellemi munkáját bocsátja a munkáltató rendelkezésére, de nem járul hozzá saját tőkéjével ehhez -A munkáltató állja a dolgozó utazási költségeit -A munkáltató fizeti számára a szabadnapokat, illetve a betegszabadságot -Bármilyen más feltételnek eleget tesz, amely a munkaviszony függőségére utal Így például a cégek fizetésképtelensége esetén a szabad foglalkozást gyakorlók – ide tartozik a fizetési jövedelemként besorolt szerzői jogdíj is – kötelezhetők arra, hogy kifizessék az összes állam felé elmulasztott hozzájárulást, amely a jövedelmük körülbelül 80%-ig terjedhet. A szabad foglalkozású személyek esetén a járulékok számítási alapját 5 országos bruttó átlagbérben (5x1836lej) limitálták, ami az éves fizetési kötelezettség alapját jelenti. Eddig az egészségbiztosítási járulék esetén nem létezett ilyen limit, a járulékot arra a nettó jövedelemre számolták, amit az illető megvalósított, illetve csak abban az esetben szabtak meg minimálisan fizetendő összeget, ha a szabad fogalkozású személynek nem volt más jövedelme, amire egészségbiztosítást fizetett. A nyugdíj esetén a szabadfoglalkoztatott külön kellett megkösse a biztosítóházzal a szerződést, a fizetendő járulék alapját az országos minimálbér képezte. A munkanélkülisegély alapba eddig nem kellett hozzájárulást fizetni szabad foglalkozás esetén – mondta Pál-Antal Ildikó adószakértő a Transindexnek. Hozzátette, hogy egyelőre a szakemberek számára sem egyértelmű, hogy a járulékok fizetésére nézve mit jelent pontosan az 5 átlagbéren való limitálás. „A rendelet szövegéből nem derül ki, hogy legkevesebb ennyit kell fizessenek a szabad foglalkoztatottak, vagy legfeljebb ennyit fizetnek, függetlenül attól, hogy éves jövedelmük meghaladja-e ezt az értéket. Egyébként arra sincs utalás, hogy mi történik az ezt meghaladó jövedelemmel” – fejtette ki az adószakértő. (money.ro, hírszerk.)