Diósi László: az áfaemelés nem fogja jelentősen megnövelni az árakat

2010 első négy hónapjába az állam áfából származó bevétele 10,5 milliárd lejt tett ki, 9,2%-kal kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló periódusában. Az idei bevétel továbbá 22,2%-kal alulmaradt a 2008-as év első négy hónapjában regisztrált áfabevételének – ebben a periódusban érte el ugyanis a fogyasztás növekedési üteme a csúcspontját. Elméletileg egy 5%-os áfaemelésnek 8 milliárd lejes pluszbevételt kellene hoznia az államnak éves szinten, vagy 4 milliárd lejt az idei év végéig. Gyakorlatban azonban kevesebb pénzt tud behajtani a kormány, mivel a fogyasztás mérséklődik, a gazdaság növekedési kilátásai pedig nem kecsegtetőek. Cristian Orgonas , a hotnews.ro elemzője szerint még az adónövelés segítségével is nehezen fogja tudni teljesíteni Románia az IMF által megszabott 6,8%-kos hiánycélt. Ha az áfaemelésre 2007-ben került volna sor, a kereskedők minden bizonnyal a teljes adóteher-többletet a fogyasztókra vezették volna át annak érdekében, hogy minél több profitra tegyenek szert. Emellett az áfaemelésnek pszichológiai hatása is lesz, mivel a fogyasztókat a kelleténél is nagyobb visszafogásra ösztönzi, ami tovább lassítja a gazdaság talpraállását. Diósi László , az OTP Románia vezérigazgatója szerint az áfa a legigazságosabb adónem, mivel minden fogyasztó egyformán fizeti meg, függetlenül attól, hogy éppen kenyeret vesz vagy Ferrarit. Az adó mértéke nem függ a jövedelemtől csak a fogyasztástól, ezért úgy gondolom, hogy az adóemelések közül ez volt a legszerencsésebb megoldás a kormány részéről. Az inflációra gyakorolt hatása egyelőre még kiszámíthatatlan, de nem fog okvetlenül megjelenni az egész hatás az inflációban. A magyarországi tapasztalatok például azt mutatták, hogy az áfaemelés az első egy-két hónapban megdobta az inflációt, viszont utána eltűnt ennek a hatása: a kereskedők inkább lenyelték az áfát, egy idő után egyfajta versenyelőnynek tekintve a konkurenciával szemben. Voltak olyan reklámok is, hogy Nálunk nem érződik az áfaemelés vagy Nálunk áfaemelés-mentesen vásárolhat. Tehát legfeljebb csak egy kicsi része fog végiggyűrűződni az infláción, az egész semmiképpen sem, és biztosan nem tartósan – mondta Diósi László a Transindex nek.

A magyarországi példára visszatérve: nem pont azért nem hárították át a cégek az adóterhet a fogyasztókra, mert az áfát korábban emelték meg, amikor még nem volt annyira a padlón a gazdaság, mint most Romániában?

Romániában még kisebb a piac, a fogyasztás visszaesése miatt nagyon sok kereskedő és termelő cég napi gondokkal küszködik, ezért ők mindenképpen érdekeltek lesznek abban, hogy a megmaradt vásárlók ne forduljanak el tőlük. Ezért meg fogják találni majd a belső forrásokat a hatékonyságuk javításában és költségeik csökkentésében, annak érdekében, hogy 1-2%-nál nagyobb mértékben ne kelljen növeljék áraikat. Pont egy ilyen megszorult helyzetben gondolom azt, hogy az áfaemelést inkább lehetőségnek fogják tekinteni, mint problémának.

Milyen árucikkeket fog elsősorban érinteni a drágulás és mikortól fog érződni az áremelkedés?

A drágulás első, és remélhetőleg utolsó hulláma is a következő 1-2 hónapban megérkezik. Azoknál a cikkeknél fogják ezt leghamarabb és leginkább érvényesíteni, amelyek a legkevésbé árérzékenyek, műszaki cikkek esetében úgy gondolom, hogy ez a drágulás nagyon hamar át fog hullámzani. Vannak olyan cikkek, amelyek az áfaemelés próbáját már nem bírnák ki, olyan kicsi rajta a profitráta, vagy olyan erős a konkurenciaharc, hogy nem engedheti meg magának senki az áremelést.

Ezek szerint például az élelmiszertermékek árát, mint a kenyér, nem fogja olyan nagy mértékben érinteni az áfaemelés?

Nem annyira és nem olyan tartósan. Másrészt pedig az élelmiszerek árában a többi hatás, mint az importárak és exportárak alakulása, az időjárás illetve az állami szubvenciók alakulása is jelentős súllyal bír. Ebben a sok hatásban az áfaemelés hatása már el fog veszni.

Az áfaemelés következtében megnövekedett adóteher nem vonja maga után a magasabb adócsalás kockázatát, esetleg azt, hogy a hazai cégek inkább külföldre helyezek át tevékenységüket?

Az áfa, mint egyfajta igazságos adónem azzal a veszéllyel is jár, hogy a feketegazdaságot még inkább elmélyíti – hiszen nagyon sok esetben rögtön azt kérdezzük, hogy „áfa nélkül mennyi lenne ez a munkálat”. Szerencsére sok esetben kikerülhetetlen az áfa kifizetése. Természetesen az is elő fog fordulni, ahogy most is, hogy sok árucikket külföldön vásárolnak meg az emberek, de nem hiszem, hogy az áfából származó árkülönbség önmagában indokolni fogja, hogy külföldre menjenek. A cégeknek ez nem érinti a székhelyválasztását, mert az áfát mindenkinek meg kell fizetni, aki Románia területén fogyaszt. Ebből a szempontból az lett volna veszélyes, ha a társasági adót emelik meg, hiszen nagyon sok cég azért választotta Romániát, mert egységes és alacsony a társasági adókulcs. Ha ezt megemelték volna, akkor bizony elgondolkodtak volna a külföldi cégek, hogy nem érné meg inkább máshol kamatoztatni a tőkéjüket.

Mennyire teljesíthető az áfaemelés révén a kormány által kitűzött, 6,8%-os deficitcél?

Önmagában ezzel nem, a kiadások területén továbbra is sokkal nagyobb önmérsékletre van szüksége a kormánynak. Az adóbevételek nem folynak be mindig az elvárások szerint: csökkenhet a fogyasztás, annak egy része külföldre tevődhet át, esetleg nőhet a feketegazdaság. Mindenféleképpen az állami kiadások visszafogása terén kell keresni továbbra is a megoldásokat, annál is inkább, mert például a gyógyszerkassza kintlevőségei, vagy akár a cégek számára vissza nem fizetett áfa további milliárdokra rúgnak. A csata tehát még egyáltalán nincs megnyerve. Nagyon fegyelmezett intézkedésekre van szükség a továbbiakban is.

Tehát nem várható, hogy mondjuk 10%-ra emelkedjen az idei infláció?

Nem, ez egyáltalán nem valószínű, nem hiszem, hogy az éves infláció 5%-nál nagyobb lesz.