Juhász Jácint: kitolódott a bizonytalansági periódus

Miért reagált intenzíven a tőzsde és a valutaárfolyam az alkotmánybíróság döntésére, és mik lesznek annak a következményei, hogy nem csökkennek a nyugdíjak? – kérdeztük Juhász Jácint gazdasági elemzőt, a BBTE közgazdasági karának dékánhelyettesét. – Ennek az alkotmánybírósági döntésnek azonnali következménye, hogy a kormány által megfogalmazott megszorító intézkedések közül jelen pillanatban egyiket sem lehet érvényre juttatni, hiszen bár az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy csak egy cikkely ütközik az alkotmánnyal, de ennek gyakorlatilag az a jogi következménye, hogy a teljes törvény vissza kell kerüljön a parlament elé újabb megvitatásra, újabb módosításra. Emiatt gyakorlatilag a költségvetés kiegyensúlyozását megcélzó intézkedéseket tartalmazó teljes csomagot vagy halasztással fogadtatják el, vagy sehogy, mert többen is azt mondták, hogy ha ez nem megy, akkor adónövelést kell véghezvinni. Maga a kormánypárt is többször kijelentette, hogy ha nem sikerül ebben a formában megvalósítani a költségvetés kiegyensúlyozását, akkor nem marad más eszköz a kezében, mint az adók növelése. Elég nehéz eldönteni, hogy mi fog következni, hiszen a vezető kormánypárt politikusai még nem nyilatkoztak ezzel kapcsolatban. Az ellenzék egyből fellelkesült ezen a döntésen, és a kormányváltást, különböző intézkedések bevezetését javasolták, de ezek mind spekulációk mindaddig, amíg nem látjuk, hogy a kormánynak mi lesz erre a konkrét és határozott lépése.

A tőzsde nagyon érzékenyen reagált. Valós az a félelem, ami ezekben a számokban tükröződik?

– Ezekben a számokban az tükröződik, hogy Romániában továbbra sincs semmi kézzelfogható intézkedés, amivel a krízis hatásait, a költségvetési hiány problémáit megpróbáljuk kezelni, és ez az, ami miatt ez a tőzsdei reakció, illetve ami miatt az euró-lej árfolyam is negatívan reagált a hírre. Tehát mégis fennmarad ez a bizonytalanság, és mégsem tudjuk, hogy mit akarunk csinálni. Nem is a jelenlegi romániai helyzetet mutatja ez a reakció, hanem inkább ennek a bizonytalansági periódusnak a kitolódását.

Mennyire befolyásolja ez a környező országokat? A bejelentés hatására a forint is gyengült.

– Ezt nehéz megmondani, hiszen az országok egymásra való hatása sok áttételes szálon valósul meg. Nyilvánvaló, hogy egyetlenegy országnak sem jó, ha a szomszédjában problémák vannak, hiszen a külföldi befektetők legtöbbször nem azt nézik, hogy Románia, hanem azt, hogy Kelet-Európa. És ők azt látják, hogy Kelet-Európában még mindig nincs megoldódva a helyzet. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Magyarországgal és többi szomszédunkkal kapcsolatban sokkal mérsékeltebb hatása van, inkább egy kis ingadozást okoz, az újdonság erejével ható hír, de nem hinném, hogy meghatározó erőssége lenne ezeknek a mozgásoknak az ő gazdaságukon belül.

Egyre többen beszélnek a kormány B tervéről, amely állítólag ÁFA-növelést, illetve az egységes adókulcs növekedését jelentené. Milyen szintű emelésre lenne szükség ahhoz, hogy pótolja azokat a kiadásokat, amelyeket a nyugdíjak szinten tartása okoz?

– A jelenlegi tervek szerint a B alternatíva, amiről a sajtó és a kormány is beszélt, egy 20%-ra történő jövedelemadó-növelést jelentene, illetve az ÁFA is mindenképpen 20% fölé, akár 25%-ra nőne. De erről még korai beszélni. Amíg nem látjuk, hogy a kormány milyen hivatalos álláspontra helyezkedik ezután a döntés után, egyelőre csak spekulálunk a különböző alternatívákról.