Hogyan jussunk hitelhez válság idején?

Kis- és középvállalatok forráshoz jutásának lehetőségeiről szervezett hétfőn kerekasztal-beszélgetést a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus , a Romániai Magyar Közgazdász Társaság , illetve a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara. A beszélgetés meghívottja volt Szécsi Kálmán , a Raiffeisen Románia igazgatója, Ljubicic Gábor , az OTP Románia vezérigazgató-helyettese, Juhász Jácint , a BBTE Közgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese, illetve Radetzky Jenő , a Kárpátia Kamara tiszteletbeli elnöke.

Az összejövetelen tehát mind gyakorlati, mind elméleti megközelítésből megismerhettük, milyen lehetőségei vannak a hitelfelvételre a kisebb vállalkozásoknak.

Radetzky Jenő kifejtette, a magyarországi és romániai gazdasági politikát nem elszigetelten, hanem regionális szinten kell kialakítani, és téves a mostanában gyakran emlegetett szűk mozgástérre hivatkozni a vállalkozások támogatása esetén. A szakember szerint ugyanis igenis van mozgástér, amit elsősorban a piacbővítés, a kétirányú gazdasági kapcsolatok, esetleg a közös vállalatok indítása révén lehet kialakítani. Kiemelte, Magyarországon új koncepció van kialakulóban, ami

az egész Kárpát-medencei régió gazdasági fejlesztését

célozza. A romániai, hasonlóan a magyarországi gazdasági modell ugyanis duális jellegű, egyrészt a multinacionális nemzetközi tőke, másrészt a kisvállalati szektor mozgatja.

Az EU-ban 23 millió bejegyzett vállalkozást tartanak nyilván, amelynek 99,9%-a kis- és középvállalat. Náluk dolgozik a foglalkoztatottak 70%-a, az előállított nyereségnek azonban csak a 40-45%-át adják, a nemzetközi mozgástérben pedig 20-25%-os arányban vesznek részt. A közös, regionális elképzelésen keresztül könnyebben kivitelezhető, hogy a kisvállalatokból regionális vállalatok, majd akár multik váljanak.Juhász Jácint elméleti áttekintést nyújtott a finanszírozási hüvelykujjszabályokról, amelyeket akár nagyobb pénzügyi szakismeret nélkül is követniük kell a cégeknek, hogy ne ütközzenek likviditási problémákba. A finanszírozás tervezése könnyű volt 2007-ben, a kérdés aktualitása most érződik igazán – emelte ki a közgazdász.

Egy vállalat életpályáját finanszírozási szempontból különálló részekre lehet tagolni. Induláskor még csak a 3F-nek nevezett (Family, Friends, Fools) csoport biztosítja a kezdőtőkét, ők azok, akik hisznek a vállalkozásban az ötlet megszületésekor, noha

az első 3-5 évben a túlélési valószínűség alig 10%.

A banki hitelek esetén Juhász Jácint kiemelte, hogy vigyázni kell, hogy a rövid lejáratú (1 évnél rövidebb futamidejű) hiteleket rövid lejáratú eszközök (készletek, gyorsan megtérülő beruházások) finanszírozására szabad csak felhasználni. Ha ez nem így történik, könnyen likviditási problémákat szülhet. Hasonlóan a hosszú lejáratú hiteleket hosszú lejáratú eszközökbe kell fektetni, ugyanis ennek figyelmen kívül hagyása vezet a lappangó károk kialakulásához, a jövedelmezőség visszafogásához.

Probléma még ott is keletkezhet, hogy a hitelkérelmek benyújtásához szükséges üzleti, finanszírozási vagy beruházási terven a cégek gyakran torzítanak, hiszen nem maguknak, hanem a hitelintézet számára állítják össze. Továbbá figyelmeztetett, hogy nem érdemes a cégeknek különféle valutaspekulációkba bocsátkozniuk: ha a belföldi piacon tevékenykednek, inkább lejben vegyenek fel hitelt.

Ljubicic Gábor is egyetértett abban, hogy a cégek a válság előtt meggondolatlan beruházásokra vették fel a hiteleket, mert szinte mindenből nyereséget tudtak kovácsolni. A válság azonban beütött, és likviditási téren visszahúzta a gazdaságot,

a vásárlóerő jóformán eltűnt

,

majd vele együtt a cégek is megszűntek. A vállalatok legnagyobb része napi finanszírozási gondokkal küzd, néhányuknak azonban sikerült jól pozicionálnia magát és gyorsan megtalálni helyét a nemzetközi piacon. A banki szakember kiemelte, hogy csak 2010-ben 6250 cég csődölt be, illetve 20 ezren függesztették fel tevékenységüket. Ez a gazdasági apadás rendkívüli hatással van a bankszektorra, ugyanis ők is átszervezésre, kevésbé erőforrás-igényes működésre kényszerültek.

A bankár nem mutatkozik optimistának a közeljövőt illetően, ugyanis a négy ábra közül inkább a két bal oldali egyikének a beteljesülését valószínűsíti, azaz W vagy L alakú gazdasági pályát jósol.A vállalatok ilyen körülmények között a beruházási hitelek helyett inkább forgóeszköz-hitelt keresnek, az OTP például egy évre fix kamatozású hitelt ajánl, így kiszámíthatóvá teszi erre a periódusra a finanszírozást. A fogyasztási hitelek hasonlóan erősen visszaestek, ugyanis nagyon kevesen merik házukat, vagyonukat biztosítékként fogyasztási hitel mögé tenni.

Szécsi Kálmán sem mutatkozott túl bizakodóan a hitelezés megindulása terén. Márciusban bár kicsit felélénkült a piac, áprilisra és májusra újból stagnálás állt be. Ezt mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat visszaesése okozta.

A keresletet a bevételek és jövedelmek mértéke, az árfolyam és kamatszint, illetve a vállalatok árbevétele és likviditása befolyásolja. A kínálati oldalt a források ára, a várható kockázatok, illetve a szabályozási és felügyeleti környezet stabilitása építi fel. A szakember szerint a munkanélküliség az év második felében növekedni fog, a fogyasztói bizalom tovább fog gyengülni, ebből következően pedig

a lakosság kölcsönzési hajlandósága is csökkenni fog.

Ezek újabb veszélyforrásokat jelentenek a bankok számára, amelyeknek a hitelkereslet apadása mellett az egyre nagyobb kétes kintlevőséggel is számolniuk kell. A szakember hozzátette, hogy a válság elején a privát szektor jövedelme volt a bizonytalanabb, a közszféra pedig biztonságosabbnak tűnt, azonban ez mostanra megfordult.

A hitelezés beindításának tehát nem elégséges feltétele a kínálat változtatása, például alacsonyabb kamatok révén, ugyanis a lakosság bizalma nagyon megrendült. A hitelkínálat szempontjából még fontos szempont a szabályozási keret változtatása, például a bankadó ötlete most újabb zavart szül a bankszférában, a bizonytalan politikai környezet miatt nehezen tudnak tervezni a hitelintézetek.