A kontinens leggazdagabb országa, de óriási a társadalmi egyenlőtlenség, a munkanélküliség pedig 40%. A világbajnokság azonban 0,5%-kal növelheti az idei GDP-t.
A csodák országaként tartják számon, az egész afrikai kontinens gazdaságilag legfejlettebb állama, az egy főre eső éves vásárlóerő 10 ezer dollár. Mindemellett a válság itt is beütött, ha a kormány az utolsó pillanatban nem egyezett volna meg a szakszervezetekkel, a világbajnokság első napján nemzetbiztonsági erők nélkül maradt volna az ország. Annak ellenére, hogy komoly strukturális problémákkal küzd elsősorban a szociális egyenlőtlenségek miatt, az ország gazdasága igencsak fejlett, hála a talajban rejlő ásványi kincseknek. A dél-afrikai földben a világ platinaforrásának nem kevesebb, mint 90%-a található, a mangánkészletnek 80%-a, a krómnak 70%-a, az aranynak pedig 40%-a rejlik a régió talajában. A The Economist szerint az ország exportja 2008-ban megduplázódott, elérve a 91 milliárd dollárt, ami a GDP 33%-ának felelt meg. Az államadósság a GDP 23%-ára csökkent, az 1994-es érték felére süllyedve.
A világon a leggyorsabban ebben az országban
térülnek meg a külföldi tőkebefektetések. A gazdasági potenciáljának, illetve 50 millió fős lakosságának köszönhetően Dél-Afrika egyre több külföldi befektetőt vonz. A legjelentősebb ezek közül Kína, amely az ország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a kölcsönös árucserék értéke tavaly meghaladta a 120 milliárd dollárt, ami az 1998-as érték kétszerese. Mindezek ellenére a gazdaság nem képes új munkahelyeket teremteni. Paradox módon Zimbabwe kivételével Dél-Afrikában a legnagyobb a munkanélküliség a világon, a statisztikák szerint 4 lakosból csak 3 dolgozik. A nem hivatalos adatok szerint még ennél is rosszabb a helyzet: a munkanélküliségi ráta eléri a 40%-ot. Továbbá a Világgazdasági Fórum jelentése szerint Dél-Afrika a világelsők között szerepel a befektetők védelme, a pénzügyi szféra és bankszektor stabilitása tekintetében, azonban sereghajtó a biztos munkaerőpiacot nézve. Az egyenlőtlen jövedelemszintek ugyancsak hátráltatják a gazdasági haladást: 2008-ban a színes bőrűek 83%-ának volt 5000 eurós éves fizetése, miközben a fehérbőrűek 77%-a 80.000 euró körül keresett évente.
Ki profitál a foci világbajnokságból?
Az ország történetének meghatározó eseménye az idei futball-világbajnokság, ami remények szerint sok pénzt hoz majd a konyhára. Tény: a pénz folyik, de nem csak a dél-afrikai zsebekbe. A világbajnokság várhatóan 0,5%-kal emeli meg az ország GDP-jét, ami igencsak sokat nyom a latban az idei évre becsült 3%-os gazdasági növekedés mellett – mutatott rá a Grant Thornton elemzőcég. Körülbelül 373 ezer külföldi vendéget várnak a játékok alatt, akik átlagosan 18 napot fognak maradni, és ezalatt 30.200 randet (4000 dollárt) fognak elkölteni személyenként.
Természetesen a hatóságok féltek attól, hogy a recesszió visszaveti a bajnokság gazdasági előnyeit, de ha a Grant Thorntonnak igaza van, az országnak nem lesz miért aggódnia. A rendezvény összesen 12,4 milliárd dollár többletbevételt jelent a gazdaságnak, ennek legnagyobb részét már 2010 előtt megtermelték. A turizmus 16%-ban járul hozzá ehhez az összeghez, a maradék nagy részét a kormány infrastrukturális fejlesztési kiadásai képezik.
Ez szép teljesítmény Dél-Afrikának, mondhatnánk. Azonban maguk a lakosok is zúgolódnak a hatalmas összeg miatt, amit a FIFA nyerni szeretne a rendezvényből, miközben Dél-Afrika is viseli a költségek legnagyobb részét. A FIFA egyedül a díjként járó pénzért felel, illetve a csapatok utazási költségeit és felkészülésüket állja, ami a 2006-os németországi világbajnokságon 279 millió dollár volt. A FIFA májusban közölte, hogy 100 millió dollárnyi extra összeget folyósít Dél-Afrikának, annak érdekében, hogy a megfelelő körülmények biztosítva legyenek.
A bajnokságból származó közvetlen jövedelem, amely a televíziós közvetítésekhez és a marketing jogokhoz kötődnek, mind a FIFA-t illetik. A Citibank szerint a legutóbbi világbajnokság alkalmával a FIFA nyeresége 1,8 milliárd dollár volt, ami Dél-Afrika GDP-jének 0,7%-át teszi ki. A szervezet a pénz legnagyobb részét a futball fejlesztésére fordítja világszerte.
Afrika: a következő nagyágyú?
A szakemberek között sem egyértelmű: melyik feltörekvő ország fog valóban naggyá válni a 21. században? Ugyanúgy, ahogy a 20. század Amerikáé, a 19. Nagy-Britanniáé volt, ez a periódus is kedvezni fog valakinek, azonban még nem egyértelmű, hogy Ázsia, Afrika, esetleg Latin-Amerika fogja követni Kínát és Indiát a fejlődés terén.
Tíz évvel ezelőtt a The Economist még a reménytelen kontinensként emlegette Afrikát, azóta azonban igencsak ígéretes haladást produkált. 2000-2008 között Afrika éves outputja 4,9%-kal nőtt, kétszer olyan intenzíven, mint 1980-1990 között. Ezzel a teljesítményével meghaladta a világátlagot jelentő 3,8%-ot. A külföldi direkt befektetések 10 milliárd dollárról 88 milliárdra nőttek, meghaladva India 42 milliárd dollárját, illetve közel utolérve a kínai 108 milliárd dolláros közvetlen külföldi beruházást.
Feltehető azonban a kérdés, hogy valóban fenntartható ez a növekedés, vagy csak a hirtelen feltámadt lelkesedés okozott itt is egy buborékot? A pesszimisták mindig három érvet emelnek ki: az első, hogy az afrikai politika nem működőképes, és egy polgárháború alig néhány hét alatt semmissé teheti az évtizedek alatt elért fejlődést. Másik érv, hogy az afrikai gazdaság erőteljesen függ a természetes erőforrásoktól, harmadrészt pedig a gazdasági növekedést nem érzi meg a szegény réteg. Azonban az elmúlt néhány évtizedben ezeket az ellenérveket a valóság legalábbis részben megcáfolta.
Afrikai sikerek: fejlesztés, kitermelés, növekvő lakosság
A kormányzati kudarcokat ellensúlyozzák az elért sikerek: 2000-re a tíz évvel azelőtti 22%-os inflációt 8%-ra sikerült leszorítani, a vállalkozási szektor fejlődésnek indult. Igaz, hogy Afrika túlságosan is támaszkodik az altalajkincseire, de ennek is érezni fogja az előnyét a következő néhány évben, ugyanis egyre intenzívebb a verseny a kőolaj- és az ásvány-kitermelési jogokért.
A McKinsey gazdaságelemző cég tanulmányában rámutatott, hogy a természetes erőforrás szektora a kontinens gazdaságának csupán egyharmadát teszi ki. Olyan nagy vállalatok működnek más területeken, mint a világ második legnagyobb sörfőzdéje, a SABMiller, illetve az Aspen Pharmacare, ami az egyik világvezető gyógyszergyártó óriás.
A növekvő életszínvonalnak köszönhetően az elkövetkező öt évben 200 millióval bővül az afrikai fogyasztói társadalom, a munkaképes korú lakosság a jelenlegi 500 millióról 1,1 milliárdra növekszik 2040-re. A fogyasztási javakat gyártó vállalatok, kezdve a nyugati óriásoktól, mint a Procter & Gamble , egészen a fejlődő világ autógyáraiig, mint az indiai Tata Motors , lassan terjeszkednek Afrikában. A külföldi vállalatok pedig előszeretettel termeltetnek Afrikában, mivel az európai lakosság csökken, az indiai és kínai munkaerő-költségek pedig emelkednek.
Afrika emellett a takarékos fejlesztés előnyeit is élvezi, amely elsősorban a szegények helyzetén kíván javítani. Ilyen például a kenyai Safaricom, illetve annak versenytársai, amely a mobiltelefonokon keresztüli pénzutalás szolgáltatását nyújtja, de a mobil-betétek és mezőgazdasági biztosítások is fontos elemeit képezik a szegények támogatásának.
Természetesen ebben a tekintetben is jelentős eltérések vannak. Kenyában, miután a kormány kilépett a haldokló telekommunikációs szektorból, a mobiltelefonok szinte mindenhol megtalálhatóak; a szomszédos Etiópiában azonban, ahol az állami befolyás erőteljesebb, mint valaha, a lakosok csupán 2%-a rendelkezik mobilkészülékkel.
Forrás: The Economist, Capital
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!