A kontinens leggazdagabb országa, de óriási a társadalmi egyenlőtlenség, a munkanélküliség pedig 40%. A világbajnokság azonban 0,5%-kal növelheti az idei GDP-t.
A csodák országaként tartják számon, az egész afrikai kontinens gazdaságilag legfejlettebb állama, az egy főre eső éves vásárlóerő 10 ezer dollár. Mindemellett a válság itt is beütött, ha a kormány az utolsó pillanatban nem egyezett volna meg a szakszervezetekkel, a világbajnokság első napján nemzetbiztonsági erők nélkül maradt volna az ország. Annak ellenére, hogy komoly strukturális problémákkal küzd elsősorban a szociális egyenlőtlenségek miatt, az ország gazdasága igencsak fejlett, hála a talajban rejlő ásványi kincseknek. A dél-afrikai földben a világ platinaforrásának nem kevesebb, mint 90%-a található, a mangánkészletnek 80%-a, a krómnak 70%-a, az aranynak pedig 40%-a rejlik a régió talajában. A The Economist szerint az ország exportja 2008-ban megduplázódott, elérve a 91 milliárd dollárt, ami a GDP 33%-ának felelt meg. Az államadósság a GDP 23%-ára csökkent, az 1994-es érték felére süllyedve.
A világon a leggyorsabban ebben az országban
térülnek meg a külföldi tőkebefektetések. A gazdasági potenciáljának, illetve 50 millió fős lakosságának köszönhetően Dél-Afrika egyre több külföldi befektetőt vonz. A legjelentősebb ezek közül Kína, amely az ország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a kölcsönös árucserék értéke tavaly meghaladta a 120 milliárd dollárt, ami az 1998-as érték kétszerese. Mindezek ellenére a gazdaság nem képes új munkahelyeket teremteni. Paradox módon Zimbabwe kivételével Dél-Afrikában a legnagyobb a munkanélküliség a világon, a statisztikák szerint 4 lakosból csak 3 dolgozik. A nem hivatalos adatok szerint még ennél is rosszabb a helyzet: a munkanélküliségi ráta eléri a 40%-ot. Továbbá a Világgazdasági Fórum jelentése szerint Dél-Afrika a világelsők között szerepel a befektetők védelme, a pénzügyi szféra és bankszektor stabilitása tekintetében, azonban sereghajtó a biztos munkaerőpiacot nézve. Az egyenlőtlen jövedelemszintek ugyancsak hátráltatják a gazdasági haladást: 2008-ban a színes bőrűek 83%-ának volt 5000 eurós éves fizetése, miközben a fehérbőrűek 77%-a 80.000 euró körül keresett évente.
Ki profitál a foci világbajnokságból?
Az ország történetének meghatározó eseménye az idei futball-világbajnokság, ami remények szerint sok pénzt hoz majd a konyhára. Tény: a pénz folyik, de nem csak a dél-afrikai zsebekbe. A világbajnokság várhatóan 0,5%-kal emeli meg az ország GDP-jét, ami igencsak sokat nyom a latban az idei évre becsült 3%-os gazdasági növekedés mellett – mutatott rá a Grant Thornton elemzőcég. Körülbelül 373 ezer külföldi vendéget várnak a játékok alatt, akik átlagosan 18 napot fognak maradni, és ezalatt 30.200 randet (4000 dollárt) fognak elkölteni személyenként.
Természetesen a hatóságok féltek attól, hogy a recesszió visszaveti a bajnokság gazdasági előnyeit, de ha a Grant Thorntonnak igaza van, az országnak nem lesz miért aggódnia. A rendezvény összesen 12,4 milliárd dollár többletbevételt jelent a gazdaságnak, ennek legnagyobb részét már 2010 előtt megtermelték. A turizmus 16%-ban járul hozzá ehhez az összeghez, a maradék nagy részét a kormány infrastrukturális fejlesztési kiadásai képezik.
Ez szép teljesítmény Dél-Afrikának, mondhatnánk. Azonban maguk a lakosok is zúgolódnak a hatalmas összeg miatt, amit a FIFA nyerni szeretne a rendezvényből, miközben Dél-Afrika is viseli a költségek legnagyobb részét. A FIFA egyedül a díjként járó pénzért felel, illetve a csapatok utazási költségeit és felkészülésüket állja, ami a 2006-os németországi világbajnokságon 279 millió dollár volt. A FIFA májusban közölte, hogy 100 millió dollárnyi extra összeget folyósít Dél-Afrikának, annak érdekében, hogy a megfelelő körülmények biztosítva legyenek.
A bajnokságból származó közvetlen jövedelem, amely a televíziós közvetítésekhez és a marketing jogokhoz kötődnek, mind a FIFA-t illetik. A Citibank szerint a legutóbbi világbajnokság alkalmával a FIFA nyeresége 1,8 milliárd dollár volt, ami Dél-Afrika GDP-jének 0,7%-át teszi ki. A szervezet a pénz legnagyobb részét a futball fejlesztésére fordítja világszerte.
Afrika: a következő nagyágyú?
A szakemberek között sem egyértelmű: melyik feltörekvő ország fog valóban naggyá válni a 21. században? Ugyanúgy, ahogy a 20. század Amerikáé, a 19. Nagy-Britanniáé volt, ez a periódus is kedvezni fog valakinek, azonban még nem egyértelmű, hogy Ázsia, Afrika, esetleg Latin-Amerika fogja követni Kínát és Indiát a fejlődés terén.
Tíz évvel ezelőtt a The Economist még a reménytelen kontinensként emlegette Afrikát, azóta azonban igencsak ígéretes haladást produkált. 2000-2008 között Afrika éves outputja 4,9%-kal nőtt, kétszer olyan intenzíven, mint 1980-1990 között. Ezzel a teljesítményével meghaladta a világátlagot jelentő 3,8%-ot. A külföldi direkt befektetések 10 milliárd dollárról 88 milliárdra nőttek, meghaladva India 42 milliárd dollárját, illetve közel utolérve a kínai 108 milliárd dolláros közvetlen külföldi beruházást.
Feltehető azonban a kérdés, hogy valóban fenntartható ez a növekedés, vagy csak a hirtelen feltámadt lelkesedés okozott itt is egy buborékot? A pesszimisták mindig három érvet emelnek ki: az első, hogy az afrikai politika nem működőképes, és egy polgárháború alig néhány hét alatt semmissé teheti az évtizedek alatt elért fejlődést. Másik érv, hogy az afrikai gazdaság erőteljesen függ a természetes erőforrásoktól, harmadrészt pedig a gazdasági növekedést nem érzi meg a szegény réteg. Azonban az elmúlt néhány évtizedben ezeket az ellenérveket a valóság legalábbis részben megcáfolta.
Afrikai sikerek: fejlesztés, kitermelés, növekvő lakosság
A kormányzati kudarcokat ellensúlyozzák az elért sikerek: 2000-re a tíz évvel azelőtti 22%-os inflációt 8%-ra sikerült leszorítani, a vállalkozási szektor fejlődésnek indult. Igaz, hogy Afrika túlságosan is támaszkodik az altalajkincseire, de ennek is érezni fogja az előnyét a következő néhány évben, ugyanis egyre intenzívebb a verseny a kőolaj- és az ásvány-kitermelési jogokért.
A McKinsey gazdaságelemző cég tanulmányában rámutatott, hogy a természetes erőforrás szektora a kontinens gazdaságának csupán egyharmadát teszi ki. Olyan nagy vállalatok működnek más területeken, mint a világ második legnagyobb sörfőzdéje, a SABMiller, illetve az Aspen Pharmacare, ami az egyik világvezető gyógyszergyártó óriás.
A növekvő életszínvonalnak köszönhetően az elkövetkező öt évben 200 millióval bővül az afrikai fogyasztói társadalom, a munkaképes korú lakosság a jelenlegi 500 millióról 1,1 milliárdra növekszik 2040-re. A fogyasztási javakat gyártó vállalatok, kezdve a nyugati óriásoktól, mint a Procter & Gamble , egészen a fejlődő világ autógyáraiig, mint az indiai Tata Motors , lassan terjeszkednek Afrikában. A külföldi vállalatok pedig előszeretettel termeltetnek Afrikában, mivel az európai lakosság csökken, az indiai és kínai munkaerő-költségek pedig emelkednek.
Afrika emellett a takarékos fejlesztés előnyeit is élvezi, amely elsősorban a szegények helyzetén kíván javítani. Ilyen például a kenyai Safaricom, illetve annak versenytársai, amely a mobiltelefonokon keresztüli pénzutalás szolgáltatását nyújtja, de a mobil-betétek és mezőgazdasági biztosítások is fontos elemeit képezik a szegények támogatásának.
Természetesen ebben a tekintetben is jelentős eltérések vannak. Kenyában, miután a kormány kilépett a haldokló telekommunikációs szektorból, a mobiltelefonok szinte mindenhol megtalálhatóak; a szomszédos Etiópiában azonban, ahol az állami befolyás erőteljesebb, mint valaha, a lakosok csupán 2%-a rendelkezik mobilkészülékkel.
Forrás: The Economist, Capital
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!