Mivel jár a kötelező lakásbiztosítás?

Akár már júliustól életbe léphet a kötelező lakásbiztosítás rendszere, miután a PAID, amely a programban résztvevő biztosítókat tömöríti, aláírta a viszontbiztosítási szerződést – mondta nemrég Marius Bulugea , a PAID igazgatója. A törvény már 2008-ban életbe kellett volna lépjen, azonban azóta folyamatosan halogatják a gyakorlati alkalmazást.

Hogyan épül fel a rendszer?

A törvény értelmében minden lakóingatlant kötelező módon be kell majd biztosítani három kockázat: földcsuszamlás, árvíz és földrengés ellen, annak ellenére, hogy ezek például egy kolozsvári, belvárosi tömbházlakás esetén igazán elhanyagolható veszélyeknek számítanak. A betonból, fémből vagy téglából épített házak esetén 20 eurót kell fizetni évente, a fából vagy vályogból készült házak díja 10 euró. A biztosított összeg is a díjakhoz mérten alakul: az első kategória esetén 20 ezer eurót, a második kategóriába tartozó ingatlanokat 10 ezer euróra biztosíthatjuk be. Ezek mind első, mind második ránézésre realitástól elszakadt értékeknek tűnnek. Ráadásul a törvényt már 2006-ban megfogalmazták, amikor az ingatlanárak igencsak intenzív növekedésben voltak, továbbá az IMF is a díjszabási rendszer újragondolását tanácsolta nemrég Romániának. Emellett ha például egy földcsuszamlás elviszi a házat, kevés esélye van annak, hogy a pajtát vagy a kertet érintetlenül hagyja: ezeket a javakat pedig már nem érinti a biztosítás, ahogy a lakásban található vagyontárgyakat sem.

Egyéb rendelkezések:

– A biztosítást kötelező a lejárat előtt 24 órával meghosszabbítani. Aki olyan lakást vásárol amelyik nincs bebiztosítva, 5 napon belül meg kell kötni a szerződést, különben 100-tól 500 lejes büntetést szabhat ki a helyi önkormányzat. – Az állami vagy önkormányzati lakások biztosítását az adminisztrációra kijelölt személy kell megkösse. A szociális segélyben részesülő személyek lakásainak biztosítása a helyi önkormányzatot terheli. – Aki a törvény életbe lépésekor már rendelkezik egy fakultatív lakásbiztosítással, amely lefedi az említett kockázatokat, megvárhatja míg az lejár, de utána kötelezőt kell kössön – esetleg ahhoz még csatolhat fakultatív biztosítást. – A kötelező lakásbiztosításokat egy bizottsághoz, a Katasztrófa Ellenes Biztosítási Szövetséghez (PAID) tartozó biztosítók köthetik, amely jelenleg 13 intézetet foglal magába: Astra, Clal Romani, Groupama Asigurări, ABC Asigurări, Ardaf, Carpatica Asigurări, Certasig, Citz Insurance, Credit Europe Asigurări, Euroins, Generali és Grawe Romania. Ezek összesen 4,545 millió euró alaptőkét dobtak össze. Az első három cég 15%-os részesedéssel, a többi 5,5%-kal járult hozzá a pénzalaphoz.A PAID úgy becsüli, hogy az első évben a bebiztosított lakások aránya 20-30% körüli lesz, három éven belül pedig ez az arány 75%-ra fog emelkedni. Jelenleg a biztosító-felügyelet szerint a több mint 8 millió romániai lakóingatlannak csak körülbelül 15%-a van bebiztosítva.

Annak ellenére választják hihetetlenül kevesen a lakásbiztosítást, hogy több mint 900 ezer személy, azaz a lakosság 4,5%-a fokozottan árvízveszélyes területen lakik – mutat rá környezetvédelmi minisztérium. A magas kockázat Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Beszterce, Szilágy, Kolozs, Fehér, Maros, Szeben, Kovászna és Brassó megyékben van.

Romániában összesen több mint 1 millió hektár árvízveszélyes terület van, a számítások szerint 88 400 lakást bármelyik pillanatban elvihet a víz. 2008-ban csak a földcsuszamlásból és árvízből származó károk 2,79 milliárd lejt tettek ki, ezek a katasztrófák tavaly 156,4 millió lejnyi pusztulást okoztak.

A statisztikák szerint tehát akár jogosnak tűnhet az állam igénye arra vonatkozóan, hogy ne csak rá háruljon a károk finanszírozása.

Biztosítók, hajrá!

Az utóbbi időben több biztosítótársaság is felismerte a törvényben rejlő lehetőségeket, és nagyszabású kampányt indítottak a fakultatív biztosítások piacán, amit könnyedén összeköthetnek az ügyfelek a kötelező kockázatok lefedésével. Egy 100.000 euróra becsült ingatlan fakultatív biztosítási díja 100 és 200 euró között van évente, a fedezni kívánt kockázatok függvényében.

A kötelező lakásbiztosítás bevezetéséről Víg Lászlót és Simpf Norbertet , a Netrisk biztosítási brókercég ügyvezető igazgatóit kérdeztük.

„A Netrisk.hu az első online biztosítási brókercég Magyarországon, 1995-ben alapították, 2000-ig hagyományos vagyonbiztosításokkal foglalkozott, majd ekkor tért át az internetes platformra” – mondta Víg László.

Ez azért is vált időszerűvé, mert ekkorra már annyira differenciáltakká váltak a biztosítótársaságok szolgáltatásai, hogy nehezen lehetett ezeket összehasonlítani – ebben nyújtott segítséget a webes összehasonlító kalkulátor. Az első évben 200 új ügyfelünk volt, a következő évben már közel 2000 biztosítást tudtunk közvetíteni. Jelen pillanatban 500 ezer ügyfele van a Netrisk-nek Magyarországon, az online biztosítási területen piacvezető, a teljes brókerpiacon is benne van az első háromban. 2008-ban kezdtük feltérképezni a romániai piacot, 2009 tavaszán pedig megalapításra került a helyi fiók.

Ez a módszer azért sikeres, mert egy kérdőív kitöltése után egy összehasonlítást mutat a biztosítók szolgáltatásának díjairól, leírásokkal mellékelve. Az emberek gyakran nem bíznak az internetben, hogy ott kössék meg látatlanban a szerződést. Ez a mentalitás Nyugat-Európában már kevésbé érződik, ott szinte mindent interneten keresztül intéznek. A kényelmi szempont mellett a termékek árainak változatossága és maguknak a termékeknek a bonyolultsága is közrejátszik abban, hogy valószínűleg ez itt is hamarosan el fog terjedni. Jelenleg a Netrisk romániai oldalán egy RCA összehasonlító, illetve egy egyszerűsített lakás-összehasonlítás található, azonban napokban már 5-6 biztosító terméke válik elérhetővé – mondta Víg László.

Mekkora üzletet jelent a kötelező lakásbiztosítás a biztosítótársaságoknak?

Simpf Norbert: - A piac mérete a 8-8,5 millió lakással számolva körülbelül 80-160 millió euró. Ezekkel az árakkal ezt a terméket csak nagyon nagy méretekben lehet jövedelmezően értékesíteni. A biztosítók vagy lebutították a már létező termékeiket, vagy pedig előrukkoltak egy egyszerűsített lakás-termékkel, hogy konkurenciát biztosítsanak a kötelező lakásterméknek. Ez a 10-20 euró nem túl reális díj, már arról is beszélnek, hogy ez csak első évben marad érvényben, utána átalakítják a díjszabást. A biztosítási díjak egy része az államhoz, másik része a PAID-hoz fog befolyni, amiből majd a viszontbiztosítókhoz is fog kerülni.

Tekintettel arra, hogy a biztosítási piac jelenlegi húzóága – az autós biztosítás – igen veszteséges, a közelmúltban a biztosítótársaságok nagy hangsúlyt fektettek az egyéb, elsősorban property szegmensre.

A közelmúltat tekintve 2005-ben volt eddig a legnagyobb árvíz, közel 500 ezer háztartást tett tönkre, a károk összege pedig elérte a 1,5 milliárd eurót. Ekkor merült fel a törvényhozók részéről annak az igénye, hogy bevonják a lakosságot is, így mindenki a szolidaritás elvét követve felelősséget vállaljon ezekért a károkért. Az akkor megfogalmazódott törvényben azóta csak annyi változás történt, hogy félévente tovább csúsztatták az életbe lépés dátumát, jelenleg pedig csak arra vár, hogy a biztosítás-felügyelet elfogadja – ettől fogva 90 napon belül lép érvénybe.

A törvény legnagyobb hibája, hogy a lakosság csak kisebb részének nyújt előnyt, de mindenkit érint. Itt Kolozsváron például egy tömbházlakás tulajdonosa sem szeizmikus, sem árvízhatásoknak nincs kitéve. Másik hiányossága, hogy a törvény hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ingatlanok, amelyek szeizmikus kockázatból elsődlegesen veszélyeztetettek. Ezeket az ú.n. piros pöttyös ingatlanokat valószínűleg nem merték valószínűleg hozzásorolni a biztosított lakásokhoz.

Többek között az IMF is javasolta, hogy az egész törvényt át kellene értelmezni, hisz ez sok gazdasági kérdést is felvet. Idén a sok esőzés eredményeként nagy esély lenne arra, hogy sokan beváltsák a kötelező biztosítást, viszont ezt az alapot kezdetben a pénzügyminisztérium kéne meghitelezze, a törvény is így rendelkezik. A kapott hitelt azután a befizetett értékekből kell visszafizesse a PAID.

Jelzésértékű az is, hogy a két legnagyobb biztosító, az Omniasig és az Allianz nem lépett be a PAID-ba, továbbá érdekes, hogy míg például a Groupama benne van, ő reklámozza legintenzívebben a saját termékeit.

Tehát az jelenti az üzletet a biztosítóknak, hogy ha hozzá tudnak csatolni más kockázatokat is az alaptermékhez?

– Elsősorban az jelenti az üzletet, hogy e nélkül a hírverés nélkül a lakásterméket eladni nagyon nehéz, úgyhogy ez most egy jó lehetőség. Egy, a közelmúltban elvégzett kérdőíves kutatás rámutatott arra, hogy válaszadók csak egy harmada kötne a kötelező mellett még fakultatív lakásbiztosítást is.

Magyarországgal ellentétben, ahol a lakások 70%-a be van biztosítva, Romániában látszólag az emberek nem érdekeltek abban, hogy legértékesebb vagyonukat bebiztosítsák. Az embereket arról próbálják meggyőzni, hogy ha már amúgy is kell biztosítást kössön, akkor kevés pluszpénzért bővítse ki a kockázatokat és válasszon olyanokat, amelyek őt valóban érinthetik: például tűzkár, robbanás, családtagok számára baleset biztosítás, szomszéd eláztatása esetén felelősségbiztosítás.

A másik érdekes kérdés, hogy hogyan fog ez az egész lakásbiztosítási folyamat lezajlani. A polgármesteri hivatalok felelőssége lenne a biztosítottak elektronikus nyilvántartása, csakhogy statisztikák szerint körülbelül 3000 hivatal nem rendelkezik megfelelő IT felszereléssel, így az információk sem állnak rendelkezésre elektronikusan. A bevezetés dátumát illetően, a PAID tagjai szintén eltérően nyilatkoznak. Egyesek azt mondják, hogy júliusban elindul az iratkozás, mások csak azt remélik, hogy 2011 januárja előtt elkezdődhet a folyamat.