Magyarország dömping – a turizmusban is

Leginkább a fürdőhelyek, szaunák, magyaros ételek és fesztiválok kedvelőinek nyújthat kellemes kikapcsolódást Magyarország dél-alföldi régiója, ahol lépten-nyomon termálvizes medencékbe és barátságos vendéglőkbe botlunk. De nem csak az igényesen felújított panziók és wellness centrumok képezik a magyarországi turizmus versenyelőnyét: árban is háborút indítanak a nyugat-romániai szállodákkal szemben. Az utóbbi néhány évben bekövetkezett szemléletváltás következményeként ugyanis a magyarországi turisztikai szereplők kezdik felismerni a romániai piacban rejlő kiaknázatlan potenciált. Miközben az uniós csatlakozás előtt leginkább a belföldi, illetve a német, osztrák turisták jelentették a magyar turizmus célcsoportját, mostanra már fokozottan figyelnek a romániai, szerb vagy akár az ukrán piacra. A hotelek weboldalain már román nyelven is lehet keresgélni, és kiválasztani a legmegfelelőbb ár/idő/minőség együttest. A kampány látványos eredményt produkál. A Magyar Turizmus ZRT. adatai szerint 2000-es évek elején évente közel négy millió romániai turista utazott át Magyarországon, és közülük körülbelül 120 ezren töltöttek el legalább egy éjszakát egy hotelben vagy panzióban. A csatlakozást követően a Magyarországra látogatók száma közel duplájára nőtt, 2008-ban pedig már 350 ezer turista töltött el legalább egy éjszakát egy helyi szállodában. 2009-ben a válság dacára továbbra is utaztak Magyarországra a pihenni vágyók: a hivatalos adatok szerint tavaly 7,783 millió romániai turista aludt legalább egy éjjel egy hotelben vagy panzióban. Soós Júlia , a Magyar Turizmus Zrt. romániai képviseletének vezetője szerint ez annak köszönhető, hogy a romániai turisták pénzszűkében lemondanak a távolabbi, több hetes kirándulásokról, és inkább választanak két-három napos közelebbi kiruccanásokat. Sokáig hiányzott az, hogy reggel csak úgy eldönthetted: elutazol külföldre egy-két napra, pihenés vagy szórakozás céljából – magyarázta Soós Júlia. Magyarország ilyen szempontból még mindig a legkézenfekvőbb választás, főleg az ország nyugati részén lakók számára. Például Temesvárról két óra alatt Szegedre lehet jutni, az aradiaknak ez egy órájukba kerül. Nagyváradról akár Debrecenbe, akár Gyulára el lehet jutni egy óra alatt.

De hova utazzunk?

A Transindex néhány tippel szolgál. Képzeletbeli utazásunkat kezdjük Szeged en, ami Magyarország negyedik legnagyobb városa, és a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik. Az 1879-es nagy tiszai árvíz a földdel tette egyenlővé Szegedet, az épületek nagy része elpusztult, a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Szeged városának marketingje a Tisza köré épül, és a turizmuson alapszik. Illés Mihály , a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit kft igazgatója kiemelte, hogy Szeged vonzerejében fontos szempont, hogy egy kulturális város, 12 karral működő egyetemmel. Az egyik fontos pillére a konferenciaturizmus, a másik pedig a rendezvényturizmus. Ez utóbbi zászlóshajója a Szegedi Szabadtéri Játékok, ami 1931 óta működik, gyakorlatilag Magyarország legrégebbi fesztiválja. „Idén is nagyon populáris programja lesz, például a My fair lady -vel nyitunk és a Hair -rel fogunk zárni. A második fontos attrakció a gyógyturizmus. A víz az, ami Szegedet meghatározza: egyrészt a Tisza folyó, másrészt pedig két gyógyvize is van a városnak. Az egyik a Dóra kút, erre épül a nemrég átadott Napfény fürdő és Aquapolis , a másik az Anna gyógyfürdő, ami 1927-ben fellelt gyógyhatású víz.”„A diákok száma egy évben a 170 ezer lakosú városban 55 ezer körül mozog. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem után a szegedi a legnépszerűbb az országban” – mondta Illés. Kiemelte, hogy a német vendégek után a romániai turisták száma a legmeghatározóbb Szegeden: 2009-ben 15 ezer romániai és 13 ezer német turista szállt meg itt, ennél azonban sokkal több romániai turista látogatott el a városba, mert sokan a határ melletti településekről „csak úgy” átjönnek, fürdenek egyet és még aznap hazamennek.

Következő állomásunk Gyula felé haladva a Kondorosi csárda , ami attól vált nevezetessé, hogy a betyárok menedékhelyéül szolgált sok éven keresztül, és Rózsa Sándor is visszatérő vendége volt.Az 1784-ben épült barokk csárda csonkakontyos oromzatú, nádfedeles, tornácos épülete ma múzeumként szolgál, a felújított étterem bár a 19. század hangulatát idézi, a modern kornak megfelelő gasztronómiai fogásokkal várja vendégeit.

Gyula rendkívül közkedvelt a romániai turisták, elsősorban a Bihar megyéből átruccanó emberek körében. Jelenleg a külföldi turisták 80%-át Romániából érkező vendégek teszik ki. Így a reklámanyagok, illetve a város weboldala románul is olvasható – mondta Perjesi Klára , Gyula polgármestere.

Egyébként Gyulára már annyi romániai települt át, hogy működik román nyelvű középiskola, kulturális központ és van román nyelvű újság is a városban – mesélte Bottás Gyöngyi , a Gyulai Turisztikai Nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy Gyulát Magyarország romániai fővárosának is nevezik. Emellett elmondta, hogy rendezvényturizmusban is igencsak jól áll Gyula: az évad februárban kezdődik el a Reneszánsz Karnevállal és utána közel minden hétvégére jut valamilyen nagyobb szabású rendezvény.

Télen és ősszel inkább az idősebb korosztály, tavasztól pedig a fiatalok látogatnak ide előszeretettel. A városban 9 hotel és 357 kiadó szoba vagy lakás található, az árak éjszakánként 11 eurótól indulnak.

Gyula városának nevezetességei közül hármat említünk: a Vármúzeumot , amely Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki vára. A 600 éves várban 24 kiállító terem mutatja be a vár történetét, közben pedig lovagi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal szórakoztatják az ide látogatókat. Ezen kívül itt kap helyet minden évben a Gyulai Várszínház, immár a 47. évaddal.A közelben található a Gyulai Várfürdő , ahol lubickolás után kedvünkre válogathatunk a gőzfürdős, romantikus, finn vagy aromaterápiás szaunák közül. Gyula városának másik színfoltja a Százéves cukrászda , ahol minden édességet kézzel készítenek és -nevétől eltérően – 1840 épült.Orosháza-Gyopárosfürdőre elsősorban Arad és Temes megyéből érkeznek a romániai turisták és gyógyulni vágyók. A fürdő egy természetes tórendszer partján terül el, 22 medencét és több mint 10 hektáros területet fed le.