Miért is gond, ha lecsökkentik a magánnyugdíj-járulékot?

Heves tiltakozást váltott ki a magánnyugdíj-biztosítók részéről, hogy a kormány az állami nyugdíjak kifizetése érdekében csökkenteni akarja az állami nyugdíjpénztárból a magánbiztosítóknak átutalt havi részesedés mértékét. A törvény szerint 2008-ban 2 százalékról indult a magánnyugdíj-alapokba fizetett járulék, és minden év január elsején 0,5 százalékkal emelkedik, hogy 2016-ra elérje a 6%-ot. Tavaly 2%-on befagyasztották a járulékot, idén pedig csak 2,5%-ra emelték az eredetileg tervezett 3% helyett. Erre jött a fent említett állami intézkedés, mely révén a havi fizetésnek csupán 0,5%-a kerül a magánbiztosítókhoz. Az intézkedés 2011 végéig tart majd. És ez nem elég: mint ismeretes, a kormány 15%-al akarja csökkenteni a nyugdíjakat, hiszen jelenleg a költségvetésből így is évente 1,7 milliárd euróval kell kipótolni a nyugdíjalapot. Ráadásul az idén ez sem lesz elég, hiszen az elmúlt évek sorozatos nyugdíjemelései miatt 2010-ben még további 500 millió euró hiányzik a nyugdíjalapból Traian Băsescu államfő elmondása szerint. A kötelező magánnyugdíjrendszerhez 2010 április végéig összesen több mint 5 millió személy csatlakozott. Jelenleg az állami nyugdíjpénztár köteles átutalni a magánbiztosítóknak a több mint ötmillió ember havi bruttó jövedelmének a 2,5%-át, ami része a dolgozók jövedelméből levont 10,5%-os társadalombiztosítási hozzájárulásnak. A Transindex által megkérdezett magánnyugdíj-biztosító bróker szerint ez a csökkenés áttéríti az embereket a harmadik pillérhez, mert belátják, hogy ez biztosítja egyedül

idős korukra a stabil nyugdíjat

. Nagy Csaba , a Netrisk brókercég munkatársa emellett felhívta a figyelmet arra, hogy amikor 2008-ban 2%-on befagyasztották a magánnyugdíj-járulékot, addig az állami pénztárba kerülő járulékot felemelték 1%-kal, „vagyis ma 10,5%-ot fizetünk, amiből csak 2,5% megy a 2-es pillérbe. Az igazi, nyugdíj típusú magánnyugdíj kiépítése a 3-as pillérnek megfelelő életbiztosítási nyugdíjprogramok konstrukciója alapján működik: ez a jövő, és nem a 2-es pillér adja meg a mércét. A bróker szerint a nyugdíj 30% állami nyugdíjból, 15-20% 2-es pillérből érkező pénzből és 50% fakultatív magánnyugdíjból kéne összeálljon. Nyilvánvaló, hogy

számít ha lecsökken a járulék,

mivel kevesebb pénz fog kerülni a 2-es pillérbe és hosszú távon pénzveszteséggel jár. Az igazi magánnyugdíj-rendszer a 3-as pilléren alapszik, amit mindenki saját maga kell kiépítsen” – fogalmazott a bróker. A nyugdíjrendszert két évvel ezelőtt reformálták meg úgy, hogy bevezették a magánnyugdíjakat, és a rendszert hárompillérűvé alakították. Az első pillért az állami nyugdíjak képezik, a második és a harmadik pillért pedig a kötelező és a fakultatív magánnyugdíjak. A Ziarul Financiar és a Romania Libera napilapok által idézett magánbiztosítók szerint ez az intézkedés

a magánnyugdíjak államosítását jelenti,

és felborítja a piaci szereplők üzleti terveit. Utóbbiak szerint a Romániában működő kisebb piaci szereplők akár csődbe is juthatnak. Jelenleg az ING rendelkezik a legtöbb, összesen több mint 1 millió 600 ezer ügyféllel, a legkisebb a BRD, amely programjához 125.500 személy csatlakozott. A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) szerint a járulékcsökkentés a magánnyugdíjrendszer tudatos csődbe juttatását jelenti, úgy a társaságok, mint a résztvevők számára. Tönkreteszi a 12 éves intézmény- és jogalkotási folyamatot, ami a magánnyugdíjszektort szabályozza, továbbá

az állami nyugdíjrendszer csődjének beismerésével egyenértékű.

Elszegényíti a jövőbeli nyugdíjasokat, mivel elveszi tőlük annak a lehetőségét, hogy öreg korukra félretegyenek. Az APAPR egy összehasonlító tanulmányt készített, bemutatva, hogy a hasonló nyugdíjrendszerrel működő országokban mennyi pénz gyűlt a nyugdíjalapokban: az ábra szerint egyértelműen Románia a sereghajtó. Egy hazai, második pillérbe tartozó számlán átlagosan 152 euró van, az első helyeken Lengyelország, Magyarország és Horvátország található, 3446, 3193 és 2854 eurós átlagszámlával. Az szövetség adataiból még kiderül, hogy két év alatt összesen 2,63 milliárd lejt utaltak a biztosítási alapokba, az pénztárak által kezelt eszközök értéke 3,14 milliárd lejt tesz ki, ami az 5 millió résztvevő számára összesen 511 millió lej nyereséget jelent.Az elemzések szerint továbbá 30 éves időtávon 1 százalékponttal kisebb járulék akár 30%-kal alacsonyabb nyugdíjat fog generálni. A fejlett országokban a magánnyugdíjpénztárak által kezelt eszközök 80-120%-át teszik ki az ország GDP-jének, és 12%-os Közép-Kelet Európában. Romániában ez az arány csak 1%.