Mi vár az idősekre?

A 15%-os nyugdíjcsökkentés a kormány tervei szerint mindenkit érint, függetlenül a kapott juttatás mértékétől. A nyugdíjpont a tervek szerint tehát a jelenlegi 732,8 lejről 622,9 lejre csökkenne. Így egyaránt csökkeni fog a kollektívből érkező néhány száz lejes nyugdíj, illetve a speciális kategóriába tartozó volt titkosszolgálati alkalmazott akár 4000 lejes havi jövedelme. Igazságtalannak látjuk? Talán jogosan. A tervezet sorsa még függőben van, azonban a megszorításokat felelősségvállalással elfogadhatja a kormány – a gyakorlatba ültetésre kijelölt dátumig, június 1-jéig ugyanis csupán két hét van még hátra. Az ellenzék eközben bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, a munkáltatók pedig azt javasolják, hogy csak az 1000 lejt meghaladó nyugdíjakat érintse a csökkentés. Sebastain Lăzăroiu elnöki tanácsos szerint a nyugdíjasok könnyen át fogják vészelni ezeket a nehéz időket, ha segítik őket a gyermekeik, unokáik. Szerencsére Romániában létezik generációk közötti szolidaritás. Más országokban a családok külön utakon járnak. Itt a gyermekek, szülők, nagyszülők segítik egymást – véli Lăzăroiu, aki azonban nem teszi fel a kérdést, hogy vajon nem csak a szükség kényszeríti ki a támogatási mechanizmus fenntartását?

Ki mennyit kap?

A munkaügyi minisztérium legfrissebb elérhető adatai szerint a romániai átlagnyugdíj 677 lej, ami kevéssel haladja meg a minimálbért. Az összes 5 525 600 nyugdíjasból 762 100 mezőgazdasági foglalkoztatott volt, akik átlagosan csak 308 lej nyugdíjt kapnak, a többiek esetén az átlagnyugdíj 735 lej. Ha utat engednének a megszorításoknak, az átlagnyugdíj 575 lejre csökkenne, ami így alacsonyabb lenne, mint a minimálbér.Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter szerint ha a nyugdíjat a jelenlegi szinten hagynák, az 2,2-2,3 milliárd euróval terhelné a költségvetést. Ha pedig mind a fizetéseket, a nyugdíjakat és a szociális segélyeket is érintetlenül hagynák, az a GDP 65%-ának megfelelő költségvetési feszültséget okozna, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Elmondása szerint, ha a nyugdíj az évek folyamán a gazdasági növekedés és az infláció függvényében nőtt volna, jelenleg csak 400 lej kéne legyen az átlagnyugdíj.

A nyugdíjak egyébként Romániában 2000 és 2009 között gyorsabb ütemben növekedtek, mint a fizetések: mialatt az országos átlagbér hatszorosára növekedett, a nyugdíjak nyolcszoros növekedést könyvelhettek el.

A Ziarul Financiar által idézett elemzők szerint a jelenség magyarázata, hogy ’90-2000 között a nyugdíjak értéke visszazuhant, és természetes, hogy be kellett hozzák a lemaradást. Továbbá az elmúlt tíz évben sokszor voltak választások, és a nyugdíjasok fontos részét képezik a választói célközönségnek. Az állami fizetések néhány év alatt a GDP 5%-áról 9%-ra ugrottak, azonban a munkaerőhiányból adódóan ez a magánszektor béreit is magával húzta.

Minimális nyugdíj – valóban garantált?

2009 februárjában sürgősségi kormányrendelettel elfogadták a minimális szociális nyugdíj létrehozását. Az értékét áprilistól 300 lejen állapították meg, októbertől 350 lejre emelve. A kampányszagú döntést azzal hirdette Emil Boc miniszterelnök, hogy mostantól egy nyugdíjas sem kap a szociális nyugdíjnál kevesebb havi juttatást, függetlenül attól, hogy mikor lépett ki a munkaerőpiacról. A rendelet csak azokra az idősekre vonatkozik, akik dolgoztak, és így ezalatt hozzájárultak az állami nyugdíjkassza bevételéhez. A minimális juttatás nem érinti azokat, akik csak állami segélyből élnek, úgy mint a veteránok vagy a háborús özvegyek.

2009 áprilisától körülbelül 808 ezer személyt érintett a döntés, amelyből 455 ezer közszféráből érkező nyugdíjas és 353 ezer mezőgazdasági szektorból nyugdíjba vonuló személy. Október 1-től az érintettek köre 1,081 millió személyre bővült. Az intézkedés nyomán a költségvetésen keletkező többletteher 750 millió lej volt.

A megszorító intézkedések értelmében június 1-től újra 300 lejre csökkentik a garantált szociális nyugdíj értékét, a speciális nyugdíjakat pedig 90%-os adó fogja terhelni. A Ziarul Financiar számításai szerint 2008-ban a speciális nyugdíjak kifizetésére összesen 725 millió eurót költöttek, amelynek legnagyobb része a védelmi és belügyminisztérium volt alkalmazottainak nyugdíjára ment el.

2008-ban a védelmi minisztérium összesen 76 ezer nyugdíjast kellett ellásson 328 millió eurós költségvetésből. A védelmet a belügyminisztérium követte 61 ezer volt alkalmazottal, akik között összesen 250 millió euró került kifizetésre. Ezeket teljes mértékben az állami költségvetésből finanszírozzák. Azonban a drasztikus adóztatás a volt diplomatákra, az igazságügyi minisztérium volt dolgozóira, a honatyákra, a légierő volt alkalmazottjaira és a számvevőszék munkatársaira is érvényesek lesz a tervek szerint.

A kérdés továbbra is fennáll: mekkora az egyes nyugdíjszintekhez tartozó idősek csoportja? Az Országos Nyugdíjpénztár márciusi adatai szerint noha életben van a minimális szociális nyugdíj, az idősek egy része így is 350 lejnél kevesebbet kap egy hónapban – ebbe beletartoznak a segélyekből élők is, azonban nem szerepelnek a mezőgazdasági foglalkoztatottak. A legtöbben 1000 és 1500 lej közötti nyugdíjat vehetnek fel havonta, a második legnépesebb kategória az 500-600 lej közötti szint.

A fizetések alig felét teszi ki az átlagnyugdíj

Átlagértékeken számolva 2000-ben a nyugdíj a nettó fizetések 41%-át tette ki, 2009-ben ez az arány 53%-ra emelkedett. A fejlett országokban az átlagnyugdíj az országos nettó átlagbér 70-75%-át képezi.

A pénzügyminisztérium továbbá februárban úgy becsülte, hogy 2013-ra az átlagnyugdíj 954 lej lesz, miközben a bruttó minimálbér 1001 lejre fog növekedni. A minimálbér egyébként uniós szinten csak Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk. Az Eurostat adatai szerint Luxemburgban a legmagasabb a minimálisan adható fizetés, 1683 euró. Bulgáriában ez csak 123 euró, őt követi közvetlenül Románia közel 142 euróval. A régi EU 15-ök nyugdíjátlaga megközelíti az 1100 eurót, Ausztriában például az átlagos időskori juttatás 1138 euró, Németországban pedig 811 euró. Azonban nehezen lehet összehasonlítani ezeket az értékeket, tekintettel a lényegesen különböző társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerekre.

Mekkora hiányt kell betömni?

A Világbank számításai szerint a romániai nyugdíjak 20%-kal magasabbak, mint amennyit a költségvetés finanszírozni tud. Emellett, noha a nyugdíjazási kor a nők esetében 58 év és 10 hónap, a férfiaknál pedig 63 év és 10 hónap, a valós nyugdíjbavonulási kor 54 év és 7 hónap. A jelenlegi nyugdíjasok 40%-a azelőtt vonult ki a munkaerőpiacról, mielőtt elérte volna a törvényben megszabott kort.

A pénzügyminisztérium számításai szerint a társadalombiztosítási költségvetés deficitje közel 7 milliárd lej. Az IMF május elején véghezvitt általános helyzetértékelő látogatása alkalmával úgy becsülték, hogy az első negyedévben a nyugdíjpénztár hiánya elérte a GDP 1,5%-át, ami az év végére 2,5%-ra is növekedhet. 2009-ben a nyugdíjakkal járó kiadások 39 milliárd eurót emésztettek fel, ami a GDP 8%-át tette ki. Körülbelül ennyit költöttek tavaly az egészségügyre és az oktatásra együttvéve.

Az állami nyugdíjpénztár deficitje 1,5 milliárd euró volt, amit a központi költségvetésből fedeztek, és ez közel negyedével növelte meg a konszolidált államháztartási hiányt.

A nyugdíjak és társadalombiztosítási segélyek 15 százalékos csökkentésével a GDP 1 százalékát, vagyis 5,2 milliárd lejt lehet megtakarítani.