Mennyi adót csalunk?

Az adócsalás mértékének számítási módjáról, a rendszer gyenge pontjairól és a jövőbeli kilátásokról Székely Levente közgazdászt kérdeztük.

Gyakran hallani, hogy milyen nagy az adócsalás mértéke Romániában, de ezt senki sem számszerűsíti. Milyen módszerrel lehetne ezt kiszámolni, illetve hogyan készítik az erre vonatkozó becsléseket?

– Azt, hogy egy jelenség mértéke mekkora, csak valamilyen összehasonlításban tudjuk megítélni. Romániában az adócsalás mértéke a hazai GDP-hez, vagy adó-jellegű költségvetési bevételekhez képest nagyon nagy. Más országokhoz képest lehet nagyon kicsi is. – Ami a számítást illeti, az elvégzett ellenőrzések alkalmával kiderített adócsalás összértékéből próbálják megbecsülni. Ez egy viszonylag nehéz és pontatlan műveletsor, éppen ezért nem vállalkozik senki egy konkrétabb szám kijelentésére. Úgy gondolom, fontos lenne megjegyezni azt, hogy amióta a személyi jövedelemadó egykulcsos Romániában, azóta sok jel arra utal, hogy az ezzel kapcsolatos adócsalás mértéke csökkent. Az adórendszernek egyik fontos, de sajnos ritkán emlegetett tulajdonsága a társadalom által megítélt méltányossága. Egy ország adórendszere akkor fog hosszú távon is megbízhatóan jövedelmet generálni a költségvetésnek, ha a társadalom nagy része is úgy gondolja, hogy hajlandó a rá kirótt adókat megfizetni, vagy másképpen megfogalmazva: az adófizetési hajlandóság viszonylag nagy.

Az alapján megbecsülni a teljes adócsalás mértékét, hogy mekkora rendellenességeket leplezett le az adóhivatal, mennyire lehet megalapozott, tekintve, hogy ezeket az ellenőröket is gyakran lefizetik?

– Azt, hogy az ellenőrző szervek mennyire becsületesen járnak el, nehéz megítelni. Ennek egyik és talán leglényegesebb oka az, hogy az adó-jogszabályok nem egyértelműek. Az adóknál, elméleti szinten legalábbis, meg kellene tudni pontosan határozni az adó alanyát, tárgyát, számítási módját (az adó alapját és az adókulcsot) és a fizetési feltételeket. Ez sok esetben nem is egyszerű feladat, és sajnos van bőven példa arra, hogy a szabályozás pontatlan. Éppen emiatt gyakran sem az adóalany (fizikai vagy jogi személy), sem az ellenőrző szerv sem képes az adócsalás mértékét pontosan meghatározni. Másrészt pedig az adócsalás egy olyan bűncselekmény, amely az elkövető részéről szándékosságot feltételez. Ennek a bizonyítása viszont sok esetben nehéz, így pedig sok olyan tett, amely elméletileg adócsalás, a valóságban mégsem lesz annak minősítve. Nem utolsó sorban azt is említsük meg, hogy az ellenőrző szervek szakmai felkészültsége is fontos tényező az adócsalás felderítésében. Nem ritka az olyan eset, amelyben az ellenőrző szerv által adócsalásnak minősített tényről a bíróságon utólag kiderül, hogy nem tekinthető annak, itt pedig megint visszakanyarodhatunk a pontatlan szabályozás problémájához. Végül arra is utalnék, hogy nálunk az adó behajtásával is nagyon sok baj van. Az adó-ellenőrök gyakran megelégednek azzal, hogy a büntetett alany kifizesse magát a büntetést, minthogy ebből az ellenőrök is jutalékot kapnak. Magának a többletadónak a behajtása azonban nem mindig történik meg, és ennek a kárszenvedője nem más mint a költségvetés, vagyis mi mindannyian.

Mekkora lehet az adócsalás mértéke Romániában véleményed szerint?

– Tudomásom szerint Romániában az adócsalás mértéke a GDP-nek durván egyötöde. Sajnos nálunk az adócsalás népi hagyomány. A társadalom nem azt ítéli el, aki adót csal, hanem majdhogynem azt, aki nem csal adót. Amikor büszkén tekintünk egy adócsalóra, és szánakozassál a becsületes munkásra, akkor az erkölcsi értékrendszerünk teljesen fel van borulva. A szomorú tény az, hogy Románia az Európai Unió tagállamai közt dobogós helyen van az adócsalás terén.

Milyen területeken a legnagyobb az adócsalás kockázata, hol lehet legjobban kijátszani a rendszert?

– A rendszert kijátszani mindig ott a legkönnyebb, ahol a rendszer a leggyengébb. Én itt két esetet különböztetnék meg. Az egyik az, amelyben a rendszert olyanok játsszák ki, akik egyébként a rendszer kiépítésével vannak megbízva, vagy olyanok, akiknek közvetlen befolyásuk van ezen előbbi személyekre. Erre az esetre, úgy gondolom, ennél több magyarázat nem is szükséges. A másik esetnek a szereplői pedig a gazdaság nagy vállalatai. Ez utóbbiak általában kihasználjak a rendszer gyenge pontjait – amelyeket eddig mar többször is említettem – és így a végén ők nyernek.

Véleményed szerint a meghozott megszorító intézkedések következtében csökkeni fog az adócsalás?

– Nem, éppen ellenkezőleg. Bármiféle adó kifizetése valamilyen fajta jövedelemforrásból átcsoportosított pénz rovására történik. Amint azt már említettem, az adócsalás mértéke fordítottan arányos az adófizetési hajlandósággal. Ez utóbbi pedig a jövedelmek és az adófizetési kötelezettségek nagyságától függ. Ha a jövedelem csökken, vagy az adófizetési kötelezettség nő, minden egyebet változatlanul hagyva, valószínűleg nőni fog az adócsalás mértéke is. Ilyen egyszerű ez. Azért ne felejtsük el, hogy ennek a jólneveltség sok esetben gátat szabhatna. Minthogy a mi társadalmunk viszont ezzel is hadilábon áll, ezt a változót egyszerű egyenletünkben elhanyagolhatjuk.