A jó termékre örökké van kereslet, a rosszat nehéz eladni

Csupán néhány vevő szállingózott pénteken délután 15 órakor az I. Székelyföldi Termékkiállítás és Vásárnak helyet adó kézdivásárhelyi sportcsarnokban. Stand is kevesebb volt, mint amire számítottam. A vállalkozók abban reménykednek, szombat-vasárnap megnő az eladás; a gyér részvétel egyébként a péntek késő délutáni órákban már megugrott, amint a helyiek kijöttek munkából. Néhány magyarországi turista is megjelent, vásárolgattak, érdeklődtek; a legnépszerűbb a mézes és a házitej- és hústermékes stand volt. A vásáron ugyan domináltak az élelmiszer-ipari termékek, de olyan érdekességeket is lehetett találni, mint a csíkszeredai gyártmányú kaszagép és kapálógép, egy kézivásárhelyi, ám most a Vajdaságban élő gyöngyfűző ékszerei, vagy a Székelykeresztúr környékéről származó, gyógyfüves sópárnácska és természetes gyógykészítmények.

Csáka Lajos hat alkalmazottal dolgozik, húsipari termékeiket kizárólag Csíkszeredában, saját üzletükben forgalmazzák. A nyersanyagot helyből, romániai és nem külföldi termelőktől szerzik be – hangsúlyozza a vállalkozó, hozzátéve, hagyományos recepteket és kellékeket alkalmaznak az előállításban. Voltak már ugyan kiállításokon, a vállalkozó mégis óvatosan fogalmaz, amikor terjeszkedési terveikről kérdezem.

Szintén csíkszeredai a következő standnál két fiatalember nemrég beindított bioboltja. Olti Zsolt 23 éves, és saját bevallása szerint azért indított ilyen típusú boltot, mert megunta a rossz kaját. A nagyáruházi, szupermarketes élelmiszerek helyett immár nemcsak saját magának kínál alternatívát: a biotermékeket. Elsősorban székelyföldi termékeket forgalmaznak, amelyeket közvetlenül a termelőktől szereznek be: Gyergyóból szörpöt, almalevet, Csíkból, Korondról mézet.Forgalmaznak helyi gyártmányú házicsokit, korondi kerámiát és méhviasz-gyertyákat is. Próbálunk minél több kiállításra eljutni, népszerűsíteni a székely termékeket. Gyenge az eladás sajnos, és a csíkszeredai bioboltunk sem vált be annyira, mint szerettük volna – mondja.

Kellemes illat lengi körül a következő standot, érzek egy kis mentát benne, ám a többi kevéssé beazonosítható. Zsálya, rozmaring, levendula, csombor, kakukkfű, koriander, kamilla – sorolja a további összetevőket Flinta Csaba , aki egy Székelykeresztúrtól 6 kilométerre, Szentábrahámon indított vállalkozás képviselője.Cégünk összegyűjtötte a székelyföldi termékeket, amelyeket ezen az állványon, turisztikai érdekeltségű helyeken állítunk ki. Vannak itt borok, befőttek, savanyúságok, de emellett saját termékeinket is áruljuk: a gyógynövényes só ételek fűszerezésére alkalmas, ez egy bizonyos fűszerkeverék, levesekbe és húsételeknek. Ez az első termékünk, amit sikerült piacra dobnunk. Ami jelenleg kidolgozás és gyártás alatt áll, az a sópárna, reumás fájdalmak, meghűlés kezelésére. Annyiban különbözik az átlagos sópárnáktól, hogy gyógynövényeket tartalmaz – magyarázza. A cégnek van egyhektáros, bioengedélyezett földje, azon termelik a gyógynövényeket, illetve alkalmanként más biotermelőktől is vásárolnak.

Standardizált állványukat nem üzletekben, hanem vendéglőkben, hotelekben helyezik el; ám tervbe vették, hogy a nagyobb üzlethálózatokban, illetve a benzinkutaknál is elérhetővé tegyék a turisták számára. Arra fókuszálunk, hogy minél több olyan helyre juttassuk el, ahol turisták járnak, hogy megismerjék az erdélyi hagyományos termékeket – teszi hozzá Flinta Csaba.Az illyefalvi Váncsa család már húsz éve gyártja a hagyományos száraztészta-féléket. Sokszor újrakezdték, türelemmel, nehezen, de végül meghozta a gyümölcsét a munka: az egész országban terjesztik termékeiket.Kézdivásárhelyen a Badi mustárt mindenki ismeri: a családi vállalkozást három éve felvásárolta ugyan egy helybeli cég, de Badi mester maradt a gyártási soron a főnök, ő kavarja a mustárt, az ő receptje szerint készül. A nyersanyagot helyi termelőktől vásároljuk. Szigorúan ellenőrizzük a minőségét, hiszen a rossz magból nem lehet mustárt készíteni. A magot meg kell mosni, megfelelő higiéniai körülmények kell legyenek; olyant sem vásárolunk, amit vegyszerrel kezelve termelnek meg – mondja Csíki Csilla , a cég képviselője.A környéken egyébként nem álltak rá a mezőgazdasággal foglalkozók a mustármagra; vannak ugyan, de kevesen, akik ezzel foglalkoznak, így a cég kénytelen Galacig menni, hogy beszerezze az alapanyagot. Kovászna és Hargita megyében terjesztik egyelőre. Kétféle mustárt gyártanak több méretű kiszerelésben, édeset és csípőset.

Ugyancsak kis, családi vállalkozás az erdővidéki mézes- és kürtőskalácsos stand. Dávid Ildikó ék három éve alapítottak céget, a megyén belül terjeszkedtek csupán, eljárnak falu- és városnapokra, piacra. Meg lehet ebből élni? Próbáljuk kiegészíteni a család jövedelmét. Teljesen nem lehet ebből megélni, nagyon sokan nekifogtak kürtőst és mézest sütni, ha elmegyünk egy városnapra, nagyon sokan vagyunk, nehéz, nagy a konkurencia – magyarázza.Neki az a specialitása, hogy csak hagyományos mézest süt: nem díszíti, natúr, matt, barnás figuráin csupán diszkrét fehér mintákat láthatunk. A recept egyébként saját, több mézes-verzió kombinálásának, kísérletezésnek, próbálgatásnak az eredménye.

Hirtelen azt hiszem, nem látok jól: mezőgazdasági gépek, itt? Először arra tippelek, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számára mikrohiteleket nyújtó LAM alapítvány hívja fel emígy magára a figyelmet, pedig nem. Ezeket a gépeket Csíkszeredában gyártják. Erdély Sándor nyolc alkalmazottal dolgozik, saját szabadalmaztatott kaszáló és kapagépét állítja elő üzemében, immár 15 éve. Hol szerzi be a nyersanyagot? A motor japán, de a többi alkatrész nagyrészt romániai. A csapágyak külföldiek – magyarázza. Hat megyében találtak forgalmazókat, és Kovászna megye nincs benne e hatban. Ezért is jött el Kézdivásárhelyre, eddig főleg bukaresti szakkiállításokon népszerűsítette a gépeket. Hargita megyében már több mint 800 gépet adott el.

Torjai Zita tiltakozik: ő nem is vállalkozó, közben virágocska formálódik az ujjai közt a fehér meg narancssárga gyöngyökből. Mennyi idő alatt készül el egy nyaklánc? Függ a méretétől, az anyagtól: egy órától egészen hat-hét óra hosszat bíbelődik az ékszerekkel. Ez természetesen az árban is megmutatkozik. Kézműves vásárokon, kiállításokon árulja az ékszereket, de természetesen interneten is lehet tőle rendelni.Kicsit kakukktojás a szatmári bioalmalevet forgalmazó csíkszeredai cég olyan szempontból, hogy a termék nem Székelyföldön készült. De ők az egyedüli forgalmazók Romániában. Promováljuk a természetes italokat, ez az almalé tartósítószerek, színezékek, cukor nélkül készül. Szatmári almából – mondja Udvari Bél a és Boros Melinda. Ha a termék nem is székelyföldi, de helyi munkaerőt foglalkoztat, rengeteg székely alkalmazottunk van – teszik hozzá. A szatmári almalevet egyelőre Hargita, Kovászna és Brassó megyében forgalmazzák.Családi vállalkozásban gyártja a köménymagos-sajtos-sós pászkát 2002 óta az Elekes család, ezen kívül még hat embernek adnak munkát. Maros, Braila, Brassó, Hargita és Kovászna megyében forgalmazzák terméküket. Hargita megyében elég nagy a konkurencia, ezért a cég filozófiája az, hogy egyet s jót: azaz ráálltak erre az egyetlen fajta pászkára.

Bartha F. Zsolt hét éve méhészkedik. Gyergyószentmiklós mellett van hétvégi házunk, s a közelben volt egy mézes. Nyaranta, mikor odajártunk, láttuk, sok turista vásárol. Gondoltuk, mi is megpróbáljuk: pár kaptárral kezdtük, most több mint 70 van. Most értünk el arra a szintre, hogy van már bemutatóüzletünk Gyergyószentmiklóson, árulunk a Gyilkos-tónál, a Pongrác-tetőn, és az idén beindul Parajdon is egy munkapont. No meg minden fajta vásárt kipróbálunk, idén voltunk Szent György Napokon is, megyünk Galacra, Segesvárra, Feketetóra – sorolja.Hargita megyei panziókban és üzletekben már vannak termékeik, Kovászna megyében egyelőre nem próbálkoztak, ez a második vásár, amin részt vesznek. Turisztikai csomópontoknál érdemes népszerűsíteni a terméket. Így elvitték a mézünket már Japánba, Ausztráliába, az Egyesült Államokba is – mondja.

Mintha egy falusi gazda családi asztalához invitálnának: a vásár talán legeredetibb standjához érek. A fiatal kászonjakabfalvi gazdának, Kelemen István nak mondania sem kellene, látszik: ezt a sajtot, kolbászt, túrót a család állította elő, saját alapanyagokból. Csíkszeredában a piacon van állandó standunk, elmegyünk vásárokba is. De a legtöbbet, amit megtermelünk, elhordják a régi vásárlóink. Házhoz jönnek, Csíkból vagy máshonnan, nagyjából baráti kapcsolatban vagyunk velük, kezd kialakulni az állandó vásárlókör. A jó termékre örökké van kereslet, a rosszat nehéz eladni – ez az egésznek a lényege – summázott a fiatal gazda.A vásáron a Székely Nemzeti Múzeum is jelen volt, standjukon a fiókintézmények szórólapjait, programjait, kiállításait, saját kiadványaikat népszerűsítették.A kultúra-tudomány területét rajtuk kívül a tavaly novemberben bejegyzett Kliwalab tudományos egyesület képviselte. Standjánál kőzeteket, folyóiratokat, szakkönyveket és egy fotókiállítást lehet megtekinteni. Az egyesület egy majdani székelyföldi geológiai-földtani háttérintézmény szerepét kívánja felvállalni. A székelyföldi geológusoknak szeretnénk műszaki, technikai feltételeket biztosítani munkájukban. Jelen pillanatban rendelkezésre áll egy egészen jó, friss szakirodalom, egy magánkönyvtár, amit az egyesület kölcsönkap, ezt lehetne további kikölcsönözhető magánkönyvtárakkal bővíteni – vázolta a terveket Kovács Szilamér.Az egyesület nem riválisa az 1997-ben alapított GEKKO társaságnak, amely szakmai háttérintézményként, ám önálló jogi személyiség nélkül működik. Ez nem a szakmai közösség megosztása, arról van szó, ki hol választja meg élete színterét. Aki Székelyföldet választja, és továbbra is a tudomány műveli, annak itt kell kiépíteni a bázisát – magyarázza a Sepsiszentgyörgyre hazaköltözött geológus.

32 kiállító jött el az első vásárra, miközben a szervezők 50 körülire számítottak; főleg Hargita és Kovászna megyéből, de Maros megyéből is érkeztek. Elvárásainkhoz képest kevés, de a realitásokhoz viszonyítva megfelelőnek mondható a részvétel – nyilatkozta Bereczki Kinga , a szervező CIVEK Egyesület elnöke.

Sok cég pénzhiánnyal indokolta, hogy nem tud részt venni; a bérleti díj a kiállító felület négyzetméterére nagyobb cégeknek 150 lej volt, kistermelőknek 80 lej.

A Szent György Expón 3-4 helyi kiállító volt jelen a magyarországi meghívottak mellett. A Cora Székely Hetek akciójára gyakorlatilag négy háromszéki céget sikerült mozgósítani. Ehhez viszonyítva a 32 kiállító cég mindenképpen bizalommal tölt el – tette hozzá. Kiindulópontnak ez megfelel, hiszen ez a 32 cég kínálatában nagyjából lefedi azokat a területeket, amelyeket meg szerettek volna jeleníteni.

Bereczki felhívta a figyelmet arra a gazdag kulturális programkörnyezetre, amelybe az egész vásárt helyezték. A vásár helyszínén szombaton 14 órától lesz a Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése; a Híres székelyek programpont keretén belül közírótól hegymászóig, olimpiai bajnokig szólalnak meg neves személyiségek; a szombati napot egy humoros összeállítás zárja a székely mindennapokról Megy a biznisz, fő a pálinka címmel.