Újabb megszorításokról határozott a kormány

A szerda reggeli kormányülésen Emil Boc miniszterelnök azt javasolta, hogy ne csak a közalkalmazottak, hanem az állami vállalatok alkalmazottainak bérét is csökkentsék 25%-kal, illetve rójanak ki plusz adót több ingatlan birtoklása esetén. A tervek szerint az első ingatlanra normál módon vetik ki az adókat, a másodikra a jelenleginél 15%-kal magasabb adóteher hárul, a harmadikra már 50%-os, a negyedikre pedig 100%-os adót köteles fizetni a módos tulajdonos. A kétszeres adószint megmarad, ha négynél is több ingatlannal rendelkezik egy személy. Emellett Boc azt is javasolta, hogy 20%-kal vágják meg az állami beszerzési és szolgáltatási kiadásokat – kivételt jelentenek azok, amelyek a közjót vagy az ország védelmét szolgálják. Így tehát minisztériumoknak mérsékelniük kell a közlekedési, üzemanyag és külföldi kiszállásokhoz kapcsolódó költségeiket, de telefonbeszélgetéseiket is rövidebbre kell szabják. Ugyancsak Boc javaslata volt, hogy a közigazgatási intézmények mondjanak le irodáik felszereléseinek és gépkocsiparkjuknak a felújításáról. Az intézkedések az első költségvetési kiigazítással egyidőben lépnek majd életbe. Elena Udrea turisztikai miniszter szerint a kormányrendelet még nem jelent végső ítéletet, mert a keddi egyeztetésen úgy határoztak, hogy a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) még el kell fogadja az IMF egyezményhez csatolt memorandumot. Udrea elmondta, hogy ha a tanácssal nem jutnak közös nevezőre, az IMF küldöttsége újra Romániába jöhet további egyeztetés végett.

De kikből áll ez a tanács?

Az IMF-fel kötött egyezmény könnyedén át fog menni a tanács szűrőjén, mert a szakszervezetek képviselői kisebbségben vannak benne – mondta Florian Costache , a CES elnöke. Costache elmondása szerint a tanács úgy is kedvezően véleményezheti a tervezetet, ha ezzel a szakszervezeti képviselők nem értenek egyet. A CES 45 tagja közül ugyanis 15 a kormányt, 15 a szakszervezeteket, 15 pedig a munkáltatókat képviseli. A szakemberek szerint azonban ha nem fogadnák el a megszorító csomagot, az nemzetközi szinten bizalmatlanságot szülne, és 2-3 fokkal is csökkenthetné Románia adósbesorolását, és az IMF hitele nélkül Románia júliusra fizetésképtelenné válna.

Mennyivel leszünk tulajdonképpen szegényebbek?

A megszorításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendelet szerint a minimális szociális nyugdíj 350 lejről 300 lejre csökken, a speciális nyugdíjak pedig drasztikusan megfogyatkoznak. Ez egyrészt a kisebb nyugdíjpontnak, de a 90%-os szolidaritási adónak is köszönhető lesz, amit ezekre a nyugdíjakra vetnek ki, miután levonták az egészségbiztosítási járulékot és a jövedelemadót. A nyugdíjpont maximális értékét 622,9 lejen határozták meg, a jelenlegi 732,8 lejhez képest. Ez a rendszer minden olyan speciális nyugdíjra vonatkozik, amit a bírók, bírósági intézményekben dolgozó személyek, diplomáciai és konzulátusi személyzet, képviselők és szenátorok, parlamenti hivatalnokok és a számvevőszék tagjai kaptak. A szociális nyugdíjak értékét ezután a makrogazdasági mutatók és az elérhető pénzügyi források szerint alakítják. A minimális szociális nyugdíjat 2009 áprilisában vezették be, akkor 300 lejen állapították meg az értéket, majd október elsején 350 lejre emelték. A kormányrendelet szerint mind a fogyatékkal élők, veteránok és háborús özvegyek havi jövedelme 15%-kal apadni fog, de nem lesz kivétel ezalól a volt háborús fogoly vagy deportált személy sem, aki havonta állami támogatásban részesül. Ugyanúgy 15%-kal fognak csökkenni a pótlólagos családi támogatások, egyszülős családi támogatások, illetve az újszülötteknek járó juttatás, ami jelenleg 230 lej. Emellett eltörölnék az újszülöttek kelengyéjét és a családalapításkor járó egyszeri állami támogatást. Ehhez hasonlóan 15%-kal csökkenni fog az utolsó ledolgozott év átlagkeresete alapján kiszámolt 85%-os támogatás, amit a gyermek két éves koráig folyósítanak a szülőnek. Az állami alkalmazottak fizetése a korábban bejelentettek szerint 25%-kal csökken, de nem megy 600 lej alá.

Emelkedik az egészségbiztosítási járulék is

Az egészségbiztosító pénztár egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami a 10,7%-os egészségbiztosítási járulékot 14%-ra emelné. Adina Geană , az országos egészségbiztosítási alap igazgatója elmondta, hogy az első három hónapban csak 1,1 milliárd lejt sikerült begyűjtsenek az egészségkasszába, áprilisban pedig csak 0,9 milliárdot. A kiadási szükséglet havi 1,7 milliárd lej lenne.