Negyedével csökken az állami vállalatoknál dolgozók bére, kevesebbet utazhatnak és telefonálhatnak a hivatalnokok, csökken a családtámogatás és növekszik az egészségbiztosítási járulék.
A szerda reggeli kormányülésen Emil Boc miniszterelnök azt javasolta, hogy ne csak a közalkalmazottak, hanem az állami vállalatok alkalmazottainak bérét is csökkentsék 25%-kal, illetve rójanak ki plusz adót több ingatlan birtoklása esetén. A tervek szerint az első ingatlanra normál módon vetik ki az adókat, a másodikra a jelenleginél 15%-kal magasabb adóteher hárul, a harmadikra már 50%-os, a negyedikre pedig 100%-os adót köteles fizetni a módos tulajdonos. A kétszeres adószint megmarad, ha négynél is több ingatlannal rendelkezik egy személy. Emellett Boc azt is javasolta, hogy 20%-kal vágják meg az állami beszerzési és szolgáltatási kiadásokat – kivételt jelentenek azok, amelyek a közjót vagy az ország védelmét szolgálják. Így tehát minisztériumoknak mérsékelniük kell a közlekedési, üzemanyag és külföldi kiszállásokhoz kapcsolódó költségeiket, de telefonbeszélgetéseiket is rövidebbre kell szabják. Ugyancsak Boc javaslata volt, hogy a közigazgatási intézmények mondjanak le irodáik felszereléseinek és gépkocsiparkjuknak a felújításáról. Az intézkedések az első költségvetési kiigazítással egyidőben lépnek majd életbe. Elena Udrea turisztikai miniszter szerint a kormányrendelet még nem jelent végső ítéletet, mert a keddi egyeztetésen úgy határoztak, hogy a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) még el kell fogadja az IMF egyezményhez csatolt memorandumot. Udrea elmondta, hogy ha a tanácssal nem jutnak közös nevezőre, az IMF küldöttsége újra Romániába jöhet további egyeztetés végett.
De kikből áll ez a tanács?
Az IMF-fel kötött egyezmény könnyedén át fog menni a tanács szűrőjén, mert a szakszervezetek képviselői kisebbségben vannak benne – mondta Florian Costache , a CES elnöke. Costache elmondása szerint a tanács úgy is kedvezően véleményezheti a tervezetet, ha ezzel a szakszervezeti képviselők nem értenek egyet. A CES 45 tagja közül ugyanis 15 a kormányt, 15 a szakszervezeteket, 15 pedig a munkáltatókat képviseli. A szakemberek szerint azonban ha nem fogadnák el a megszorító csomagot, az nemzetközi szinten bizalmatlanságot szülne, és 2-3 fokkal is csökkenthetné Románia adósbesorolását, és az IMF hitele nélkül Románia júliusra fizetésképtelenné válna.
Mennyivel leszünk tulajdonképpen szegényebbek?
A megszorításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendelet szerint a minimális szociális nyugdíj 350 lejről 300 lejre csökken, a speciális nyugdíjak pedig drasztikusan megfogyatkoznak. Ez egyrészt a kisebb nyugdíjpontnak, de a 90%-os szolidaritási adónak is köszönhető lesz, amit ezekre a nyugdíjakra vetnek ki, miután levonták az egészségbiztosítási járulékot és a jövedelemadót. A nyugdíjpont maximális értékét 622,9 lejen határozták meg, a jelenlegi 732,8 lejhez képest. Ez a rendszer minden olyan speciális nyugdíjra vonatkozik, amit a bírók, bírósági intézményekben dolgozó személyek, diplomáciai és konzulátusi személyzet, képviselők és szenátorok, parlamenti hivatalnokok és a számvevőszék tagjai kaptak. A szociális nyugdíjak értékét ezután a makrogazdasági mutatók és az elérhető pénzügyi források szerint alakítják. A minimális szociális nyugdíjat 2009 áprilisában vezették be, akkor 300 lejen állapították meg az értéket, majd október elsején 350 lejre emelték. A kormányrendelet szerint mind a fogyatékkal élők, veteránok és háborús özvegyek havi jövedelme 15%-kal apadni fog, de nem lesz kivétel ezalól a volt háborús fogoly vagy deportált személy sem, aki havonta állami támogatásban részesül. Ugyanúgy 15%-kal fognak csökkenni a pótlólagos családi támogatások, egyszülős családi támogatások, illetve az újszülötteknek járó juttatás, ami jelenleg 230 lej. Emellett eltörölnék az újszülöttek kelengyéjét és a családalapításkor járó egyszeri állami támogatást. Ehhez hasonlóan 15%-kal csökkenni fog az utolsó ledolgozott év átlagkeresete alapján kiszámolt 85%-os támogatás, amit a gyermek két éves koráig folyósítanak a szülőnek. Az állami alkalmazottak fizetése a korábban bejelentettek szerint 25%-kal csökken, de nem megy 600 lej alá.
Emelkedik az egészségbiztosítási járulék is
Az egészségbiztosító pénztár egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami a 10,7%-os egészségbiztosítási járulékot 14%-ra emelné. Adina Geană , az országos egészségbiztosítási alap igazgatója elmondta, hogy az első három hónapban csak 1,1 milliárd lejt sikerült begyűjtsenek az egészségkasszába, áprilisban pedig csak 0,9 milliárdot. A kiadási szükséglet havi 1,7 milliárd lej lenne.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!