Hogyan hat a Fidesz győzelme a román-magyar üzleti kapcsolatokra?

Az új magyarországi kormányzás határközi viszonyokra gyakorolt esetleges hatásairól, illetve a bankszféra romániai helyzetéről Diósi Lászlót , az OTP Bank romániai igazgatóját kérdeztük.

Véleménye szerint milyen hatásai lesznek a Fidesz győzelmének a román-magyar üzleti kapcsolatokra?

Diósi László: - Ez egy nagyon jó kérdés. Az a legfontosabb, hogy a két ország közötti árucsere és befektetési forgalom ebben a pillanatban kicsit egyirányú, tehát általában Magyarországról irányul Románia felé a befektetési és vállalkozási forgalom. Mindenképpen azt várnám, hogy sikerül olyan hosszú távú kapcsolatokat kialakítani, amelyekben ez kölcsönösebbé válik. Másrészt pedig, az előző évek tanulságai alapján, valószínűleg tovább növekszik a magyarországi befektetők szerepe Romániában. A magyarországi befektetőknek is most már jóval pontosabban sikerült felmérni azokat a lehetőségeket, amelyekért érdemes a romániai piacra lépni. Azonban nem gondolom, hogy azonnali, direkt hatása lesz a Fidesz győzelmének. Inkább úgy gondolom, hogy Románia kiemeltebb szerepet fog élvezni a közeljövőben a magyarországi elgondolásokban, ezt pedig sokkal szervezettebb gazdaságpolitikai lépések is fogják követni.

Romániában tevékenykedő üzletemberként milyen kilátásokat lát a hazai cégek számára?

– Egyrészt onnan kell kiindulni, hogy melyek a korábbi kapcsolatok tanulságai, és melyek a valós igények ezen a piacon. A valós igények egyrészt kapacitásból származnak, amelyek az előző években sokkal relevánsabbak voltak, mint most. A nagy gazdasági növekedés időszakában ugyanis általános kapacitáshiány volt a romániai piacon, és érdemes volt akár építőiparba is befektetni, ami azért mostanra már feleslegben van. De ez a későbbiekben újra előfordulhat, hiszen 2011-től már 5%-os növekedést jósolnak Romániának. Másrészt pedig vannak olyan hiánypótló termékek, ahol a magyarországi cégek közelebb állnak a helyi elképzelésekhez, mint mondjuk a nyugat-európaiak, hiszen a fejlődésnek nagyjából azonos szakaszán mennek át ezek országok, nem túl nagy időeltéréssel. Vannak olyan dolgok, amelyek itt hiányoznak, például a humánpolitikai képzések, vagy akár a kereskedelem területén is vannak hiánypótló szolgáltatások, amelyek ezen a piacon még újdonságnak számítanak.

Mi a véleménye a romániai banki szféra helyzetéről, figyelembe véve a romániai lakosok növekvő eladósodottságát és az erősödő konkurenciát?

– Mindenképpen öröm azt látni, hogy rendkívül stabil a bankpiac. Ellentétben az angolszász vagy a nyugat-európai piacokkal, itt nem kell attól tartani, hogy bármiféle bankcsőd bekövetkezne, rendkívül erősen szabályozott és monitorizált szektorról van szó, amely megbízhatóan és stabilan működik. Az előző évnek a viszonylag nyugodtabb piaci helyzete után ismételten erős konkurenciaharc kezd kibontakozni, aminek a nyertesei egyértelműen az ügyfelek, és a bankoknak jelenleg a legnagyobb fejfájást az okozza, hogy hogyan tudnának leggyorsabban megfelelő ügyfeleket találni a hiteleik számára. Tehát a hitelezés újraindítása a fő kérdés. Úgy gondolom, hogy ez hamar az egész gazdaság hasznára fog válni. Az ügyfelek fizetésképtelenségét illetően a kis- és középvállalkozásoknál látjuk a legkomolyabb problémát. A nagyvállalatok és a magánszemélyek esetében ez a gond már lényegében stabilizálódik, nem látszik egy olyan jelentős mértékű további romlás, ami több közép-kelet európai országban megtörtént. Viszont a kisvállalatok esetében mindenképpen problematikus a helyzet, és véleményünk szerint a kormány segítségét igényelné a megoldása.

Mennyire tenne jót vagy éppen rosszat ha életbe lépne az banki ügyfeleket védő csődtörvény?

– Természetesen rosszat tenne. Teljesen más környezetben született ez a törvény – ugye az angolszász környezetben – továbbá teljesen más kultúrát és ügyfél-viselkedést feltételezve jött létre. Úgy gondolom, hogy ezzel a törvénnyel is alapvetően nem élnének, hanem visszaélnének nagyon sokan, ami viszont a becsületes ügyfelek számára jelentene problémát, hiszen ha sok a visszaélés, akkor a bankok előbb-utóbb drágább és kevésbé kockázatos hiteleket fognak csak adni, hiszen valakinek mindennek meg kell fizetnie az árát. Tehát itt Romániában ennek alapvetően rossz hatása lenne, és ellentétben azzal, amit többen állítanak, a magánszemélyek csődtörvénye nem általános európai gyakorlat.