A légitársaságoknak nagyobb kárt okozott a vulkánkitörés, mint szeptember 11.

A hotelek és a busztársaságok forgalmát azonban váratlanul megnövelte az Eyjafjallajokullból szálló hamu.

Az Eyjafjallajokull vulkán kitörésének gazdaságra gyakorolt negatív hatása rohamosan növekszik a közlekedési káosz elhúzódásával. A természeti katasztrófa nagyobb kárt okozott a légitársaságoknak, mint a 2001-es terrortámadás: eddig több tízezer járatot kellett törölni a légtérben mozgó vulkáni hamu miatt, a légitársaságok közvetlen vesztesége 1 milliárd dollárra rúg. Ez a legkomolyabb légi közlekedési szünet 2001 szeptember 11. óta, akkor az amerikai légtér három napig volt lezárva és minden Európából érkező járatot töröltek. Naponta a vállalatok mintegy 250 millió dollár veszteséggel számolhatnak, és a leállások a napi globális kerozinszükségletet is 2 millió hordóval csökkentik, ami az olajárakra is hatással lehet – mutatott rá a nemzetközi légi forgalmi szervezet, a IATA. Az európai légiközlekedés kényszerpihenője szakértők szerint oly hosszúra nyúlhat, hogy hatással lehet az Európa idei gazdasági növekedésére is, és akár semmisé teheti az 1-1,5%-ra becsült idei európai gazdasági növekedést. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a globális gazdaság mintegy 5%-át – évi 3 ezer milliárd dollárt – adó globális idegenforgalomból az európai turizmus mintegy harmadot képvisel. A jelenlegi nehézségek heti 5-10 milliárd dolláros kárt okozhatnak az európai idegenforgalomban. A szállítási ágazat hasonlóképpen erősen érintett: a globális szállítás mintegy 40%-a bonyolódik ma légi úton, és a leállások a kereskedelmi kapcsolatok jelentős sérüléséhez vezethetnek. Az EU épp ezért a légitársaságok megsegítésén gondolkodik, hasonlóan a 2001-es terrortámadást után bevezetett támogatásokhoz. Joaquín Almunia versenyügyi biztos jelezte, hogy amennyiben a tagországoknak módjuk van állami támogatást adni a cégeknek, és a segítség nem diszkriminatív más vállalatokkal szemben, a brüsszeli bizottság elvben kész jóváhagyni azt.

Mennyit vesztenek a romániai légitársaságok?

A két napos szünet óriási veszteséget okozott a romániai piacon tevékenykedő légitársaságoknak, amelyek forgalmát eddig is érzékenyen érintette a gazdasági válság miatti keresletcsökkenés. A Romániában működő légitársaságok - Tarom, Blue Air, Wizz Air, Air France, Air Moldova, Alitalia, Austrian Airlines, British Airways, Carpatair, easyJet, Lufthansa, Malev, Finnair - összesen mintegy 600 járatukat törölték a hétvégén, ami több millió eurós veszteséget jelentett számukra. Országos szinten összesen 60 ezer utast érintett a légi szállítás szünetelése. A Tarom például, amely a tavalyi évet 21 millió eurós veszteséggel zárta, a két nap alatt 2 millió eurós többletköltséggel számol, miután több mint 100 járatát volt kénytelen törölni. A Tarom szóvivői szerint tehát a napi kár 1 millió euró, és eddig 15 600 utast érintett a közlekedési zavar. A Blue Air a hétvégén mind a 44 járatát törölte és további 14-et hétfőn. Florentina Ivan , a társaság PR igazgatójának elmondása szerint nem kerültek még ilyen helyzetbe a vállalat indulása óta, így még nem végeztek konkrét számításokat a keletkezett károkról. A társaság tavalyi forgalma 140 millió euró volt és 1,7 millió utast szállított. A Wizz Air 88 járatát törölte, ami összesen 13 ezer utast érintett. A két bukaresti repülőtér összesen közel 550 ezer eurót vesztett az utasok illetékeiből és a repülők mozgásdíjából – nyilatkozta Valentin Iordache , a Henri Coandă repülőtér szóvivője. Emellett a járatok törlése a turisztikai irodák bevételkieséséhez is vezetett, akik kénytelenek a hoppon maradt turistáknak kifizetni a pluszban eltöltött éjszakákat.

A veszteség a tőzsdére is betört

A forgalomcsökkenésből eredő károk mellett a légitársaságok a tőzsdén is veszteséggel nézhetnek szembe. Az Air France-KLM és a Lufthansa részvényeinek értéke 5%-kal esett, a British Airways értéke pedig 4%-kal csökkent hétfőn. A madridi tőzsdén az Iberia részvényei 4%-ot esett a mai ülés folyamán.

Kik örülhetnek?

A helyzetnek azonban vannak nyertesei is, elsősorban az étkeztetési cégek is a szállodák, amelyek zsúfolva vannak a járatkimaradások miatt. Például a főváros legnagyobb hotele, a Rin Grand közel 30%-kal több szálláshelyet értékesített, mint más hétvégéken. A hoteleknek azonban számolniuk kell a foglalások törlésével is, tekintettel a Romániába meg nem érkező külföldi személyekre. A busztársaságok szintén örülhetnek a légi forgalom leállásának. A nemzetközi utasszállító cégek szerint a kereslet visszatért a 10 évvel ezelőtti szintre. A buszok teljes létszámmal indulnak el külföldre, ami így sem tűnik elegendőnek, a társaságok így kénytelenek megnövelni járataik számát elsősorban Anglia, Belgium, Franciaország, Németország és Svájc felé. A szakértők szerint a forgalom közel a duplájára nőtt az eddig megszokottnak. A busztársaságokhoz hasonlóan a CFR is forgalomnövekedéssel zárhatta a hétvégét. Szombaton 150%-kal, vasárnap pedig 200%-kal több utast szállított a Bukarest-Bécs útvonalon, és megduplázta forgalmát a Bukarest-Budapest járatán. Ami a hosszabb utakat illeti, a nemzetközihez hasonlóan a belföldi vasúti közlekedés is fellendült a hétvégén. A növekvő keresletnek köszönhetően a CFR megnövelte a Budapestre és Bécsre tartó vonatszerelvényein a helyek számát, így a Bukarestből, Temesvárról, Simeriáról, Nagyszebenből, Marosvásárhelyről és Brassóból induló nemzetközi járatok több vagonnal indultak útjukra. A Bécsbe induló vonatokat 5 hálókocsival és 2 kusett vagonnal toldották meg, a Budapestre és Bulgáriába induló vonatokhoz egy-egy hálókocsit és kusettet csatoltak, Szalonikiba menő járathoz pedig egy plusz hálókocsit rendeltek hozzá. Forrás: mediafax, mti, zf, money

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!