Meddig növekszik még a munkanélküliség?

Úgy tűnik, hogy a gazdaság lassú fellendülése még nem érezteti hatását a munkaerőpiacon. Románia februárban Nagy-Britannia után a legtöbb elbocsátást jelentette be EU szinten: csak a Bechtel , az Országos Kőszén Vállalat (Compania Naţională a Huilei) és a bukaresti villamos művek (Electrocentrale Bucureşti SA) több mint 4200 alkalmazottjától válik meg, a CFR különböző részlegeitől pedig a tervek szerint összesen 10 458 személyt bocsátanak el. Vajon mennyire állja meg a helyét ilyen körülmények között a kormány becslése, miszerint az év végére 7,3 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta? A hivatalos statisztikák alatt ingatag a talaj. Miközben uniós szinten a munkanélküliségi ráta már néhány hónapja nem növekszik jelentős mértékben, Romániában igazán nagy méreteket csak

a tavalyi év második felében kezdett ölteni.

Februárban a munkanélküliség hét éves csúcsot döntött: a munkaelosztó hivatal jelenleg 762.375 munkanélkülit tart számon, ami 8,3 százalékos rátának felel meg. Ez 0,2 százalékkal magasabb, mint a januári, illetve 3 százalékkal meghaladja a tavaly februári rátát. Legutóbb 2003-ban regisztráltak ennél magasabb értéket, akkor az állástalanok aránya elérte a 8,6 százalékot. Elemzők szerint idén 9-10 százalékosra is nőhet a munkanélküliség, amihez jelentősen közrejátszanak a közszférában tervezett masszív elbocsátások. Az IMF szerint tavasszal 10 százalékkörül tetőzik a munkanélküliség, amely az év második felében várhatóan fokozatosan csökkenni fog.A kedden Romániába látogató Dominique Strauss-Kahn IMF vezérigazgató is további elbocsátásokat jósolt a következő egy-két hónapban. A munkanélküliség növekedése ugyanis nem egy olyan mutató, ami gyorsan reagál a gazdasági növekedés helyreállására – magyarázta Strauss-Kahn.

A munkanélküliségi ráta alakulását szemlélteti a következő ábra:

Szakértők szerint azonban a valós munkanélküliségi arány ennél sokkal magasabb. Egy decemberi elemzés szerint a valós munkanélküliség akár a 36 százalékot is meghaladhatja. Az Országos Munkaerő Ügynökség (ANOFM) adatai szerint ugyanis Románia aktív lakossága 9,1 millió, amihez 0,76 millió munkanélküli és körülbelül 5,7 millió foglalkoztatott társul. Eszerint létezik 2,62 millió, egyik kategóriába sem tartozó személy, azaz se nem munkanélküli, se nem foglalkoztatott. Ezt a különbözetet a statisztikai hivatal is csak egyéb kategóriaként tartja számon.

Kik tartoznak ide? Például, akik feketén vállalnak munkát, mezőgazdaságban dolgoznak illetve a külföldön munkát vállalók. Ők kb. 28 százalékát teszik ki az aktív hazai lakosságnak. Ha ehhez hozzáadjuk a hivatalos adatokban szereplő, 8,3 százalékos rátát, 36 százalékot meghaladó munkanélküliséget kapunk.

Természetesen ez kicsit merész számítás, figyelembe véve, hogy belekalkuláltuk azokat is, akik nem hivatalos munkaviszonyban dolgoznak, illetve akik külföldön vállalnak munkát. Egyébként a hivatalos statisztikákkal még az a gond, hogy

csak az számít munkanélkülinek, aki

regisztrálta magát a nyilvántartó hivatalnál. A nemzetközi standardok szerint azonban mindenki munkanélkülinek számít, akinek nincs állása, kész lenne munkába állni az elkövetkező két hétben illetve aktívan keresett munkát az elmúlt hónapban. Ebből kifolyólag a valós munkanélküliség jóval magasabb lehet, mint amit a statisztikák közölnek.

Bogdan Hossu , az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke szerint a valós munkanélküliség 12-14 százalékos, hiszen több olyan állástalan is van, aki feketén vállalt munkát, így az elbocsátását sem jelentették be a munkaerő-elhelyező hivatalnál. A szakszervezeti vezető szerint a munkanélküliség tovább fog nőni, ha a kormány továbbra sem vezet be gazdaságot fellendítő intézkedéseket.

Ez a hivatalos munkanélküliségi ráta alulmarad az uniós 9,9 százalékos átlagnak. A legmagasabb rátával Lettország (22%) és Spanyolország (18%) rendelkezik. A szakemberek azonban

nehezen hisznek ezeknek a számoknak.

Az elmondottak alapján egyrészt a számítási módot kifogásolják, másrészt nem hiszik, hogy a munkáltatók bejelentései lefedik az összes, állástalan vagy elbocsátott aktív lakost.

Ami pedig a munkanélküliségi periódus hosszúságát illeti, február végén a munkanélküliek 56 százaléka legalább 6 hónapja nem talált munkát, 29,5 százalékuk 6-12 hónapja keres munkát, 14,4 százalék pedig már több mint egy éve nem talál új munkahelyet.

Romániában csak akkor kaphat valaki ennyi időre segélyt, ha legalább 10 éves régiséggel rendelkezik. Akik több mint 5 évet dolgoztak, mielőtt munkanélküliek lettek volna, 9 hónapig részesülhetnek a támogatásban, akik pedig kevesebb mint egy évet voltak alkalmazásban, csak 6 hónapig élvezhetik a munkanélküli segélyt.

Jelenleg a munkanélküliek 61 százaléka kap segélyt. A munkanélküli alap csak 2,72 milliárd lejes kiadással számolt idén, nagyjából annyival, mint amennyit tavaly költött, amikor az elbocsátások még nem érintették a közszférát.

Az országos előrejelző bizottság 7,7 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátát valószínűsít, a kormány pedig túl pesszimistának találja az IMF jóslatát, miszerint az állástalanok aránya

akár a 10 százalékot is elérheti idén tavasszal.

Az optimista előrejelzések meggondolatlan költségvetési intézkedésekhez vezetnek. A tavalyi évre a kormány 250 ezer járadék kifizetésével számolt, azonban ez a tervezett érték közel duplájára emelkedett. A téves és túlzottan optimista 5 százalékos munkanélküliségi ráta előrejelzése 1,24 milliárd lejes deficitet okozott a munkanélküliségi alapnak.

Ez rekordnak számít, mivel a pénztár eddig évről évre többlettel zárt, annak ellenére, hogy az alapba fizetett járulék 6 százalékról 1 százalékra csökkent az elmúlt néhány év alatt. Még 2008-ban az alapnak sikerült 608 millió lejes felesleget termelnie.

A tapasztalatok fényében illúziónak tűnik a munkaügyi minisztérium legfrissebb becslése, miszerint a munkanélküliség februárban stagnálni fog. Középtávon az előrejelző bizottság fokozatos csökkenést jósol, 2014-re elérve a 6,3%-ot.

Forrás: ins, anofm, capital, money, zf