Adózási felelősségvállalás: itt fegyelem lesz?
Elfogadásra kerül az IMF által sürgetett törvénytervezet, ami a közkiadások és a hiteltelen politikai ígéreteket próbálja majd visszafogni.
Hamarosan kihirdeti az államelnök az adózási felelősség törvényét, miután kedden 135 támogató és 97 ellenző szavazat mellett a képviselőház döntőházként elfogadta azt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter, a törvény atyja tegnap ellátogatott a képviselőházba, az ülés kezdetén pedig bemutatta a törvény legfontosabb célkitűzéseit, felszólítva a jelenlevőket a jogszabály sürgős elfogadására. A jogszabály alkalmazása az IMF egyik kikötését képezte: januárban egyeztek meg abban, hogy a törvény március végéig elfogadásra kerül. A törvény biztosítaná az adózási és költségvetési fegyelem biztosítását, emellett megteremtené a pénzügyi politikák hosszútávú átláthatóságát és fenntarthatóságát, annak érdekében, hogy az ország megőrizze a versenyképességét. Az előbbi, megfoghatatlan általános célok mellett a kormány tervei szerint a törvény alkalmazása a pénzügyi források hatékonyabb felhasználásához fog vezetni.
Költségvetéssel kapcsolatos rendelkezések
A törvény célja továbbá a több éves költségvetési terv megalkotásának leszabályozása. Emellett egy áttekinthető keretet kíván képezni a közpénzek elköltésére vonatkozóan. A jogszabály rendelkezik még a költségvetési kiigazítások maximálisan megengedett számáról, a politikusok ígéreteinek megtartásáról és a közalkalmazottak bérezéséről. A több éves költségvetési tervben pedig bizonyos határok szabják majd meg a közintézmények költekezéseit. A törvény szerint csak kétszer, az év második felében történhet költségvetés-kiigazítás. Minden kiigazítás alapját egy féléves gazdasági és költségvetési helyzetet feltáró jelentés kell képezze.Az IMF-fel kötött megállapodás szerint a törvény rendelkezik egy Adótanács létrehozásáról, amelynek öt tagját a parlament fogja megszavazni, de politikailag függetlenek lesznek. Ők lesznek hivatottak arra, hogy jóváhagyjanak minden olyan jogszabály-módosítást, amelynek hatása van a költségvetésre, továbbá biztosítani fogják a makrogazdasági előrejelzések megfelelő minőségét.
Mi is az Adótanács?
Megfogalmazhatóak kételyek az Adótanács szükségességével kapcsolatban: egy újabb látszatintézmény lesz vagy valódi feladatokat is ellát majd? Az adótanács tulajdonképpen a kormány adóügyi, költségvetési és makrogazdasági tanácsadó szerve lesz. A tanács öt tagja az Román Akadémiáról (Academia Română), a központi banktól (BNR), a bukaresti Közgazdaságtani Akadémiáról (ASE), az Országos Bankintézet től (Institutul Bancar Român) és a Bankok Országos Szövetségétől (Asociaţia Română a Bancilor) kerül ki. Őket 5 évre választja majd a Román Akadémia, a parlament engedélyével.
Kiadások és bevételek
Az állami kiadások és bevételek szabályozása is örök érvényű elveken nyugszik majd: az egyik ilyen elv, hogy ne legyen több a kiadás, mint a bevétel. A közkiadások növekedési rátája tehát kisebb kell legyen, mint a GDP növekedési üteme. A két ütem legfeljebb egyenlő lehet abban az esetben, ha az előző évi költségvetés hiánnyal zárt. Ha emelnek az adókulcsokon, a közkiadások nominális emelkedési üteme meg kell egyezzen, vagy kisebb kell legyen, mint az államháztartási bevételek növekedése. A kiadásokon pedig csak az adónövelést követő évben lehet emelni.
Ami az államháztartási bevételeket illeti, a pénzügyminisztérium köteles lesz a költségvetés elfogadásától számított 45 napon belül a bevételek begyűjtési rendszerét kihirdetni mind a központi költségvetésbe fizetendő adók, mind a társadalombiztosítási járulékok és speciális alapok esetében.
Milyen típusú ígéreteket törölne el a törvény?
A választási kampányok alatt számtalan, gyakran elképzelhetetlen ígéretet hallhattunk politikai vezetõktõl. A money.ro felsorolt néhányat azon ígéretek közül, amelyek azóta sem valósultak meg, legtöbbjük a 2008-as parlamenti választások alatt hangzott el.
- Ûrhajóst küldeni az ûrbe az amerikaiakkal együtt (PSD) – 25 ezer euró minden olyan romániai lakosnak, aki hazatér külföldi munkahelyérõl (PSD) – 13. havi nyugdíj (PSD) – 50%-os tanári béremelés (PSD, PDL) – 1000 lejes minimálbér (PSD) – 1000 kilométer autópálya (PSD) – 8 UEFA szintû futballstadion (PSD) – 1000 bölcsõde és 1000 óvoda (PSD) – 1000 kilométer felújított vasúti sín (PSD)
Közalkalmazottak bérezése
A költségvetési kiigazítások alkalmával nem lehet majd emelni a közalkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokon. Ugyancsak tilos lesz bért emelni 180 nappal elnöki vagy parlamenti választások előtt, ezzel elejét véve a kampányok során alkalmazott populista intézkedéseknek.
A minisztériumok rugalmasan csökkenthetik a fizetési járandóságokat annak érdekében, hogy a kiadott bérek ne lépjék túl a tárca béralapját. Ez azt is jelentheti, hogy ha fogyóban van a pénz, esetleg csökkentik, vagy nem fizetik ki a béreket. A beruházásokra szánt pénzt továbbá nem lehet fizetésekre vagy nyugdíjakra fordítani.
A felelősségről...
Minden év május 30.-án a kormány egy pénzügyi-költségvetési stratégiát kell kidolgozzon a következő három évre. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter aláírásával kell felelősséget vállaljon a stratégiában szereplő számokért.
60 nappal a választások előtt a politikai pártok vezetői kérhetik a miniszterelnöktől vagy az adótanácstól a kilátásba helyezett politikák pénzügyi hatásainak kiszámítását. Azonban az a párt, amelyik valamilyen ígéretet fogalmaz meg programjában, a kérvényezés mellé részletesen le kell bontsa a politika jellemzőit, annak érdekében, hogy helyesen tudják kiszámolni majd a hatását.
Emellett ugyancsak 60 nappal a parlamenti választások előtt a kormány köteles saját weboldalán egy jelentést közzétenni az ország gazdasági és költségvetési állapotáról.
(realitatea, capital, money, zf)
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás