Elfogadásra kerül az IMF által sürgetett törvénytervezet, ami a közkiadások és a hiteltelen politikai ígéreteket próbálja majd visszafogni.
Hamarosan kihirdeti az államelnök az adózási felelősség törvényét, miután kedden 135 támogató és 97 ellenző szavazat mellett a képviselőház döntőházként elfogadta azt. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter, a törvény atyja tegnap ellátogatott a képviselőházba, az ülés kezdetén pedig bemutatta a törvény legfontosabb célkitűzéseit, felszólítva a jelenlevőket a jogszabály sürgős elfogadására. A jogszabály alkalmazása az IMF egyik kikötését képezte: januárban egyeztek meg abban, hogy a törvény március végéig elfogadásra kerül. A törvény biztosítaná az adózási és költségvetési fegyelem biztosítását, emellett megteremtené a pénzügyi politikák hosszútávú átláthatóságát és fenntarthatóságát, annak érdekében, hogy az ország megőrizze a versenyképességét. Az előbbi, megfoghatatlan általános célok mellett a kormány tervei szerint a törvény alkalmazása a pénzügyi források hatékonyabb felhasználásához fog vezetni.
Költségvetéssel kapcsolatos rendelkezések
A törvény célja továbbá a több éves költségvetési terv megalkotásának leszabályozása. Emellett egy áttekinthető keretet kíván képezni a közpénzek elköltésére vonatkozóan. A jogszabály rendelkezik még a költségvetési kiigazítások maximálisan megengedett számáról, a politikusok ígéreteinek megtartásáról és a közalkalmazottak bérezéséről. A több éves költségvetési tervben pedig bizonyos határok szabják majd meg a közintézmények költekezéseit. A törvény szerint csak kétszer, az év második felében történhet költségvetés-kiigazítás. Minden kiigazítás alapját egy féléves gazdasági és költségvetési helyzetet feltáró jelentés kell képezze.Az IMF-fel kötött megállapodás szerint a törvény rendelkezik egy Adótanács létrehozásáról, amelynek öt tagját a parlament fogja megszavazni, de politikailag függetlenek lesznek. Ők lesznek hivatottak arra, hogy jóváhagyjanak minden olyan jogszabály-módosítást, amelynek hatása van a költségvetésre, továbbá biztosítani fogják a makrogazdasági előrejelzések megfelelő minőségét.
Mi is az Adótanács?
Megfogalmazhatóak kételyek az Adótanács szükségességével kapcsolatban: egy újabb látszatintézmény lesz vagy valódi feladatokat is ellát majd? Az adótanács tulajdonképpen a kormány adóügyi, költségvetési és makrogazdasági tanácsadó szerve lesz. A tanács öt tagja az Román Akadémiáról (Academia Română), a központi banktól (BNR), a bukaresti Közgazdaságtani Akadémiáról (ASE), az Országos Bankintézet től (Institutul Bancar Român) és a Bankok Országos Szövetségétől (Asociaţia Română a Bancilor) kerül ki. Őket 5 évre választja majd a Román Akadémia, a parlament engedélyével.
Kiadások és bevételek
Az állami kiadások és bevételek szabályozása is örök érvényű elveken nyugszik majd: az egyik ilyen elv, hogy ne legyen több a kiadás, mint a bevétel. A közkiadások növekedési rátája tehát kisebb kell legyen, mint a GDP növekedési üteme. A két ütem legfeljebb egyenlő lehet abban az esetben, ha az előző évi költségvetés hiánnyal zárt. Ha emelnek az adókulcsokon, a közkiadások nominális emelkedési üteme meg kell egyezzen, vagy kisebb kell legyen, mint az államháztartási bevételek növekedése. A kiadásokon pedig csak az adónövelést követő évben lehet emelni.
Ami az államháztartási bevételeket illeti, a pénzügyminisztérium köteles lesz a költségvetés elfogadásától számított 45 napon belül a bevételek begyűjtési rendszerét kihirdetni mind a központi költségvetésbe fizetendő adók, mind a társadalombiztosítási járulékok és speciális alapok esetében.
Milyen típusú ígéreteket törölne el a törvény?
A választási kampányok alatt számtalan, gyakran elképzelhetetlen ígéretet hallhattunk politikai vezetõktõl. A money.ro felsorolt néhányat azon ígéretek közül, amelyek azóta sem valósultak meg, legtöbbjük a 2008-as parlamenti választások alatt hangzott el.
- Ûrhajóst küldeni az ûrbe az amerikaiakkal együtt (PSD) – 25 ezer euró minden olyan romániai lakosnak, aki hazatér külföldi munkahelyérõl (PSD) – 13. havi nyugdíj (PSD) – 50%-os tanári béremelés (PSD, PDL) – 1000 lejes minimálbér (PSD) – 1000 kilométer autópálya (PSD) – 8 UEFA szintû futballstadion (PSD) – 1000 bölcsõde és 1000 óvoda (PSD) – 1000 kilométer felújított vasúti sín (PSD)
Közalkalmazottak bérezése
A költségvetési kiigazítások alkalmával nem lehet majd emelni a közalkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokon. Ugyancsak tilos lesz bért emelni 180 nappal elnöki vagy parlamenti választások előtt, ezzel elejét véve a kampányok során alkalmazott populista intézkedéseknek.
A minisztériumok rugalmasan csökkenthetik a fizetési járandóságokat annak érdekében, hogy a kiadott bérek ne lépjék túl a tárca béralapját. Ez azt is jelentheti, hogy ha fogyóban van a pénz, esetleg csökkentik, vagy nem fizetik ki a béreket. A beruházásokra szánt pénzt továbbá nem lehet fizetésekre vagy nyugdíjakra fordítani.
A felelősségről...
Minden év május 30.-án a kormány egy pénzügyi-költségvetési stratégiát kell kidolgozzon a következő három évre. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter aláírásával kell felelősséget vállaljon a stratégiában szereplő számokért.
60 nappal a választások előtt a politikai pártok vezetői kérhetik a miniszterelnöktől vagy az adótanácstól a kilátásba helyezett politikák pénzügyi hatásainak kiszámítását. Azonban az a párt, amelyik valamilyen ígéretet fogalmaz meg programjában, a kérvényezés mellé részletesen le kell bontsa a politika jellemzőit, annak érdekében, hogy helyesen tudják kiszámolni majd a hatását.
Emellett ugyancsak 60 nappal a parlamenti választások előtt a kormány köteles saját weboldalán egy jelentést közzétenni az ország gazdasági és költségvetési állapotáról.
(realitatea, capital, money, zf)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!