Bocsáthatnak ki saját pénzt Romániában a helyi közösségek? Nagy Ágnes , a jegybank igazgatótanácsi tagja és Veress Emőd ügyvéd válaszol.
Korábban írtunk arról, hogy a világon meglehetősen elterjedtek a különféle közösségi pénzfajták. Most azt vizsgáljuk meg, hogy milyen törvényi keret szabályozza Romániában a pénznyomtatást, illetve létrehozhat-e egy régió saját pénzt annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaságát. Ezen túlmenően kérdéses, hogy valóban segítene-e a térség fellendülésében, és nem növelné-e meg még jobban az adócsalás kockázatát. A törvényi keretről a Központi Bank (BNR) honlapján informálódtunk. A BNR alapvető célja az árstabilitás, egyik fontos feladata pedig a bankjegyek és pénzérmék előállítása, amelyek a hivatalos pénzeszköz szerepét töltik be Romániában. Továbbiakban olvasható, hogy
a BNR az egyetlen hivatalos intézmény,
amely olyan pénzügyi jegyeket nyomtathat, amelyek a hivatalos fizetőeszköz szerepét tölthetik be Romániában.A központi bank részéről Nagy Ágnes igazgatótanácsi tag a Transindexnek elmondta, hogy a helyi pénzek tekintetében szigorú törvényi szabályozás van érvényben. Csak a Román Nemzeti Bank nyomtathat hivatalos, állam által elismert pénzt, következésképp, amit nem a BNR nyomtat, az törvénytelen, tehát illegális. Véleményem szerint maga a nyomtatás is kereskedelmi tevékenységnek számít, ami adóköteles. A nyomtatott pénzt oda kell adni valakinek, amiért cserébe árut vagy szolgáltatást kap az illető. Így ez már kereskedelem, tehát az adókötelezettség miatt dupla problémával jár.
Veress Emőd ügyvéd is hasonlóan vélekedik ebben a kérdésben. A jegybank működését szabályozó, 312/2004-es törvény értelmében csak a Román Nemzeti Bank nyomtathat – bankjegyek és érmék formájában – pénzjellegű eszközöket, amelyek Románia területén a legális fizetési eszköz szerepét tölthetik be. Ilyen szempontból, a törvény megfogalmazása megfelelőképpen lefedi a hazai pénzkibocsátás kérdéskörét. Veress elmondása szerint esetleg
egy utalvány jellegű eszközt lehetne elképzelni
pénzhelyettesítő gyanánt, aminek a felmutatásával a vásárló különböző árkedvezményekben részesülhet. Ezek akár kártyák vagy reklámanyagok formáját is ölthetik – tette hozzá az ügyvéd.
A soproni Kékfrank példája kapcsán azonban felmerült bennünk a kérdés, vajon nyugati szomszédunknál hogy lehetséges az, ami nálunk tilos? A válasz nem is olyan bonyolult, csupán egy kis kreativitást igényel.
A törvényi keret Magyarországon is hasonló e tekintetben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését a 2001. évi LVIII. törvény szabályozza. Ebből idézve: Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. Tehát a törvény ugyanúgy rendelkezik, mint Romániában, azonban
Sopronban megtalálták erre a kiskaput.
A Kékfrank ugyanis utalvány néven szerepel, nem pénzeszközként. Perkovátz Tamás , az alapító is elismeri , hogy a magyarországi jogrend nem engedi meg, hogy valaki alternatív pénzt hozzon forgalomba, mivel a pénz kibocsátása állami monopólium.
Így tehát nem pénzt kell csereeszközként használni, hanem az európai jogrend és a hazai jogrend által is megengedett elektronikus vagy papír alapú utalványt, amelynek a hazai előírások szerint 100%-os valódi likvid pénz fedezettel kell rendelkeznie (ez a fedezet lehet például forint, vagy euró is). Ez az utalvány a gazdaság szereplői, az együttműködő partnerek között, megegyezésük esetén – mint csereeszköz – teljes mértékben átveheti a pénzhelyettesítő szerepet.
A kékfrank pedig úgy keletkezik, hogy az alapító szövetkezet 100 százalékos euró fedezet mellet az eurónak számszakilag megfelelő értékű utalványt hoz létre.
Kékfrank tulajdonossá is ilyen módon válhat valaki, legyen az magánszemély vagy vállalat: 100 euró értékben vásárol utalványt a szövetkezettől, amit az egy pénzintézetnél elhelyez és kamatoztat. Veress Emőd szerint a leírtak alapján ez a váltó működéséhez hasonlít, ugyanis az is teljes pénzfedezet mellett cserél gazdát. Az ügyvéd véleménye szerint az utalványok lej vagy euró lefedettségére nincs hazai törvényi szabályozás.
Tehát ha konkrét pénzhelyettesítőt nem is, de utalvány jellegű csereeszközöket ki lehet bocsátani Romániában is, kérdés, hogy van-e rá igény és van-e szervezet, aki magára vállalja a folyamat lebonyolítását.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!