Bill Gates, Kína és Európa támogatása, és a több ezer hektáron elterülő termőföld dacára folyamatosan növekszik azoknak az afrikaiaknak a száma, akik napi egy dollárból élnek.
Gates és Rockefeller
Bill Gates és Rockefeller alapítványai nemrég dollármilliárdokat fektettek az afrikai mezőgazdaságba az AGRA-n ( Alliance for a Green Revolution in Africa ) keresztül, amit kezdetektől fogva fenntartásokkal fogadtak az afrikai szervezetek. A kezdeményezések mögött ugyanis óriási pénzügyi és intézményi érdekek bújnak meg: az alapítványok mögött olyan intézetek állnak, mint a Világbank, illetve olyan mezőgazdasági multi cégek, mint a Syngenta , DuPont Pioneer Hi-Bred vagy Monsanto. Az afrikaiak elsősorban azért ódzkodnak a high-tech mezőgazdaságtól, mert azt nagy arányban kémiai alapú termelés képezi. Az IAASTD legfrissebb jelentése szerint a természetes mezőgazdasági termelés tudja csak kielégíteni a jövő élelmezési szükségleteit. Bill Gates mezőgazdasági stratégiájában azonban nem szerepel a természetes alapú gazdalkodás, mivel az nem annyira profitábilis egy olyan ember számára, aki élete folyamán óriási nyereséget halmozott fel. A helyi szervezetek arra mutattak rá, hogy az AGRA úgy próbálja feltüntetni magát, mintha belső kezdeményezés lenne. Ennek érdekében Kofi Annant tették a szövetség élére – mondta Mamadou Goïta , az Afrikai Genetikai Örökség Védelmi Koalíciójá nak tagja. A Le Temps szerint Gates alapítványa továbbá több volt Monsanto-alkalmazottal is dolgozik, és több milliárd dollár segítségével forradalmasítanák az afrikai mezőgazdaságot – ami tulajdonképpen génmódosított növényi magok ültetését takarná.Ez számos, főként negatív következménnyel járna: megfertőzné a talajvizet, és fokozatosan roncsolná a talaj termelékenységét egy olyan kontinensen, ahol a lakosság több mint 70%-a erősen függ a mezőgazdaságtól.
A Capital nak nyilatkozó Kostas Stamoulis, a FAO gazdasági és mezőgazdasági divíziójának vezetője sem tudta megmagyarázni, hogy az AGRA miért támogatja a hibrid magokat és génmódosított növényeket ott, ahol nem is szükséges.
>>Think Oustide the Box: Új bioüzemanyagok – etikai problémák>>
Kína
Az amerikaiak mellett Afrika gazdasági fejlesztésében meghatározó szerepe van Kínának is, amely szintén egyre több beruházást kezdeményez a térségben. 2006-ban Kína megígérte, hogy három éven beül megduplázza az Afrikának nyújtandó támogatását. A 10 milliárd dolláros segítség azonban tízszer több, mint amit Kína összesen adott Afrikának 1980-2005 között.
A 3 év alatt folyósított 10 milliárd dollárral Kína így is lemarad az Egyesült Államok mögött, amely csak 2010-ben ígért 9 milliárd dollárt, és az EU mögött, aki 20 milliárd dollár támogatást irányzott elő.
Mi lehet az oka ennek a hirtelen feltámadt előzékenységnek? Wen Jiabao kínai miniszterelnök a népek közti barátságra hivatkozik, azonban az elemzők szerint Peking csak az energetikai biztonságát próbálja kiépíteni – a jelenlegi gazdasági fejlődésével az országnak mihamarabb szüksége lesz forrásainak diverszifikálására. Ezért sem lehet véletlen, hogy az általa nyújtott támogatások kétharmada az afrikai szubszaharai térségbe irányul, ahol nagy mennyiségű kőolaj- és ásványi erőforrás található.
A afrikai kereskedelem támogatása és fejlesztése Kína másik, sokszor hangoztatott célja. A kontinensen folyó direkt beruházások 5 év alatt 20-szorosra nőttek, a kereskedelmi ügyletek száma pedig megtízszereződött ez idő alatt.
Megfigyelhető, hogy legtöbbször kínai vállalatok dolgoznak az afrikai földeken. Az infrastrukturális fejlesztéseket célzó projektek nagyrészében van egy olyan kitétel, hogy mind a vállalkozó, mind a felszerelés kínai kell legyen.
A dél-afrikai Angolában például a támogatásokat nem egyenesen az ország kapja, hanem a kínai kormány kiküld egy kínai építővállalatot, aki elvégzi a munkálatokat. Ennek fejében egy másik kínai vállalat kőolajtermelési jogot vagy bányászási engedélyt kap.
Európa – Addax Bioenergy
Természetesen nem csak kínai vállalatoknak érdeke az afrikai munkaerő és termőtalaj kihasználása, hanem az európaiaké is.
A svájci Addax Bioenergy 15 afrikai államban több mint 30 éve van jelen. Most pedig arra készül, hogy Sierra Leone 10 000 hektárán csak cukorrépát termesszen, ami a bioetanol gyártásának alapjaként szolgál. Ezt 2012-től exportálnák az EU-ba.
Sierra Leone az egyik legszegényebb afrikai ország, a vásárlóerőt alapul vevő egy főre eső GDP 900 dollár. Összehasonlításképpen Romániában ez az arány 11 000 dollár.
Február 9-én Sierra Leone elnöke aláírta a 10 000 hektárra szóló termesztési projektet az Addax Bioenergy-vel, aminek a gyümölcse aztán ugyancsak Európába tér vissza 100 000 tonna bioetanol formájában.
Az üzenet, amit a hatóságok és a vállalkozók a külvilág felé közvetítettek, így hangzott: az afrikai mezőgazdaság 25 évig szenvedett a befektetők hiányától, Afrika ugyanis nem képes önmagától előállítani a megfelelő technológiát és know-how-t ahhoz, hogy egy hatékony mezőgazdaságot alakítson ki.
A Le Temps cikke szerint nincs hivatalos szám az érintett lakosság számára vonatkozóan, azonban abban a régióban, ahol a cukorrépatermesztés elindul, körülbelül 17 ezer ember él, 40 faluban. A bioetanol gyár a vállalat szerint 4 000 munkahelyet fog teremteni.
Theophilus Gbenda , a Le Tempsnek nyilatkozó helyi újságíró szerint azonban ez a termény nem fog segíteni az éhségen, így nem fog semmi jót hozni Sierra Leonenak. A vállalkozók azonban úgy védekeznek, hogy eddig 2,5 millió eurót költöttek megvalósíthatósági tanulmányokra, amelyeknek az eredményeihez bárki hozzáférhet. Az Európai Beruházási Bank és az Afrikai Fejlesztési Bank beleegyezésével a vállalat a tervek szerint egy hektár területért 20 dollárt kínálna, aminek 64%-a egyenesen a tulajdonos zsebébe jutna. Hasonlóképpen az ültetvényen dolgozó minden munkás napi 5 dollárt keresne. Továbbá az üzem 15 MW elektromos energiát termelne, és minden alkalmazott 20 éhes szájat tudna etetni.
A probléma csak annyi, hogy a bioüzemanyag előállításához termelt cukorrépa veszélyezteti a környék élelmezési biztonságát. Azokon a helyeken, ahol olyan növényeket is termeszthetnének, ami biztosítani tudná a szegény lakosság élelmezési szükségleteit, az értékes mezőgazdasági területek az európai autók üzemanyagának előállítását szolgálják, az afrikaiak pedig nemzetközi segélyekből juthatnak továbbra is élelemhez.
Forrás: le temps, capital.ro, allafrica.com, addax-oryx.com
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!