Adósságban úszik a céged? Add el egy haldoklónak!

Eladósodott cégeket vásárolok! – valószínűleg sokan olvastak már ilyen jellegű hirdetést az online vagy nyomtatott sajtóban. A hirdetések száma megsűrűsödött az utóbbi évben, ami azt tükrözi, hogy a megszorult helyzetben lévő személyek hihetetlenül kreatívak tudnak lenni, ha a kiskapuk felkutatásáról van szó. Az eladósodott cégek eladása egy újabb, etikátlan trükk, miáltal a tulajdonosok megszabadulhatnak az állammal, szállítókkal esetleg bankokkal szemben fennálló kötelezettségeiktől. Az offshore-ral szembeni különbség az, hogy itt nem csak az állam károsodik, hanem az üzleti partnerek is, illetve azok a jóhiszemű személyek, akik a nevüket adják a tranzakcióhoz. Az antitepari.ro oldalon közölt cikk szerint ezek a hirdetések érkezhetnek akár pályatévesztett ügyvédek/jogászok részéről, vagy magukat adószakértőnek kiadó személyektől. Ezek az ajánlatok nem illegálisak, és

nagyon közkedveltek

azok körében, akik több ezer eurós adósság kifizetése helyett inkább fizetnek néhány száz eurót azért, hogy valaki vegye át a cégüket. A cégüket eladók persze sok esetben nem tudják, hogy visszamenőleg felelősségre vonhatók azokért a tettekért, amelyeket akkor követtek el, amikor még tulajdonosi vagy adminisztrátori szerepet töltöttek be az illető vállalatnál. Ezek az ügyletek általában a következő pályát írják le: a cég tulajdonosa, aki jelentős adósságot halmozott fel vagy meggyűlt a baja a hatóságokkal – például nem adta le a kért adóbevallásokat vagy pénzügyi jelentéseket – felkeresi a hirdetésben szereplő tanácsadót, kifizeti neki az előre meghatározott díjat, majd a cégjegyzéknél a vállalatot egy hajléktalan nevére íratják. Általában a tanácsadó rendelkezik egy felhatalmazással ettől a személytől, így az újdonsült tulajdonos nem is kell jelen legyen az átíratásnál. Annak érdekében, hogy még inkább megnehezítse a hitelezők dolgát és időt nyerjen, a tanácsadó gyakran a székhelyet is átköltözteti más megyébe, illetve

a cég nevét is megváltoztatja.

Ez nem csak az állam ellen irányuló támadás: az üzlettársak átverését és ezzel a nehezen felépített bizalom elvesztését is jelenti. Hiszen gyakran ezek a volt cégtulajdonosok új vállalkozásokat hoznak létre, folytatva a kiskapuk gyártását. Az említett honlapon közölt cikk szerint az erre vonatkozó törvény engedékeny, és senki sem próbált még meg rajta változtatni. Sőt gyakran még a Cégjegyzék hivatalnokai is szemet hunynak az ilyen jellegű tevékenységek felett, ami táplálja azokat a feltételezéseket, miszerint ők is részesednek a tanácsadóknak juttatott díjakból. Egyes cégek a tulajdonváltás után hamar meghalnak: fizetésképtelenné vagy inaktívvá válnak. Az utóbbi időben azonban az üzletemberek rájöttek: további bevételre tehetnek szert a cégek értékesítése révén. Pontosabban újra eladják olyan személyeknek, akik szállítóikat akarják kijátszani, de ez általában már nem hivatalos iratok segítségével történik. A vásárló bizonyos díj ellenében kapcsolatba léphet a valós tulajdonossal, aki néhány száz lejért bemegy a bankba, névlegesen saját cégét képviselve csekkeket és váltókat ír alá, majd

ezek a fizetési ígérvények az új vásárlóhoz kerülnek.

Ezután az új üzlettárs árut vásárol, majd ezekkel a fizetési eszközökkel egyenlíti ki számláját. Amikor az ügy a bírósághoz kerül a fizetés elmulasztása miatt, a felelősség a rászedett hajléktalant terheli: ő az, aki hivatalosan képviseli a céget, ő írta alá a csekkeket, amelyek mögött a törvényben megszabott büntetőjogi felelősség áll. Így a ravasz cégtulajdonosokat megszabadulnak adósságuktól, a tanácsadók meggazdagodnak a kiszabott díjakból – amely a felhalmozott adósság 2-10 százalékát teszi ki –, a szállítók pedig pénzt vesztenek, mert nem ellenőrizték le azokat a cégeket, amelyekkel üzletelek. A kör bezárul: a veszteségbe hajszolt cégtulajdonosok gyakran ugyanehhez a megoldáshoz folyamodnak, ők is eladják eladósodott cégüket.Az antitepari.ro egy valós példát is bemutat: egy 20 éves fiú látszólag az ország legnagyobb üzletembere, hiszen fiatal kora ellenére már 202 cég tulajdonosa és ezek közül 77 adminisztrátora. Ha átlagot számolunk, akkor 20 év alatt

minden évben 10 céget kellett volna létrehozzon.

A valóságban azonban néhányat 2008-ban, a legtöbbet pedig 2009-ben vette meg. A cégek többségének Bukarestben van a székhelye, néhányat azonban más megyébe vagy városba költöztettek az adás-vétel után. Ha figyelembe vesszük az év munkanapjainak a számát, kiderül, hogy a fiatal üzletember szinte naponta megvett egy céget az ország valamely pontján.

A valóságban a fiú valószínűleg nem is tudja, milyen városokban kötött üzleteket. A cégek földrajzi elhelyezkedése arra enged következtetni, hogy több tanácsadó használta az adatait, illetve egy tanácsadó-hálózathoz tartozott, mely az egész országban tevékenykedik.

A bzi.ro is bemutat egy hasonló példát: egy egyik napról a másikra élő hajléktalanra egy millió eurós adócsalás gyanúja terelődött. A Dumitru Catargiu nevén futó cég által okozott kár meghaladta a 4,3 millió lejt; a Pénzügyőrség és az Országos Korrupcióellenes Iroda (DNA) megpróbálja felderíteni az összes érintett személyt.

2008 áprilisában ingyen vette át a céget Dumitru Catargiu, ebben az évben a székhelyét is elköltöztették. Catargiu bevallotta, hogy

pénzt kínált neki két személy,

hogy a cég vezetője legyen, miközben ők 13,5 millió lej értékben bevételeztek számlákat különböző ügyfelektől. Az pénzügyőrség szerint ez egy kirívó példája az állam és üzlettársak megkárosításának. Azonban 2008-hoz viszonyítva 2009-ben sokkal több munkájuk volt, ami az illegális tevékenységek arányának növekedését jelzi.

A Transindex által megkérdezett könyvelő is elismerte, a fent leírt esetek egyre gyakrabban fordulnak elő. A nevét elhallgatni kívánó szakember elmondta, tudomása van egy konkrét esetről, amikor egy kolozsvári céget vásároltak meg adóssága 10 százalékáért. Az ügyfele a hirdetést nem ismerősökön keresztül, hanem egyszerűen újságban találta, ami nem meglepő: elég beírni a Google keresőjébe a preiau firme cu datorii kulcsszavakat, és máris számtalan ajánlat kacsingat ránk. A könyvelő elmondta, hogy a díj mellett az eladósodott cég fizeti ki az átíratás költségeit, és ezért cserébe a cég teljes könyvelését és tulajdonjogát átveszik.

Ami ezután történik, az követheti a fentebb leírt forgatókönyvet, de vannak ennél bizarrabb történetek is. Gyakran előfordul ugyanis, hogy nem hajléktalan veszi meg a céget, hanem egy

haldokló beteg aláírása kerül a papírokra,

aki az unokáinak juttatott kis pénzért cserébe vállalja, hogy az utolsó néhány hónapjában segít a fekete ügyletek lebonyolításában. Van harmadik lehetőség is: a vállalkozásokat offshore cégeknek adják el, kimenekítve azokat az országból. Ezzel az új tulajdonos gyakorlatilag utolérhetetlenné válik.

Hasonlóképpen nyilatkozott a Transindex nek egy, a neve elhallgatását kérő jogász, aki saját bevallása szerint már több ilyen ügyletet is lebonyolított. A tulajdonosváltás jogi szabályozása szerint az új tulajdonos-tagtól kérnek egy személyazonossági fénymásolatot illetve egy nyilatkozatot arról, hogy nem követett el eddig gazdasági bűncselekményt.

Emellett a cégbíróság lekér róla egy pénzügyi bizonylatot, amelyben ellenőrzésre kerül, hogy

az állammal szemben van-e adóssága.

Ha az új tulajdonos jogi személy, akkor egy cégkivonat, banki igazolás, közjegyző által hitelesített megfelelési nyilatkozat és egy belső határozat szükséges a részéről. Ezek az iratok egy dossziéba kerülnek, amely tartalmazza még a vállalattól kért egyéb hitelesített iratokat (pl. közgyűlési határozat, kiegészítő okirat az alapító okirathoz, társasági részek adás-vételi szerződése). Ezt a dossziét a területileg illetékes cégbírósághoz kell letegye a cég ügyvezetője, vagy az, aki erre vonatkozóan közjegyző által hitelesített megbízást kap. Az egész procedúra körülbelül 500-600 lejbe kerül, de ez körülményektől függően változhat.

A jogász elmondta, általában az eladó hoz egy külföldi személyt. Ez azért fontos, mert az ő vagyonukat lehetetlen teljes mértékben leellenőrizni. A másik módszer, hogy hoznak egy olyan céget, amelynek külföldi személyek a tulajdonosai és amely erre a célra lett létrehozva. Az is megtörténhet, hogy olyan cég veszi meg a vállalatot, amelynek más külföldi cégek a tulajdonosai.

Ezek az ügyletek teljesen legálisak,

elviekben az ügyfeleket nem károsítja meg az eladás, hiszen a cég csak saját vagyonával felel, nem a társultak vagyonával. Ezt jelenti a korlátolt felelősség intézménye. Az ügyvezető viszont a saját vagyonát kockáztatja ha visszaélt minőségével.

Ez azonban személyes felelőség, nem ruházható át eladással vagy ügyvezető-váltással. Mindig az ügylet megkötése idején funkcióban levő ügyvezető felel az ügyletek törvényszerűségéért. Ezért ha valaki átveszi a cég ügyvezetését, a későbbi ügyekért ő fog felelni.