Több görög bank működik Romániában: minket is érinthet az ottani válság

Egyre több szakember látja úgy, hogy Romániát azért érintheti a görög gazdasági válság, mert a két ország között a nagy a pénzpiaci mozgás. A hazai bankpiacnak ugyanis közel 13%-át görög bankok tették ki tavaly. Elemzők szerint így a görög válságot az ügyfelek érezhetik meg, hiszen elképzelhető, hogy a görög bankok kivonják a pénzüket a romániai bankfiókokból.

Mennyire jelent ez valós veszélyt

és mi lesz a következménye? Esik a lej, esetleg kibillenhet egyensúlyából a hazai bankszektor? A Morgan Stanley , a Deutsche Bank és a Citibank egyre nagyobb figyelmet fordít Románia kockázati kitettségére a görög bankok meghatározó aránya miatt. Romániában több görög bank is működik. Ilyen az Alpha Bank, az EFG – a Bancpost fő részvényese –, a Piraeus Bank, National Bank of Greece a Banca Româneascan keresztül, valamint a Marfin Bank. A legnagyobb három görög bank, az NBG, EFG és az Alpha Bank összesen 13%-át teszi ki a romániai bankszektornak, az utolsó kettő a legnagyobb 10 játékos közé tartozik a helyi piacon. Teljes egészében a hét, görög tulajdonban lévő bank a hazai bankszektor tőkéjének 27%-át teszi ki, az aktívák oldalán a piaci részesedés azonban kevesebb ennél: 18%. Az NBG részvényei hétfőn 6,2%-ot estek az athéni tőzsdén, az elemzők pedig egyre szkeptikusabbak az eurózóna összeomlásának forgatókönyvét tekintve.A legnagyobb német bank, a Deutsche Bank is úgy vélekedik, hogy a görög bankok magas aránya miatt az ott kirobbant válságnak negatív hatásai lehetnek Romániára. A bank elemzői azonban megnyugtatásként arra emlékeztettek, hogy a legnagyobb négy görög bank – EFG, NBG, Alpha Bank és a Piraeus Bank – a bécsi egyezmény alapján ígéretet tettek arra, hogy

nem vonják ki tőkéjüket Romániából

és támogatni fogják helyi fiókjaikat is. Az Alpha Bank nemrég 70 millió euróval emelte alaptőkéjét, amely így 235 millió eurót tesz ki. Stere Farmache , a bank alelnöke szerint ez a tőkeemelés biztosítékot jelent a csoport részéről, hogy komolyan veszik a romániai kirendeltséget, és elkötelezettek irányában. A művelet révén a görög Alpha Bank AE 99,59%-át birtokolja romániai fiókjának.

Adrian Vasilescu , a BNR kormányzói tanácsosa szerint a központi bank folyamatosan elemzi a Romániában tevékenykedő görög bankok helyzetét, de egyelőre nem lát komoly veszélyforrást abban, hogy ezek a hitelintézetek kivonulhatnak Romániából és ezzel maguk után rántják a többi bankpiaci szereplőt. A tanácsos szerint nincs okuk olyan piacról kivonulni, ahol egy bank sem küzd komoly gondokkal. A folyamat pedig egyébként sem menne végbe egyik napról a másikra: a bankok betétállománnyal és kihelyezett hitelekkel rendelkeznek, amelyeket be kell hajtsanak.

Arra a kérdésre, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a rossz hírek hallatán az ügyfelek megrohamoznák a bankokat és tömegesen akarnák kivenni pénzüket számlájukról, Vasilescu elmondta: ez nem történhet meg, mivel az emberek tisztában vannak vele, hogy megtakarításaik 50 000 euróig garantálva vannak, az efölötti betétek aránya pedig csak 2%. A Ziarul Financiar szerint azonban az EFG Mutual Funds Management , amely az egyik legnagyobb befektetésialap-kezelő,

kivonulni készül Romániából.

Az állítást arra alapozzák, hogy a Bancpost fő görög részvényese, az EFG, 68 millió lej tőkét vont ki a két általa kezelt alapból, ami négy éve a legnagyobb csökkentést jelenti. A vállalat így csak 3,52 millió lej értékű eszközállománnyal rendelkezik, miközben január végén még 71 millió lej aktívát kezelt és 1,9%-os piacrészesedéssel bírt. Ezzel az aránnyal a hatodik legnagyobb alapkezelő volt a romániai piacon.

A Bancpost Plus pénzügyi alapban 12 befektető maradt, 78-cal kevesebb, mint 2009 végén, a Bancpost Active Balanced diverzifikált alap pedig 528 befektetővel dolgozik, szemben a tavaly év végi 1493-mal.

A görög EFG Eurobank Ergasias az alapkezelő 81%-át tartja felügyelete alatt, a részvények 18,9%-át a Bancpost birtokolja.

A Danske Bank elemzői a legpesszimistábbak

Románia tekintetében. Szerintük ugyanis a válság komoly nyomást fog gyakorolni a lej árfolyamára, és akár 4,6 lejre is emelheti az eurót az év végére. A bank szakértői nem tartják valószínűnek továbbá azt sem, hogy idén a jegybank tovább csökkentené az alapkamatot.

A Morgan Stanley szerint is Romániát és Bulgáriát fenyegeti leginkább a görögországi helyzet átterjedésének veszélye. Az okot ugyanabban látják: a görög bankok nagyarányú szerepvállalásában a hazai bankszektorban. Az intézet véleménye szerint Közép-Kelet Európát, mivel jelenleg is nehezen jut finanszírozási forrásokhoz, komoly hitelválság fenyegeti, ami a gazdaság törékeny kilábalására is hatással lehet.

Az amerikai Citi szerint Bulgária sebezhetőbb ebben a tekintetben, mint Románia vagy Törökország, mivel a görög bankok az illető ország piacainak több mint 28%-át uralják. Így a likviditásproblémák, amelyekkel a görög bankok szembekerülhetnek,

könnyen megbéníthatják ezeket a piacokat.

Görögország hitelezéséért cserébe magas kamatot várnak el a befektetők, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap is jelezte, hogy kész segíteni a országnak finanszírozási gondjainak helyreállításában.

A riscograma.ro a további kockázatokat is feszegeti. Ha megmentik Görögországot, az hazárdjáték lenne az eurózónával szemben: ki és miért tartaná be ezután a deficithatárokat, ha mindig kifogja őket egy védőháló, ha zuhanni kezdenek? Amennyiben nem mentik meg, az pedig katasztrófák láncolatát idézheti elő.A riscograma.ro szakemberei több lehetőséget is elemeztek. Az első szerint az ország összeomlik, a külföldi kifizetések abbamaradnak. A második szerint a válság egy sokk-hullámot indíthat el, az elsődleges áldozatok a PIGS államok lesznek (Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország), amelyek 10%-os deficittel és közel 100%-os államháztartási hiánnyal számolnak. Az Unió explicit vagy hallgatólagos támogatása nélkül a kamatok megemelkednek, a finanszírozási források kiapadnak, a rugalmasság beszűkül:

egy olyan spirálba kerülhetnek,

amely csak egyetlen irányba, Görögország felé viszi őket. A harmadik lehetőség egy banki szökőár kialakulását vizsgálja, amely legerősebben Bulgáriát, majd Romániát és Törökországot érheti. Továbbá Ciprus bankrendszere gyakorlatilag össze van kötve Görögországéval, gazdasága pedig nagyon sebezhető a külső sokkokra.

A Dow Jones szerint azonban a német és francia bankokat is komolyan érintheti a görög válság, ugyanis a két országból összesen 119 milliárd euró értékben helyeztek ki bankhiteleket Görögországban. Az euróövezet két legerősebb államából további 900 milliárd euró hitel áramlott a nagy államadóssággal és magas költségvetési hiánnyal küzdő PIGS országokba. Az itt kihelyezett hitelek 50 százaléka származik német és francia pénzintézetektől.

Az euróövezeti pénzügyi szektor Dow Jones Stoxx mutatója az utóbbi egy hónapban – a görög válság óta – 12,5 százalékot esett, míg a teljes euróövezeti piac állapotát tükröző Dow Jones STOXX Total Market Index 7 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztesek közé tartozik a német Commerzbank 15 százalékos részvényárfolyam-csökkenéssel és a francia BNP Paribas bankcsoport 14 százalékos visszaeséssel.

Forrás: zf, hotnews, riscograma.ro, erdelyfm, mti