Energiaszektor: újabb kiskapu vagy valós megoldás az átszervezés?

A kormány január 29-i gyűlésén, közel egy éves vita után úgy határozott, hogy átszervezi a hazai energiaszektort, és két óriásvállalat hoz létre. Az első az Electra nevet viseli, és Constantin Balasoiu , a CE Craiova jelenlegi igazgatója fogja vezetni; a második Hidroenergetica néven fog működni, és a vállalat élére Mihai David ot, a Hidroelectrica mostani igazgatóját nevezték ki. Az átszervezés még egy esélyt ad a hőerőműveknek, mivel azok félő, hogy be kell zárják kapuikat idén, mert nem képesek eleget tenni az uniós környezetvédelmi szabványoknak. A következő vállalatok fognak a két mamutvállalatba tartozni:

Az energiaszektor átszervezésére a gazdasági minisztérium tett ajánlatot, így több változatot is kidolgozott és mérlegelt. Voltak olyanok, amelyekben több vállalat működött volna, végül azonban egy erős oligopóliumhoz hasonló struktúra mellett döntött. Hogy miért?

A gazdasági minisztérium szerint a kiválasztott stratégia energetikai biztonságot nyújt az ország számára: enyhíti az importált energiaforrásoktól való függőséget, úgy, hogy feldolgozásra kerül a belföldi barnaszén és kőszén, illetve a hazai víz- és nukleáris energia. A termelés nagy és erős vállalatokhoz kerül, amelyek uniós szinten versenyképesekké válnak. A két vállalat hasonló piaci pozíciót fog elfoglalni – közel megegyező egységköltséggel – , így valós konkurenciát képeznek, és a fogyasztási görbe teljes egészét képesek lefedni.

Az ilyen jellegű csoportosításnak az a legnagyobb előnye, hogy meglévő struktúrák összevonására alapszik, jogi szempontból pedig a legkevesebb változtatást igényli. A felhasznált üzemanyagokat tudatosan csoportosítják – az első vállalat barnaszenet, vizet és uránt használ majd, a második energiatermelése a kőszénre, vízre és földgázra alapszik. Ez a struktúra pedig lehetővé teszi az SNLO, CNH és a Romgaz illetve az Electrica maradék három privatizálatlan vállalatának beépítését.

Adriean Videanu gazdasági miniszter továbbá kifejtette, hogy az árakat a piacihoz kötik, és lesznek kedvezményezett csoportok is, mint a háztartások és az iskolák. A vállalatok piacrészesedését pedig meghatározott ütemben csökkentik, hogy hagyjanak teret más szereplőknek is, akik ebben a szegmensben kívánnak tevékenykedni, és közös állami-magán beruházásokat kívánnak véghezvinni.

A stratégia szerint a két vállalat kezdetben 48 illetve 44 százalékos piacrészesedéssel fog rendelkezni, és mellettük még több kisebb vállalat is működni fog. Ezek a Galaţi, Borzeşti, Brăila, Doiceşti hőerőművei és a CET Drobeta, mindegyik 1-2%-os részesedéssel. A két nagyvállalat részesedését fokozatosan tervezik csökkenteni, úgy, hogy 2013-ban 41 illetve 34 százalékkal, 2017-re pedig 29 illetve 27%-kal bírjanak.

A tervek szerint az első négy kisebb vállalat 2013-ig el fog tűnni, a Drobetai CET pedig 2017-ig fogja beszűntetni tevékenységét. Helyüket az Enel és CEZ erőművei fogják átvenni, amelyek részesedései 10 illetve 5 százalékosak lesznek 2017-re. 2013-ra a Petromnak előreláthatólag 10%-os részesedése lesz, és a harmadik legnagyobb szereplőjévé válik a piacnak, miközben az olasz Enel 9%-ra növeli részesedését. 2017-re a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktora is működésbe fog lépni, amelyek együttes részesedése 18% lesz – olvasható a gazdasági minisztérium tervében.

Jelenleg az energiaszektorban működő vállalatok struktúrája a következő alakot ölti:

2008-ban a hazai bruttó elektromosenergia-termelés 64,77 TWh volt, ami lefedte a 60,34 TWh belső keresletet, és 4,43 Twh maradt exportra. A termelés 54,3%-a hőerőművekben, 28,4%-a vízierőművekben és 11,22%-a nukleáris erőművekben ment végbe.

A minisztérium érvelése arra alapszik, hogy az európai rendszerekkel szemben a hazai vállalatok csak egy energiaforrást használnak fel, ami nagyon sebezhetővé teszi őket az elsődleges üzemanyagok árváltozására (földgáz, szén, nyersolaj) és a időjárási változásokra (árvíz, szárazság esetén). Ez azért sem tekinthető valós versenypiacnak, mert különböző forrásokra támaszkodó szereplőket tesz versenytársi pozícióba. Az új rendszerben a vállalatok vegyes energiaforrásokat fognak felhasználni: az Electra: 34%-ban nukleáris, 10%-ban vízi és hőenergiát dolgoz fel, a Hidroenergetica forrását 38%-ban hő, a maradékot pedig víz teszi ki.

A vállalatok felhalmozott, rekordméretű államadósságát Brüsszel engedélyével kívánják eltörölni. A CNH (Compania Nationala a Huilei) halmozta fel a legnagyobb államadósságot, közel 5 milliárd lej értékben. A második legnagyobb adós a Termoelectrica, amely több mint 500 millió lejjel tartozik az államnak.

Ellenvetések

Az energiaszektor ilyen jellegű átalakítása éles reakciókat váltott ki a szakemberekből, és a Versenytanács is vizsgálja a monopolhelyzetből adódó esetleges versenyellenes magatartás hatását a piacra. A versenytanács február 3-án kezdte meg a vizsgálatot a mamutvállalatok létrehozása ügyében, mivel úgy látja, hogy a domináns pozíció az árak emelkedésével fog járni.

Jean Constantinescu , az Országos Energiaforrás Kutató Intétezet (IRE) elnöke a Hotnews-nek elmondta, hogy nevetségesnek tartja azt az elképzelést, hogy létrehoznak két vállalatot, és már kezdetben kikötik, hogy csökkenniük kell. Továbbá kételkedésre ad okot, hogy a nyereséges vállalatok ezentúl a veszteségesekkel kell együtt dolgozzanak, így azok hatékonysága is elvész, mivel finanszírozniuk kell a többiek hiányát. Ilyen a Hidroelectrica esete, amely ketté fog szakadni, és a veszteséges vállalatokkal fog működni a hő- és bányászati szektorban.

A dilemma egy mutatóval számszerűsíthető. A Herfindahl-Hirschmann (HHI) index a piac koncentráltságát méri, tehát hogy mennyire tekinthető az monopolnak.

Constantinescu szerint mindenfajta koncentráció piaci bizonytalanságot szülhet. Az index kiszámolásához a különböző vállalatok össztermelésből kivett részesedését négyzetre emelik és összeadják. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a monopólium veszélye. 1000 alatt a piac nem tekinthető koncentráltnak, 1000 és 1800 között az összpontosítás mérsékelt, 1800 fölött pedig erősen koncentrált. 2008 decemberében a HHI 1528 volt, ami elfogadható. Az átszervezés után a HHI értéke 4300-ra ugrik. A szakember szerint 1800 fölött már a hatékonyság csökkenéséről beszélhetünk, ahol minden 100 pont fölötti ügylet trösztellenes intézkedéseket fog kiváltani.

Constantinescu szerint a két vállalat így ármeghatározó erővel fog bírni, ami ellehetetleníti a versenyt: elkerülik a beruházásokat, mivel nem kerülnek valós verseny-nyomás alá.

Az Országos Akadémiai Egyesület (SAR) is vizsgálatot folytatott az átszervezés esetleges hatásairól, és arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés nem követi a reformokat, mérsékli a szektor átláthatóságát, és megnöveli a korrupció kockázatát. Visszatérünk a ’90-es évek elejére, amikor a fekete lyukakat a csődbe jutott ágazatokban (bányaipar, hőerőmű) máshonnan származó rejtett pénzekkel tömték be. Jelen esetben a hiányt a Hidroelectrica és a Romgaz fogja finanszírozni, amiért Románia tetemes büntetést kockáztat az Európai Bizottság részéről az állami közbenjárás miatt.

A Versenytanács véleménye szerint az átszervezés önmagában nem vezetne versenyellenes magatartáshoz, azonban a domináns pozíciók és az indokolatlanul nyújtott állami támogatások és szerződések már okozhatnak egyensúlytalanságot. Az egyik ok, amiért kérdéses a stratégia az, hogy nem lehet tudni a két vállalat pontos szerkezetét, illetve hogy azok fúzióval jönnek létre, vagy külön csoportokat alakítanak, amelyeken belül különálló egyedek működnek.

Ha a vállalatok összeolvadnak, és nem különülnek el pénzügyi-könyvelési szempontból, a köztük lévő tranzakciókat még nehezebb nyomon követni, és megnő az esélye, hogy a csoportokon belül egyesek nyereségéből pótolják mások veszteségét. Másodsorban nem érthető, hogy miért nem döntöttek több kisebb vállalatcsoport mellett, amelyeket idővel privatizálhatnak. A tapasztalat is azt mutatja, hogy ahol több vállalat van, ott alacsonyabb az energiaár.

Emellett a hazai elektromos energiapiac kapcsolata más országokkal rendkívül beszűkült: a termelésnek csak 10%-át lehet átszállítani a határon. Így ha létrehozzák az óriásvállalatokat, azok csak helyi szinten válnak dominánssá, és nem lesznek fontos regionális szereplői a piacnak.

Mindezek ellenére érkeznek a szakemberek részéről biztató vélemények. Mihály Csaba gazdasági elemző az Erdély FM -nek elmondta, hogy az intézkedésnek nem lesznek gazdasági következményei.

Itt tulajdonképpen két holdingszerű felépítményről van szó. Ugyanazok a cégek, ugyanazokkal a veszteségekkel, ugyanazzal a befektetési igénnyel léteznek, annyi, hogy más név alatt fognak működni. Egyszerűen más név alatt újra felosztották őket. Szerintem a fogyasztókat egyáltalán nem fogja érinteni. Gyakorlatilag egy átszervezésről lehet beszélni, nem látom, hogy ez miként befolyásolná az árpolitikát és a szolgáltatások minőségét.

Forrás: minind.ro, guv.ro, hotnews, consiliulconcurentei.ro, capital, erdelyfm